Marketing
Médiapiac Konferencia LIVE
Sokan vagyunk/leszünk itt idén is, de aki nem tudott eljönni a Médiapiac Konferenciára, az itt követheti élőben az eseményeket!
KEZDÜNK!
 |
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója az első előadónk, aki a jó sztorikról beszél, elsősorban televíziós szempontból.
- A tévés piac fragmentálódik, az internet kihívást jelent, de a tévénézés nem csökkent.
- A számok azt mutatják, hogy a fiatalok, amennyiben nekik való műsort kínálunk, igenis leülnek a képernyő elé.
- Egyébként nem a magyarok a legnagyobb tévénézők a környéken, a románok előttünk vannak, ha messzebbre megyünk, az amerikaiak méginkább előttük.
- A “trash műsorok” meglepő módon igen magas vásárlóerejű közönséget vonzanank.
- A Barátok közt, a VV6 vagy az Éjjel-Nappal Budapest ugyanúgy történetmesélés, csak más csomagolásban.
- A fiataloknak másképp kell történetet mesélni, mint régen, az Éjjel-Nappal Budapest egy 21. századi Barátok közt, nincs amúgy különbség.
- Az elmúlt tíz év a vetélkedőké volt, de a jövő valószínűleg nem. Nem tudni, mi lesz a next big thing. Valószínűleg a nagy tévéken egyre ekevesebb külföldi sorozat és film lesz, inkább kisebb tévékre költöznek.
- A netes nézettség magas az olyan műsoroknál, mint a VV6, de ez még mindig elmarad a tévétől. Ettől még kell a neten lépni, lásd: applikáció.
- A sokcsatornás világban is megmarad a nagy csatornák szerepe.
- Saját gyártású tartalmak szerepe nő, a kisebb tévéken is.
- A reality marad, ez a 21. század egyik legérdekesebb műfaja.
Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke a színpadon. Az előadás címe “Jó reggelt!”
- Hogyan viselkedtünk az elmúlt 5-10 évben? Lekövettük a trendeket, mindig csak igazodtunk. Fogyasztóhoz, megbízóhoz, kormányzathoz, gazdasághoz.
- Proaktívnak kell lenni a lekövetés helyett, ehhez EGYÜTTgondolkodás kell.
- Párbeszéd a kormányzati szereplőkkel, a fogyasztó edukálása, az iparág újrapozicionálása – ezekre van szükség.
- Visszaidézi azt az MRSZ-PwC kutatást, ami nagyon jól beépült a közbeszédbe: 10 forint reklámbefektetés 47 forintnyi pénzt mozgat meg a magyar gazdaságban. Több ilyenre van szükség.
- Saját pozicionálás: “a suszter cipője” ,ezen változtatni kell.
- A digitális növekedése révén nő a reklámtorta, de ebben egy fontos elem: a növekedést főleg a nemzetközi szereplők adják. Az MRSZ szeretné segíteni a hazai tartalomszolgáltatók fejlődését.
- A kormányzattal, hatóságokkal való kommunikációban előre kell lépni, konkrét tanulmányokkal, programokkal, e téren eddig elég passzív volt a szakma. A GVH-val már kötöttek együttműködést, ebben edukációs elem.
- MAKSZ: tenderútmutató. Ezzel foglalkoznia kellene a márkatulajdonosi és a médiaoldalnak is, ez nem ügynökségi belügy. Hasonló fontos kérdés: jogdíjak pl.
- A fogyasztókat edukálni: kicsit, mint a kés-villa használat gyerekkorban. Van még teendő. A fogyasztónak meg kell mutatni, miért hasznos a reklám, mire jó neki.
KEREKASZTAL – terítéken a cigánykérdés, ami nagy eséllyel Magyarország legégetőbb megoldandó kérdése. Varró Szilvia moderátor beszélget Bódis Krisztával, Bogdán Lászlóval, Lakatos Bélával és Pusztay Andrással.
 |
- Bódis Kriszta:a mindenkori kormányzat projektszemlélete nem oldja meg a kérdést, “terepen” lehet megoldani, folyamatos munkával.
- Bogdán László: végig többeszám első személyben beszél arról, hogy “ami lakatot lehetett levertünk, ami állat lehetett, megütöttünk”. A kérdés: “Mit teszünk azért, hogy ne csak távolról látsszunk embernek? Mindenki dolgozik Cserdiben. Nincs semmi ingyen.”
- Lakatos Béla, Ács polgármestere romaként került egy olyan település élére, amelyet 90 százalékban magyaroknak laknak. A “titka”: dolgozom, és az emberek ismernek. Ez a többség vs. cigány kérdés nem magyar specifikum,régiós probléma. A média felelőssége: vagy “díszcigányokat” mutogatnak, vagy olyanokat akiket (állítólag) diszkrimináció élt. Pedig rengeteg jó program és rengeteg önfeláldozó ember dolgozik a cigány-magyar ügyön.
- Pusztay András, az Index ügyvezetője. Az Index rengeteget foglalkozik a cigánykérdéssel és nagyon okosan. A média felelőssége szerint az öncenzúra, hogy aszisztálnak a “látványpékséghez”. A médiának a problémamegoldásra kellene fókuszálnia, az internet ebben pláne segítséget tud adni, akár real-time.
Mi lehet a megoldás?
- Bogdán László: pozitív diszkrimináció megszüntetése, cigány önkormányzatok felszámolása
- Lakatos Béla: a sikeres roma értelmiségiek menjenek vissza a szülőhelyükre, ne Budapestre és a nagyvárosokba csoportosuljanak; a roma nők erejének, befolyásának a munkába állítása.
- Pusztay András: az értelmiség fejezze be a “bohóckodást”. “Belvárosi lakásokban teóriákat gyártunk.”
- Bódis Kriszta: kevesebb látványpékség, több terepmunka és valódi kíváncsiság. Az adományok jóindulatú gesztusok, de értelmetlenek, visszahelyeznek az áldozatszerepbe. Az önkéntes munka sokkal hatékonyabb, így tudnak ők terepen lenni.
Tóth Tamással (Opten) folytatjuk, a magyar gazdaság számaival.
- 600 ezer vállalkozás van, 400 ezer egyéni vállalkozó, ez túl sok a tízmillió lakosra
- 1,7 millió tulajdonos, cégvezető…
- Évi 15 százalékos cégfluktuáció, ez is nagyon sok.
- Az új szereplők 80 százaléka kötődik korábbi cégekhez.
- Nagyon egészségtelen ez a szerkezet.
Galambos Márton moderálja a cégvezetői kerekasztalt, amely a Menedzserek Országos Szövetségével együttműködésben valósult meg.
- Szabó György (Sanoma): “mi csináljuk az országot” (mi=piaci szereplők). Nem függhetnek a cégek a politikától, a politika tegye a maga dolgát, a cégek meg teszik a magukét.
- Pozvai Zsolt (Develor): a cégvezetői, állampolgári én nem választható szét. “Egy normális országban az állam olyan, mint egy jól működő vállalat.” Értékrend-problémák, gazdasági potenciál problémák Magyarországon, külföld kiszámíthatóbb.
- Salamon Károly (MKB Általános Biztosító): nem csupán a pénzügyi szektornak nehéz, általában a szolgáltató szektornak, a kormányzat mindig ehhez nyúl, más a pozíciója, mint a termelő vállalatoknak. Mindig a GDP-ről beszélünk, de van egy másik fontos mutató, ami a boldogságunkról, az elégedettségünkről szól. Abban rosszul állunk.
- Kővágó-Laky Andrea (Ford):Nem kizárólag az ő érdemük, hogy a Ford harmadik regionális központja ide jött, de kellett ehhez részükről stabilitás, magabiztosság. Magyarország imázsán kellene javítani, mert e téren rosszul teljesítünk. A FutureBrands listáján 118-ból 65. Magyarország az imázsát tekintve.
- Szirmák Botond (Provident): Szerinte fontos, hogy a cég a legjobb munkahely lett tavaly, mert ha jól bánnak a munkavállalóikkal, az jelent valamit. Változott a Provident megítélése az utóbbi években.
- Szabó György szerint a cégeknek, cégvezetőknek el kell érniük, hogy megkerülhetetlenné váljanak, párbeszéd részesei legyenek, politikával, társadalmi kérdésekben. A bizalom hiánycikk.
- Pozvai Zsolt: Probléma, hogy nincs párbeszéd kormány és piacok között. Bízik benne, hogy ez változhat, nem működhet semmi és senki burokban. A vita, a véleményütköztetés jó.
Jön a délelőttöt záró médiavezetői kerekasztal, Iglódi Csaba vezetése mellett. A jelenről:
- Szabó Miklós (PLT) a jelenről: nagyon jól alakultak az első negyedév számai, mind a hirdetési bevételeket, mind a példányszámot tekintve.
- Simon Zsolt (TV2): a TV2 elégedett, nőttek. Csodálkozott, hogy csökkent tavaly a tévés reklámpiac.
- Mihók Attila (Ringier): nekik ez a negyedév normális volt, tavaly a harmadik negyedév volt olyan erősségű, hogy “kapkodta a fejét”, de bővebbet majd az átalakulások után lehet tudni.
- Lukács Csaba (Atmedia): folytatódik a tévés piac fragmentációja.
- Szelei Szilárd (JCDecaux): fura, megosztott szegmens az outdoor. A növekedést új hirdetői szegmensek megjelenésén túl a digitális lehetőségek bővülése hajthatja.
- Turi Árpád (ClassFM): A rádiós piac tavaly konszolidálódott, rendbe tették a mérést, megalakult a RAME. Imászjavulás.
- Vaszily Miklós (Origo): Csodálkozik a többiek optimizmusának mértékén, persze ő is derűlátó a számokat látva. Amennyire az ember levegőt kap a nemzetközi digitális konkurensek mellett.
Optimizmus oka?
- Simon Zsolt: elértük az alját, innen lehet feljebb menni. Tévés piac: nő a fogyasztás, ezért érdemes többet költeni médiában, ennek lecsapódása főleg a tévénél, ezt az is támogatja, hogy a tévés árak “a béka segge alatt” vannak. A kis hirdetőknek is kinyílt a tévés piac.
- Szelei Szilárd: a fogyasztás növekedésnek indult, ez erősíti a reklámpénzek növekedését. Ez persze még nem ad okot hurráoptimizmusra, stabilitást viszont ad a piacnak. A kkv-k megjelenése (OTC mellett) a közterületnek is hoz új bevételeket.Kínálatiból keresleti piac lett, az árak felfelé mennek.
- Szabó Miklós: náluk is megjelentek a mikrovállalkozások, kis helyi cégek hirdetőként.
Jövő?
- Lukács Csaba: speciális a helyzetük, mert nincs saját médiájuk, lévén sales house. Folyamatosan bővül a szereplők száma a tévés piacon, ez nekik most növekedési forrás. Emellett a szociodemográfiai változásokkal kell valamit kezdeni. Nekik a legizgalmasabb ugyanakkor a TV és az online találkozása, pl. VoD, ezek új hirdetési lehetőségeket jelentenek.
- Turi Árpád: Középtávon komoly változás várható technológiai értemben a rádiós piacon. Az online tartalom előretörésével kell valamit kezdeni, ez érezhető a megbeszéléseken, az elvárásokból.
- Simon Zsolt: 18-59-es átállás. VoD, több képernyős fogyasztás támogatása, tartalmak kikonvergálása más eszközökre.
- Szabó Miklós: értékesítési csatornák, termékeken belüli értékesítői verseny növelése + takarékosság az út.
- Vaszily Miklós: felhasználói szám megőrzése, mivel ebből lesz bevétel; többféle bevételi forrás; termékfejlesztések. 2014Q2: e-kereskedelmi megoldással lépnek piacra, ettől sokat remélnek. sűrű fillérért (kis hirdetők) ők is lehajolnak. Még komoly tartalékok vannak.
- Szelei Szilárd: új CRM-et készítettek, hogy jobban tudják az ügyfeleket célozni, kiszolgálni. A városiasodás az outdoornak kedvez, mivel városi médiatípus. Légiközlekedés duplázódása szintén nekik kedvez. Digitalizáció, mobillal való összekötés (NFC) a jövő.
- Mihók Attila: Az egysíkú stratégia nem működik, ha minden pénzt egy területre raknak fel, az időnként zsákutcába vezet. Így folyamatosan építik a különböző területeket. Amint lezajlik a Ringier-Axel Springer fúzió és szétválás, a teljes menedzsmentet megtartja, a felhalmozódott tudás miatt. Egy csomó minden nem valósítható meg egyedül, jó együttműködések kellenek.
EBÉD, A PROGRAM INNEN TÖBB HELYSZÍNEN FOLYTATÓDIK, A SZEKCIÓBESZÁMOLÓKKAL KÉSŐBB JELENTKEZÜNK.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.