Marketing
Már most a fesztiváloktól hangos a média
A Médianéző elemzése szerint a legnagyobb publicitást egyértelműen a Sziget Fesztivált kapta, ugyanakkor a legkedvezőbb médiakép a Balaton Sounddal kapcsolatban alakult ki. A fesztiválszezon fellépői közül összességében Ákos, míg a külföldi sztárvendégek közül a Blur foglalkoztatta leginkább a sajtót – derült ki a Médianéző elemzéséből, mely január 1. és június 8. között 2100 kapcsolódó híranyagot vett górcső alá.
 |
Csaknem mindegyik nagy nyári fesztivál programja teljes részletességgel kialakult már, így aktuálissá vált annak vizsgálata, hogy mely programkínálat mekkora médiaérdeklődést váltott ki. A fesztiválok tavalyi látogatottságához illeszkedve öt rendezvény esetén állapítható meg hangsúlyos médiajelenlét. A megjelenések 43 százaléka az idén 21. alkalommal megrendezendő Sziget Fesztivállal foglalkozott, ezt követi a 15 százalékos részesedéssel jelentkező Balaton Sound, majd a tavaly egyaránt 85-95 ezer látogatót vonzó EFOTT, VOLT Fesztivál és Hegyalja Fesztivál. A kisebb tömeget megmozgató események közül a FEZEN és a Campus Fesztivál kapott jelentős publicitást, ezzel szemben a Művészetek Völgye és az első alkalommal megrendezendő Nagyon Balaton esetében mért alacsonyabb híraktivitás a programok késői hivatalossá válásával magyarázható. A kimondottan pozitív tartalmak aránya a Balaton Sound, a Nagyon Balaton és a Hegyalja Fesztivál esetében a legmagasabb, de összességében mindegyik esemény kedvező médiaképpel szerepelt. A fesztiválokat negatívan érintő hírek csak a szervezés kisebb problémái, a jegy- és bérletárak emelkedése, a dohányárusítással kapcsolatos bizonytalanságok és egy-egy fellépést lemondó előadó apropóján kerültek napirendre.
 |
A fesztiválokat érintő hírek közül a legnagyobb sajtóvisszhangot a Balaton Sound, Európa legjobb közepes méretű fesztiváljává választása kapta, de hasonló médiaérdeklődésre tartott számot a Fővárosi Önkormányzat Sziget Kft.-vel kötött szerződése is. A Sziget Fesztivál emellett elsősorban a cirkuszi helyszínnel való bővülés, a nulladik napi Quimby-koncert, az egyelőre belvárosban felállított Sziget Eye és Gerendai Károly főszervező márciusi sajtótájékoztatója révén került a médiumok fókuszába, míg a Balaton Sound május közepén, előbb az új névadó szponzornak, majd a bérletek elővételes értékesítésének köszönhetően jelent meg a napirenden. Az érkező előadókról szóló hírek mellett az EFOTT a zánkai helyszín kiválasztása és az Új Nemzedék Plusz elnevezésű ifjúságpolitikai projekt bemutatása, a VOLT Fesztivál a soproni helyszín ötéves türelmi idejének bejelentése, a Hegyalja Fesztivál pedig egyes határon túli települések lakóinak ingyenes belépőt biztosító kampánya során generált magas megjelenésszámot.
A legfokozottabb médiaérdeklődés Ákos koncertjeivel kapcsolatban volt mérhető, aki a vizsgált fesztiválok közül öt helyszínen is fellép, a legtöbb megjelenést továbbá sorrendben a Quimby, a Tankcsapda, a Punnany Massif és a Brains kapta. Az egy-egy koncertre érkező külföldi előadók listájából leggyakrabban a Szigeten vendégeskedő Blur, a záróbulin fellépő David Guetta, majd a Franz Ferdinand, Mika és a Nick Cave & The Bad Seeds neve forgott a sajtóban. Utóbbiakhoz hasonló publicitást kapott a VOLT-on koncertet adó Billy Talent, Thirty Seconds To Mars és Hurts érkezése, ugyanakkor valamelyest mérsékeltebb érdeklődés övezte a Sound húzóneveit, mint a Justice, a Prodigy, Calvin Harris és Avicii. A megjelenések az EFOTT kapcsán a Faithless és a Kosheen, a Hegyalja apropóján a Slayer és a Scooter, míg a FEZEN-ről a Deep Purple fellépését hangsúlyozták ki. Viszonylag súlytalan maradt a média napirendjén a Nagyon Balatonhoz kapcsolódó LGT Fesztivál és Strand – Nagyon Zene Fesztivál, melynek keretében Yonderboi adja idei egyetlen hazai koncertjét, illetve a Fall Out Boy látogat első ízben Magyarországra.
Így készült a kutatás
A Médianéző 2013. január 1. és június 8. közötti időszakban vizsgálta a belföldi magyar nyelvű online hírportálokat, rádió- és televízióadásokat, valamint az országos és regionális terjesztésű napi- és hetilapokat. A mintába azon megjelenések kerültek, melyben a következő fesztiválokat nevesítették: Sziget Fesztivál, Balaton Sound, EFOTT, VOLT, Hegyalja Fesztivál, FEZEN, Campus Fesztivál, Művészetek Völgye, Fishing on Orfű, SZIN, Nagyon Balaton, Rockmaraton. A megjelenések polaritása pozitív értéket vett fel, ha a megjelenés kedvező képet festett a fesztiválról, negatívat, ha hátrányosan érintette azt, semlegest, ha nem jelenített meg véleményt.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.