Kövess minket!

Marketing

Marad a nőuralom

Magyarország legjobb étterme továbbra is a Costes, ahol Palágyi Eszter irányítja a konyhát.

Február 19-én, hétfőn este a hazai gasztronómiai élet legjelentősebb képviselői vonultak fel a VolkswagenDining Guide Év Étterme Díjátadó Gálán. A fődíjat, a Volkswagen-Dining Guide Év Étterme Díjat a Palágyi Eszter séf által vezetett Costes kapta. A NespressoAz Év Cukrászdája Díjat a Mihályi Patisserie, a Gyulai PálinkaAz Év Street Food Díjat a Pizza, Kávé, Világbéke kapta. Idén először adták át a Friedrich Wilhelm RaiffeisenDining Guide Életmű Díjat, melyet Rosenstein Tibor vehetett át.

A fődíj bejelentése előtt idén is átadásra kerültek különdíjak. A Dining Guide korábban nem listázott cukrászdákat, idén a teszterek 100 cukrászdában jártak és 65 cukrászda közül választották ki a legjobbat. A Nespresso-Az Év Cukrászdája Díjat Mihályi Patisserie kapta, mely Mihályi László tulajdonos, cukrász ikonikussá vált váci cukrászdája. Szintén újdonság, hogy az éttermek borlapját is górcső alá vonták. A Zwack Izabella BorkereskedésAz Év Borlapja Díj a Borkonyha falát díszíti majd. A Gyulai Pálinka-Az Év Street Food Díjat a Dudás Szilárd és Dudás Szabolcs testvérek által jegyzett Pizza, Kávé, Világbéke zsebelte be. A HennessyAz Év Ifjú Séftehetsége Díjat Kovács Péter, a Tama séfje kapta, A San PellegrinoAz Év Séfje Díj tulajdonosa a St. Andrea Borbár séfje, Barna Ádám. A NeffÉv Innovatív Konyhája Díj az Innioé, melynek konyháját egy séfpáros, Tóth Szilárd és Sajben Csaba vezeti. Az Unicum RiservaAz Év Legígéretesebb Konyhája Díjat egy régi motoros új étterme kapta, a Fáma séfje Huszár Krisztián vette át a díjat.

Független, külföldi szaktekintélyek határozták meg a rangsort

A Dining Guide idén is tartotta magát ahhoz, hogy külföldi szaktekintélyeket hoz, akik a végső döntéshozatalt segítik. Az egész éven át tartó tesztelésben, a magyar gyakorlattól eltérően, nem vesznek részt elfogultsággal vádolható inspektorok, a hazai gasztronómiai életben érdekeltséggel bíró, aktív munkát végző séfek, étteremtulajdonosok, gasztronómiai tanácsadók és bloggerek. A nemzetközi szakmai zsűrit idén Enrico Cerea vezette, aki a Bergamo közelében található Da Vittorio étterem három Michelin-csillagos séfje. Munkáját az előző évekből már ismert Nicola Portinari is segítette, aki a kétcsillagos La Peca konyhafőnöke. A nemzetközi szaktekintélyek között szerepel a Dining Guide tanácsadója, Fausto Arrighi is, aki 36 évet töltött el a világ legnagyobb nevű étteremkalauzánál, a Michelin Guide-nál.

A Volkswagen-Dining Guide Év Étterme Díj birtokosa 2018-ban a Palágyi Eszter vezette Michelin csillagos Costes 93 ponttal. A Costes nyitása óta vezető szerepet vállal a modern magyar gasztronómia megteremtésében. A Palágyi Eszter vezetésével működő „fine dining” konyha továbbra is stabilan és kiemelkedő színvonalon teljesít. A kompromisszumok nélkül dolgozó séf még inkább törekszik arra, hogy az eddiginél is „magyarosabb” konyhát vigyen, mindezt a Costes stílusához igazodó, haladó felfogásban. Az étlapon magyar tokhalból, pisztrángból, pontyból, csukából, szarvasból és kacsamájból készített ételekkel találkozhatunk. Az étterem a borajánlataival is láthatóan törekszik a magyar régió megjelenítésére.

A Costest követi 92+ ponttal a Borkonyha, mely javított tavalyi helyezésén. A Borkonyha konyháját vezető Sárközi Ákos séf a televíziózás irányába tett kitérője után érezhetően intenzívebben van jelen az étteremben, ami jó hatással van Magyarország első Michelin-csillagos bisztrójára.

92 ponttal az Onyx következik. Mészáros Ádám séf rátalált a saját útjára, precíz és megbízható, és folyamatosan stabilan teljesíti azokat az elvárásokat, amelyek egy nagy forgalmú, belvárosi, csúcskategóriás budapesti étteremmel kapcsolatban felmerülhetnek. Az Onyx étterem a mai napig az egyik legjobb étterem Magyarországon.

Szintén 92 pontos a Bábel, melyet idén már egyedül Veres István séf visz. Innováció, „nordic kitchen”, kortárs design. Ezek talán az étteremmel kapcsolatos kulcsszavak.

A Costes Downtown szintén 92 pontot érdemelt, ebédmenüje és annak ár-érték aránya ebben a magas kategóriában szinte egyedülálló, szintén nem elhanyagolható, hogy az egyik legerősebb (szállodai) reggelit prezentálja Budapesten.

91 ponttal szerepel a kalauzban a Stand25, mint új belépő. Széll Tamás és Szulló Szabina piaci bisztró koncepciója a Lyonban vagy Barcelonában megismert, régóta jól működő piacéttermek mintáján alapul. Az ő jelenlétük a TOP10-es listában némi magyarázatra szorul. Idén ugyanis valójában a TOP10 étterem 10+2 éttermet takar.

Mivel a Dining Guide elsősorban azon szempont szerint értékeli az éttermeket, hogy hogyan felelnek meg a tőlük elvárható szintnek, két olyan éttermet is a legjobbak közé soroltak, amely nem tekinthető „klasszikus” csúcsétteremnek, mert progresszív étlappal, kötetlenebb stílusban és informálisabb szervízzel dolgozik. Ettől függetlenül azonban kétség kívül csúcskategóriás. A Dining Guide nem szerette volna, ha ezek miatt szűkebbre kell „szabni” a tíz legjobb étterem listáját, így idén 10+2 éttermet listáztak legjobb tíznek. A Stand25 mellett így került még 90 ponttal a legjobb éttermek közé a Garai Ádám és Ádám Csaba vezette Olimpia.

Az ösztönös ízek „fenegyereke”, Huszár Krisztián étterme a Fáma 91 pontos, szintén 91 pontos a Mizsei János séf által vezetett MÁK, mely megbízható és állandó szereplője a tízes listának. Tavaly új belépő volt, idén tartja magát 91 ponttal a St. Andrea Borbár. Sok év után végre egy vidéki étterem is bekerült a Dining Guide TOP 10-es listájára. Az Anyukám Mondta 90 pontot érdemelt. A TOP10+2-es listát Magyarország legrégebbi fine dining étterme, az Arany Kaviár zárja, mely több mint 20 éve meghatározó étterme hazánknak.

Fontos lenne a saját gasztronómiai arculat bemutatása

„A jó éttermek mind egyformák a világon, járhatnak nagyon különböző utakon, képviselhetnek különböző stílust, de a legfontosabb, hogy minden jó konyha valójában ugyanúgy mindenhol az ízek egyensúlyáról szól. Ez nem lehet trend kérdése. Önöknél, és hangsúlyozom, hogy csak azokról az éttermekről beszélhetek, amelyeket láttam, még sok helyen érezhető apró bizonytalanság. A konyhák itt még jellemzően útkeresők, nem kiforrott “személyiségek”. Érezhetőek, hogy divatosnak gondolnak más országokra jellemző irányzatokat, de a saját gasztronómiai arculat bemutatása tehetné egyedivé a régiót, nem pedig a mástól kiollózott technikák és trendek.” – kezdte értékelését Enrico Cerea „Az mindenképpen elmondható, hogy azoknak az éttermeknek a minősége és felkészültsége, amelyekben jártam, kimondottan jó. Bárhol megállnák a helyüket Európában. Van még hova fejlődniük, de nagyon jó úton haladnak.”

Mi a helyzet az új arcokkal?

A Dining Guide azért tesztel minden évben, és azért állítja össze listáit, valamint a Volkswagen-Dining Guide Étteremkalauzt, hogy segítse a fogyasztókat, a vendégeket a döntésben. Hova érdemes menni? Hol érdemes jót enni? A 2018-as díjazottak, séfek, éttermek, de akár street food helyek és cukrászdák listáját látva, lehet az az érzésünk, hogy a hazai gasztronómia nem tud új arcokat felmutatni, és évről évről ugyanazok a nevek, éttermek cserélődnek a listák élbolyában. Herczeg Zoltán gasztronómiai szakértő, a Dining Guide éttermi tesztjeinek vezetője ezzel kapcsolatban kiemeli: „A fejlődés ütemének gyorsaságát a minőségre fogékony fogyasztói tömeg tudja befolyásolni. Effajta tömegnek ma még hiányában vagyunk. Az a megállapítás valós, hogy a már jelenlévő arcok nem tűnnek el. A minőséget képviselő emberek elérnek egy olyan életkorba és helyzetbe, amikor objektíven értékelhető eredményeket tudnak létrehozni, őket természetesen nem lehet néhány év után elfelejteni. Egy Massimo Bottura vagy Dominique Crenn a saját országában nem tűnik el azért, mert tavaly ő volt a legjobb. Ha valaki a teljesítményével eléri a professzionalitás szintjét, természetes, hogy éveken keresztül szemünk előtt marad. Mennyire unalmas a kenyér, mert minden nap esszük, és unalmas a kávé, mert minden nap isszuk? Ha így nézzük, maga a gasztronómia is egy unalmas műfaj, hiszen legalább ezerszer étkezünk egy évben, nem lehet minden nap új történetet építeni, valami teljesen újat felfedezni. Ez egy teljesen normális dolog. Szerintem maga a megközelítés rossz, ha valaki ezt unalmasnak gondolja. Az unalmas ugyanis nem egyenlő a mindennapossal. Sokkal türelmesebbnek és elfogadóbbnak kellene lennünk.”

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom