A mobilhirdetések már Közép-Európában is rohamosan terjednek. A piac fejlettségi szintjéről és a trendekről Lucjan Exnernek, az InMobi regionális értékesítési vezetőjének az Adaptive Media szervezésében Budapesten tartott workshopja keretében tettük fel kérdéseinket.

Milyen különbségeket lát a régiójába (Közép-Kelet-Európa és a FÁK) tartozó országok között? Vannak úttörők és lemaradók a mobilhirdetések területén?

Az európai országok között a mobilhirdetések terén nemigen vannak különbségek, inkább csak ami a méretükből következik: a nagyobb országokban több a felhasználó, ami magasabb büdzséket von maga után, míg a kisebbeknél ennek az ellentéte igaz.

Hogyan alakul az értékesítési folyamat ebben a szegmensben? Kit kell meggyőzni, és elég felkészültek-e az ügyfelek? Egyáltalán, találni elég szakembert a piacon, vagy a cégeknek oktatási feladatai is vannak?

Ez az ügyféltől függ: van, aki pontosan tudja, mit szeretne, míg más iránymutatásra szorul. Az edukáció nagyon fontos, mivel a mobil igen gyorsan változik, és

a fejlődést nehezen tudja követni az, aki nem foglalkozik az ideje 100 százalékában mobilhirdetésekkel.

Ugyanez házon belül is igaz, gyakorlatilag folyamatosan képzésben állunk.

Milyen a jellegzetes InMobi-ügyfél?

Két nagy ügyfélcsoporttal dolgozunk: az alkalmazásfejlesztők a felhasználószerzésben érdekeltek, ezt az ún. performance business-t külön szakértő csapat kezeli; a médiaügynökségek pedig számos márkával, céggel dolgoznak együtt a termékek fogyasztói hirdetésein. Nincs kiemelkedő, vezető termékkategória, szinte mindegyik használ mobilreklámokat, az egyetlen különbséget a kommunikációs stratégia okozza, vagyis az, hogy az adott márka a költései mekkora hányadát fordítja mobilra, illetve más médiára.

Milyen szoros együttműködést igényel egy kifinomult mobilkampány a szolgáltató, a márka és az ügynöksége között?

A lehető legszorosabbat. A kulcs az ügyféligények megértése, a célközönség megismerése, kiemelkedő reklámanyagok készítése és a kampány megállapodásnak megfelelő teljesítése.

Kik a legfontosabb kiadói oldali partnereik és hogyan jellemezhető a velük való munka?

Az InMobi világszerte mintegy 40.000 kiadóval dolgozik, többségükben alkalmazásfejlesztőkkel, mivel a mobilhasználók idejük 80 százalékát alkalmazásokkal töltik. A monetizációs modellek egyszerűek: mindenki az eCPM (ezer megjelenítésenkénti tényleges költség) értéket nézi, és szinte mindenki használ valamilyen közvetítő platformot az eCPM-ből érkező bevételek optimalizálására.

Egyre több kiadó nyitott a programmatic értékesítés felé is,

vagyis engedi meg számunkra, hogy az SSP-jükhöz (server side platform, eladó-oldali hirdetéskiszolgáló) csatlakozzunk.

Milyen trendeket lát mobilon a különböző hirdetéstípusok (display, rich media, videó, natív) terén?

Az ügyfél hirdetési céljai függvényében, különösen ha márkaismertséget szeretnénk építeni és kulcs a bevonódás, egyre több videós kampánnyal találkozhatunk mobilon. Minden egyéb formátum, így a natív is elérhető, az inventorynk jó, és az ügyfél kulcsmutatószámai alapján ajánljuk.

Az Evolution 2018 konferencián egészen „sci-fi-szerű” célzási megoldásokat is bemutattak már, amelyek az InMobinál is elérhetőek. Ezek egyelőre technológiai lehetőségek, vagy már léteznek esettanulmányok, amikor a márkák igénybe vették ezeket a lehetőségeket?

Az esettanulmányok hozzáférhetőek, számos kampányt futtattunk már adatalapú célzással. (A workshopon példaként szerepelt a Samsung Galaxy 7 versenytárs felhasználókat célzó, eseményekhez – pl. az akku lemerülése, éjszakai fényképezés – kötött kampánya Görög- és Lengyelországban, a Shell és a Burago lengyel, illetve az Asics brit geotargetálási kampánya. Az InMobi jelenbeli és historikus lokációs, érdeklődési, demográfiai, valamint vásárlási szándékra vonatkozó gráfokból állítja össze a 200 előre definiált, vagy a megrendelő szándéka szerinti egyedi perszóna-profilokat, de lehetőség van a letöltött alkalmazások alapján ún. appográfiai profil felállítására, és az ezekből származó következtetések levonására is. – a szerk.)

Milyen változásokat vár az új adatvédelmi jogszabályoktól, illetve a felhasználók növekvő ellenszenvétől azzal kapcsolatban, hogy a rendszerek „túl sokat tudnak” róluk?

Egyszerűen fogalmazva nem várok túl sok változást – csak több bürokráciát és több zavaró információt a felhasználók felé, legyen az még egy kipipálandó rubrika, vagy még egy sor szöveg a „süti-információ” mellett. Az emberek pedig úgyis rengeteg digitális nyomot hagynak maguk után mindenhol. Ha ezt úgy használjuk fel, hogy előnyük származzon belőle, az nem zavarja őket.

Igazán érdekes eredmények a nagy adatbázisok – pl. egészségügy, banki adatok - összekapcsolásából születhetnének, de erre az üzleti szereplőknek nincs meg a jogi lehetősége.

A cikk szerzője Csillag Zoltán

Nézze meg Csillag Zoltán teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

17 órája

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.