Marketing
Médiapiac Konferencia 2013: túlélési és fejlődési víziók
Partnerség, lehetőség, erősség – többek között ezek voltak a vezérigazgatói beszélgetés kulcsszavai.
Zsugorodás helyett lehetőségek keresése
Szabó György, a Sanoma Media vezérigazgatójának kemény és a szakma egészére tekintve önkritikus bevezetőjét követően vezető médiacégek első emberei osztották meg jövőképüket a Médiapiac 2013 Konferencia közönségével. “Egészségesre kell zsugorodni” – adta ki tavalyi konferenciánkon a jelszót Bayer József, az Axel Springer vezére. De vajon sikerült-e? – vetette fel a kérdést Iglódi Csaba, a beszélgetés moderátora.
Szabó György erre úgy reagált, hogy nem a zsugorodás volna a lényeg, hanem az új piacok keresése, ebben is van ugyanis lehetőség.
Farsang Péter, a Viasat vezére szerint nem szabad pesszimistábbnak lenni, mint amit az adatok mutatnak, főleg hosszabb távon, mert változik a környezet.
A kerekasztal-beszélgetés egyéb résztvevői is igyekeztek óvatosan optimistábba hangot megütni, például Györke Zoltán (Lapcom) szerint fontos a lehetőségekre fókuszálni, és a tényszerűen meglévő erősségekre építeni, így lehet csak jövőről beszélni.
Málnay B. Levente, a Chello CEE a “tesreszabásban” hisz, de szerinte minden médiacégnek más megoldás lehet a működőképes, nincsen olyan megoldás, amely minden piaci szereplőnek kiutat jelenthet.
Mihók Attila, a Ringier ügyvezetője szerint “a pénz az utcán hever”, azaz vannak lehetőségek, csak utánuk kell menni.
Vaszily Miklós, az Origo vezére a partnerségeket és a szolgáltatásfejlesztést nevezte meg fontos előrelépési lehetőségként.
Élni a lehetőségekkel, de hogyan?
Györke Zoltán szerint nem a hirdetési piacra, hanem a médiapiacra kell fókuszálni, azaz ebbe beletartoznak a terjesztési bevételek és az egyéb alternatívák. Az online piac is fontos a tulajdonosváltás miatt pláne átlalakulóban lévő Lapcom számára (e téren együttműködnek az Axel Springer-csoporttal), ott ugyanakkor egyelőre “egydimenziósabbak” a bevételek.
Ahhoz, hogy a lehetőségekkel megfelelően tudjanak élni a kiadók, a korábbiaknál jóval többet kell tudni a fogyasztókról, tette hozzá Szabó Miklós, a Pannon Lapok Társasága ügyvezető igazgatója, aki alapvetően óvatos optimizmussal tekint a piaci fejleményekre.
A tévépiaci fejlesztések egyik fő csapásiránya a HD-csatornák indítása, mondta Málnay B. Levente. Emellett a saját gyártású tartalmakban, a helyi fejlesztésekben hisznek. Többek között emiatt ruházott be a cég nemrégiben negyedmilliárd forintot magyarországi stúdiófejlesztésre. Lehetőséget lát a Chello az újmédiában, ám ennek kockázatai jelentősebbek. Nemrégiben indítottak például iPhone-appot a TV Paprikához kapcsolódóan, de készül hasonló a SportTV-nek is.
Farsang Péter kitörési pontot az igényes saját gyártású műsorokban lát. Erre azért van szükség, mert túl sok magyar nyelvű csatorna érhető el a piacon, ez nemzetközi összehasonlításban is igaz. A tévéknek tehát megfelelő fogódzót kell adniuk a nézőknek, hogy a márkáikat meg tudják különböztetni. Szerinte a sikert az olyan műsorok igazolják, mint az Éden Hotel I-II. Emellett e héten indul az Észbontók, amelynek a beharangozása is már jelentős elérést, ismertséget hozott – tette hozzá. Kedden este indult a Címlaplány, amely pedig a Ringier gyártási kapacitásaira épít, ez a partnerség is olyan új kezdeményezés, amely Farsang Péter szerint előremutató. Reklám vonalon az Atmedia-partnerségben lát előrelépési lehetőséget, amelyet részben a bevételek alakulása ki is kényszerített.
Az Origo mostanra nem a három képernyős stratégiában gondolkodik, mint korábban. “Manapság ez már nem stratégia, hanem evidencia, szükséges optimalizáció” – mondta el Vaszily Miklós, aki szerint a stratégia sokkal inkább a fogyasztói bevételek megkereséséről, a kereskedelmi bevételek aggresszív felfuttatásáról szól mostanra.
Az idén 20 éves Ringier vezetője elégedett, a számok 2011-ben és 2012-ben is őket igazolták. “A pénz az utcán hever”, ugyanakkor sok mindent ki kell próbálni, monta Mihók Attila. Így például a koncertszervezésbe belevágtak, de kiderült, annyira “people business”, hogy nem feltétlen jelent előnyt a sok milliárdos vállalati háttér. Beleszaladtak olyan projektekbe is, amelyek nem jöttek össze, pl. a Red Hot Chili Pepperst nem tudták idehozni, végül aztán sikerült nagy koncertet szervezni, az LGT-révén. “Az első pofon után nem szabad feladni” – vont konklúziót. Szerinte fontos, hogy szélesebbé váljon a stratégiai gondolkodás, és fontosak a partnerek, ezt a Viasat-projekt is igazolja.
Szabó György szerint a Sanoma erőssége a diverzifikáció. Új médiatípusokban, új termékekben, új piacokban gondolkodnak. Ez egy évek óta jól működő szemlélet, amely átitatja a cég egészét.
A szakember, a céges egyéni érdekeken túlmutató összefogásban is lát lehetőséget, sőt, ezt fontos kitörési pontnak gondolja. Nincsen ugyanis összepiaci érdekképviselete a médiaiparnak, pedig ez üzleti, de kulturális és egyéb szempontok alapján is fontos lenne. Mihók Attila szerint egy ilyen összefogás nem volna annyira égetően szükséges, míg Málnay B. Levente arra utalt, hogy korábban is volt gondolkodás egy “kommunikációs kamara” létrehozásáról, erre adott esetben volna igény szerinte.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.