A mobilhirdetések már Közép-Európában is rohamosan terjednek. A piac fejlettségi szintjéről és a trendekről Lucjan Exnernek, az InMobi regionális értékesítési vezetőjének az Adaptive Media szervezésében Budapesten tartott workshopja keretében tettük fel kérdéseinket.

Milyen különbségeket lát a régiójába (Közép-Kelet-Európa és a FÁK) tartozó országok között? Vannak úttörők és lemaradók a mobilhirdetések területén?

Az európai országok között a mobilhirdetések terén nemigen vannak különbségek, inkább csak ami a méretükből következik: a nagyobb országokban több a felhasználó, ami magasabb büdzséket von maga után, míg a kisebbeknél ennek az ellentéte igaz.

Hogyan alakul az értékesítési folyamat ebben a szegmensben? Kit kell meggyőzni, és elég felkészültek-e az ügyfelek? Egyáltalán, találni elég szakembert a piacon, vagy a cégeknek oktatási feladatai is vannak?

Ez az ügyféltől függ: van, aki pontosan tudja, mit szeretne, míg más iránymutatásra szorul. Az edukáció nagyon fontos, mivel a mobil igen gyorsan változik, és

a fejlődést nehezen tudja követni az, aki nem foglalkozik az ideje 100 százalékában mobilhirdetésekkel.

Ugyanez házon belül is igaz, gyakorlatilag folyamatosan képzésben állunk.

Milyen a jellegzetes InMobi-ügyfél?

Két nagy ügyfélcsoporttal dolgozunk: az alkalmazásfejlesztők a felhasználószerzésben érdekeltek, ezt az ún. performance business-t külön szakértő csapat kezeli; a médiaügynökségek pedig számos márkával, céggel dolgoznak együtt a termékek fogyasztói hirdetésein. Nincs kiemelkedő, vezető termékkategória, szinte mindegyik használ mobilreklámokat, az egyetlen különbséget a kommunikációs stratégia okozza, vagyis az, hogy az adott márka a költései mekkora hányadát fordítja mobilra, illetve más médiára.

Milyen szoros együttműködést igényel egy kifinomult mobilkampány a szolgáltató, a márka és az ügynöksége között?

A lehető legszorosabbat. A kulcs az ügyféligények megértése, a célközönség megismerése, kiemelkedő reklámanyagok készítése és a kampány megállapodásnak megfelelő teljesítése.

Kik a legfontosabb kiadói oldali partnereik és hogyan jellemezhető a velük való munka?

Az InMobi világszerte mintegy 40.000 kiadóval dolgozik, többségükben alkalmazásfejlesztőkkel, mivel a mobilhasználók idejük 80 százalékát alkalmazásokkal töltik. A monetizációs modellek egyszerűek: mindenki az eCPM (ezer megjelenítésenkénti tényleges költség) értéket nézi, és szinte mindenki használ valamilyen közvetítő platformot az eCPM-ből érkező bevételek optimalizálására.

Egyre több kiadó nyitott a programmatic értékesítés felé is,

vagyis engedi meg számunkra, hogy az SSP-jükhöz (server side platform, eladó-oldali hirdetéskiszolgáló) csatlakozzunk.

Milyen trendeket lát mobilon a különböző hirdetéstípusok (display, rich media, videó, natív) terén?

Az ügyfél hirdetési céljai függvényében, különösen ha márkaismertséget szeretnénk építeni és kulcs a bevonódás, egyre több videós kampánnyal találkozhatunk mobilon. Minden egyéb formátum, így a natív is elérhető, az inventorynk jó, és az ügyfél kulcsmutatószámai alapján ajánljuk.

Az Evolution 2018 konferencián egészen „sci-fi-szerű” célzási megoldásokat is bemutattak már, amelyek az InMobinál is elérhetőek. Ezek egyelőre technológiai lehetőségek, vagy már léteznek esettanulmányok, amikor a márkák igénybe vették ezeket a lehetőségeket?

Az esettanulmányok hozzáférhetőek, számos kampányt futtattunk már adatalapú célzással. (A workshopon példaként szerepelt a Samsung Galaxy 7 versenytárs felhasználókat célzó, eseményekhez – pl. az akku lemerülése, éjszakai fényképezés – kötött kampánya Görög- és Lengyelországban, a Shell és a Burago lengyel, illetve az Asics brit geotargetálási kampánya. Az InMobi jelenbeli és historikus lokációs, érdeklődési, demográfiai, valamint vásárlási szándékra vonatkozó gráfokból állítja össze a 200 előre definiált, vagy a megrendelő szándéka szerinti egyedi perszóna-profilokat, de lehetőség van a letöltött alkalmazások alapján ún. appográfiai profil felállítására, és az ezekből származó következtetések levonására is. – a szerk.)

Milyen változásokat vár az új adatvédelmi jogszabályoktól, illetve a felhasználók növekvő ellenszenvétől azzal kapcsolatban, hogy a rendszerek „túl sokat tudnak” róluk?

Egyszerűen fogalmazva nem várok túl sok változást – csak több bürokráciát és több zavaró információt a felhasználók felé, legyen az még egy kipipálandó rubrika, vagy még egy sor szöveg a „süti-információ” mellett. Az emberek pedig úgyis rengeteg digitális nyomot hagynak maguk után mindenhol. Ha ezt úgy használjuk fel, hogy előnyük származzon belőle, az nem zavarja őket.

Igazán érdekes eredmények a nagy adatbázisok – pl. egészségügy, banki adatok - összekapcsolásából születhetnének, de erre az üzleti szereplőknek nincs meg a jogi lehetősége.

A cikk szerzője Csillag Zoltán

Nézze meg Csillag Zoltán teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


Hűvösre tette a hónaljas bandát az ACG és a Rexona

5 órája

Ellepték Budapest utcáit a hónaljas banda rabosítási fotói: Borzos „Kisbüdi” Alfonz, Potyka „Tócsa” Oszkár és Macskássy „Foltos” Félix a Rexona új termékének három legfontosabb termékelőnyére hívják fel a figyelmet.