Kövess minket!

Marketing

Magyar márkák marketingje

Cserpes Sajtműhely, Ilcsi Szépítő Füvek, Dorko – hogyan közelítenek a marketing kérdéséhez ezek a vállalatok? Hisznek-e a reklámban, vagy épp a közösségi médiában? Ezt járta körül a Média 2.0 évadnyitó meetupja.

A Cserpes és az Ilcsi sok szempontból hasonlítanak egymáshoz: erősen termékközpontú márkák, amelyek a magas minőség, a válogatott alapanyagok és a gondos termelési módszerek alapján nyugszanak, emellett mindkettő szinte harcosan, de mindenképpen szókimondóan szembehelyezkedik a saját iparága viszonyaival, legyen szó az ipari élelmiszertermelés „hazugságairól”, vagy a kozmetikumok „maffiavilágáról”. Mindkettő családi vállalkozás, de nem erőltetik a házias, kézműves imázst, hiszen a termékeik ipari körülmények között készülnek. Az Ilcsi esetében a tradíció, a receptúrákat az ötvenes évektől kidolgozó, tudós édesanya figurája is a válság idején került tudatosan előtérbe, amikor Molnár Ferenc tulajdonos (Ilcsi néni fia)

a nagy multiktól is azt látta, hogy egyre inkább a mögöttük álló személyeket építik fel, így nyernek hitelességet a megváltozott világban.

A márka egyébként hagyományosan a kozmetikusokon keresztül ismertette meg magát a végfelhasználókkal. A Cserpes esetében sokáig a suttogó propaganda dominált, a hagyományos marketingben Cserpes István nemigen hisz, és energiája sem maradt rá. Kivételt képeztek a támogatott rendezvények, mint például a Balaton-átúszás vagy a gólyatáborok, amelyek rögtön fogyasztási alkalmat is teremtettek. Náluk most már nem a márka ismertségének és elismertségének megteremtése a feladat, sokkal inkább a vásárlók elérése, miután a Lipóti Pékséggel való szakítás súlyos sebet ütött a disztribúciós hálózaton. (A nagy, nemzetközi láncok viszont maguktól kezdtek el érdeklődni a márka iránt, ami ma már van olyan erős, hogy kedvező kereskedelmi feltételeket harcoljon ki magának.)

 

A Dorko velük szemben sokkal rövidebb múltra tekinthet vissza, bár a név a Dorogi Gumigyár által készített, a népnyelvben először dorgónak, majd dorkónak nevezett tornacipőktől származik. Náluk a marketing mindig is a középpontban állt, bár összegszerűen nem költenek sokat, viszont nagyon hatékony együttműködéseket építettek fel véleményvezérekkel, mint Fehér Balázs, a Carbonfools énekese, a Halott Pénz, vagy éppen Bercsényi Balázs, a korábban még jórészt ismeretlen tetoválóművész, aki ma már Rihannát és Odell Beckham Jr-t varrja a tengerentúlon. Gyakran éri őket a vád, hogy a termékeik nem túl eredetiek, de Tolnai Viktória marketingvezető szerint

meg kell találni a kényes egyensúlyt az egyediség és a tömegízlés között, mert ennek hiányában egy márka könnyen elbukik.

Ők is készítenek a márka imázsát emelő különleges szériákat magyar művészekkel együttműködve, viszont modelljeik többsége a nagyközönségnek szól. Ettől függetlenül keresik azt az érzelmi azonosulási pontot, vagy egyetlen szót, ami a Dorko-életérzés magját jelenthetné: kezdetben ez a művészet volt, ma viszont a „jó cipő, jó helyekre visz” szlogenben gondolkodnak, beleérte ebbe az utazást, de akár a fesztiválélményeket is.

 

Az online a jövő?

Míg a hagyományos reklámmal szemben elutasítóak a Cserpes és az Ilcsi tulajdonosai, mert úgy érzik, az ma már hatástalan, az online világ iránt meglepően nyitottak. Molnár Ferencet személyes meggyőződése vezette az online kommunikációban, és hiszi, hogy az új, az interneten információt gyűjtő generációt már csak így lehet hatékonyan elérni. A webáruház lehetőségeit viszont korlátozza, hogy számos terméküket csak szakértői segítséggel lehet forgalmazni. Cserpes Istvánék a „kötelező gyakorlatokat” ugyan megtették a neten és a közösségi médiában, de igazán az első Cserpes Tejivó Facebook-oldalának pár hét alatti felfutása világított rá számára az online-ban rejlő lehetőségekre és oszlatta el a korábbi ódzkodását. A Dorkonál is érzik a fiatalok növekvő reklámellenességét, viszont esetükben az influencerekkel ápolt jó kapcsolat révén igen sikeres, magas elérésű posztok születnek a közösségi médiában. A márka most a videós tartalmak és a YouTube-csatorna erősítésén gondolkodik.

A magyarságról és a díjakról

Mindhárom márka büszkén vállalja a magyar származását: a Cserpes és az Ilcsi ezzel a határon túli magyarlakta területeken is exportsikereket tud elérni, míg a Dorko esetében a sok hazai divatmárkával szemben nyíltan elismert „magyar cipőség” nem előny a nemzetközi piacon, de nem is hátrány – egyelőre projektalapon hívják meg a márkát Bécsbe, Los Angelesbe vagy Milánóba. Az Ilcsi egyúttal hungarikum is – ezt a minősítést a nemzetközi öko-tanúsítvány mellett a címkéken is szerepeltetik. Ellentétben a számos Superbrands és Magyarbrands díjjal, amelyekre szintén büszkék ugyan, de már nem férnének el a csomagolásokon. Cseres István sem érzi úgy, hogy a pecsétek vagy a magyar zászló a csomagolásra kívánkozna, a Superbrands és Magyarbrands díjakat ráadásul költségtakarékossági okokból sem tervezi feltüntetni, csak a weboldalon. Ezeket a díjakat mindkét márka úgy érdemelte ki, hogy külön nem lobbizott értük. Számukra az elsődleges érték a minőségi termék és a kompromisszummentes működés.

Molnár Ferenc a fiatal marketinges-jelölteknek szóló intelemmel zárta az estét:

Próbáljátok lelkiismereti kérdésként végezni a munkátokat, hogy utána is tükörbe tudjatok nézni.

 

A Média 2.0 következő meetupjára márciusban kerül majd sor. A korábbi eseményekről írt cikkeinket itt találják.

 

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom