2014. március 19.

Médiapiac Konferencia LIVE

Sokan vagyunk/leszünk itt idén is, de aki nem tudott eljönni a Médiapiac Konferenciára, az itt követheti élőben az eseményeket!

Sokan vagyunk/leszünk itt idén is, de aki nem tudott eljönni a Médiapiac Konferenciára, az itt követheti élőben az eseményeket!

KEZDÜNK!


Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója az első előadónk, aki a jó sztorikról beszél, elsősorban televíziós szempontból.

  • A tévés piac fragmentálódik, az internet kihívást jelent, de a tévénézés nem csökkent.
  • A számok azt mutatják, hogy a fiatalok, amennyiben nekik való műsort kínálunk, igenis leülnek a képernyő elé.
  • Egyébként nem a magyarok a legnagyobb tévénézők a környéken, a románok előttünk vannak, ha messzebbre megyünk, az amerikaiak méginkább előttük.
  • A "trash műsorok" meglepő módon igen magas vásárlóerejű közönséget vonzanank.
  • A Barátok közt, a VV6 vagy az Éjjel-Nappal Budapest ugyanúgy történetmesélés, csak más csomagolásban.
  • A fiataloknak másképp kell történetet mesélni, mint régen, az Éjjel-Nappal Budapest egy 21. századi Barátok közt, nincs amúgy különbség.
  • Az elmúlt tíz év a vetélkedőké volt, de a jövő valószínűleg nem. Nem tudni, mi lesz a next big thing. Valószínűleg a nagy tévéken egyre ekevesebb külföldi sorozat és film lesz, inkább kisebb tévékre költöznek.
  • A netes nézettség magas az olyan műsoroknál, mint a VV6, de ez még mindig elmarad a tévétől. Ettől még kell a neten lépni, lásd: applikáció.
  • A sokcsatornás világban is megmarad a nagy csatornák szerepe.
  • Saját gyártású tartalmak szerepe nő, a kisebb tévéken is.
  • A reality marad, ez a 21. század egyik legérdekesebb műfaja.

 

Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke a színpadon. Az előadás címe "Jó reggelt!"

  • Hogyan viselkedtünk az elmúlt 5-10 évben? Lekövettük a trendeket, mindig csak igazodtunk. Fogyasztóhoz, megbízóhoz, kormányzathoz, gazdasághoz.
  • Proaktívnak kell lenni a lekövetés helyett, ehhez EGYÜTTgondolkodás kell.
  • Párbeszéd a kormányzati szereplőkkel, a fogyasztó edukálása, az iparág újrapozicionálása - ezekre van szükség.
  • Visszaidézi azt az MRSZ-PwC kutatást, ami nagyon jól beépült a közbeszédbe: 10 forint reklámbefektetés 47 forintnyi pénzt mozgat meg a magyar gazdaságban. Több ilyenre van szükség.
  • Saját pozicionálás: "a suszter cipője" ,ezen változtatni kell.
  • A digitális növekedése révén nő a reklámtorta, de ebben egy fontos elem: a növekedést főleg a nemzetközi szereplők adják. Az MRSZ szeretné segíteni a hazai tartalomszolgáltatók fejlődését.
  • A kormányzattal, hatóságokkal való kommunikációban előre kell lépni, konkrét tanulmányokkal, programokkal, e téren eddig elég passzív volt a szakma. A GVH-val már kötöttek együttműködést, ebben edukációs elem.
  • MAKSZ: tenderútmutató. Ezzel foglalkoznia kellene a márkatulajdonosi és a médiaoldalnak is, ez nem ügynökségi belügy. Hasonló fontos kérdés: jogdíjak pl.
  • A fogyasztókat edukálni: kicsit, mint a kés-villa használat gyerekkorban. Van még teendő. A fogyasztónak meg kell mutatni, miért hasznos a reklám, mire jó neki.

KEREKASZTAL - terítéken a cigánykérdés, ami nagy eséllyel Magyarország legégetőbb megoldandó kérdése. Varró Szilvia moderátor beszélget Bódis Krisztával, Bogdán Lászlóval, Lakatos Bélával és Pusztay Andrással.

  • Bódis Kriszta:a mindenkori kormányzat projektszemlélete nem oldja meg a kérdést, "terepen" lehet megoldani, folyamatos munkával.
  • Bogdán László: végig többeszám első személyben beszél arról, hogy "ami lakatot lehetett levertünk, ami állat lehetett, megütöttünk". A kérdés: "Mit teszünk azért, hogy ne csak távolról látsszunk embernek? Mindenki dolgozik Cserdiben. Nincs semmi ingyen."
  • Lakatos Béla, Ács polgármestere romaként került egy olyan település élére, amelyet 90 százalékban magyaroknak laknak. A "titka": dolgozom, és az emberek ismernek. Ez a többség vs. cigány kérdés nem magyar specifikum,régiós probléma. A média felelőssége: vagy "díszcigányokat" mutogatnak, vagy olyanokat akiket (állítólag) diszkrimináció élt. Pedig rengeteg jó program és rengeteg önfeláldozó ember dolgozik a cigány-magyar ügyön.
  • Pusztay András, az Index ügyvezetője. Az Index rengeteget foglalkozik a cigánykérdéssel és nagyon okosan. A média felelőssége szerint az öncenzúra, hogy aszisztálnak a "látványpékséghez". A médiának a problémamegoldásra kellene fókuszálnia, az internet ebben pláne segítséget tud adni, akár real-time.

Mi lehet a megoldás?

  • Bogdán László: pozitív diszkrimináció megszüntetése, cigány önkormányzatok felszámolása
  • Lakatos Béla: a sikeres roma értelmiségiek menjenek vissza a szülőhelyükre, ne Budapestre és a nagyvárosokba csoportosuljanak; a roma nők erejének, befolyásának a munkába állítása.
  • Pusztay András: az értelmiség fejezze be a "bohóckodást". "Belvárosi lakásokban teóriákat gyártunk."
  • Bódis Kriszta: kevesebb látványpékség, több terepmunka és valódi kíváncsiság. Az adományok jóindulatú gesztusok, de értelmetlenek, visszahelyeznek az áldozatszerepbe. Az önkéntes munka sokkal hatékonyabb, így tudnak ők terepen lenni.

 

Tóth Tamással (Opten) folytatjuk, a magyar gazdaság számaival.

  • 600 ezer vállalkozás van, 400 ezer egyéni vállalkozó, ez túl sok a tízmillió lakosra
  • 1,7 millió tulajdonos, cégvezető...
  • Évi 15 százalékos cégfluktuáció, ez is nagyon sok.
  • Az új szereplők 80 százaléka kötődik korábbi cégekhez.
  • Nagyon egészségtelen ez a szerkezet.

 

Galambos Márton moderálja a cégvezetői kerekasztalt, amely a Menedzserek Országos Szövetségével együttműködésben valósult meg.

  • Szabó György (Sanoma): "mi csináljuk az országot" (mi=piaci szereplők). Nem függhetnek a cégek a politikától, a politika tegye a maga dolgát, a cégek meg teszik a magukét.
  • Pozvai Zsolt (Develor): a cégvezetői, állampolgári én nem választható szét. "Egy normális országban az állam olyan, mint egy jól működő vállalat." Értékrend-problémák, gazdasági potenciál problémák Magyarországon, külföld kiszámíthatóbb.
  • Salamon Károly (MKB Általános Biztosító): nem csupán a pénzügyi szektornak nehéz, általában a szolgáltató szektornak, a kormányzat mindig ehhez nyúl, más a pozíciója, mint a termelő vállalatoknak. Mindig a GDP-ről beszélünk, de van egy másik fontos mutató, ami a boldogságunkról, az elégedettségünkről szól. Abban rosszul állunk.
  • Kővágó-Laky Andrea (Ford):Nem kizárólag az ő érdemük, hogy a Ford harmadik regionális központja ide jött, de kellett ehhez részükről stabilitás, magabiztosság. Magyarország imázsán kellene javítani, mert e téren rosszul teljesítünk. A FutureBrands listáján 118-ból 65. Magyarország az imázsát tekintve.
  • Szirmák Botond (Provident): Szerinte fontos, hogy a cég a legjobb munkahely lett tavaly, mert ha jól bánnak a munkavállalóikkal, az jelent valamit. Változott a Provident megítélése az utóbbi években.
  • Szabó György szerint a cégeknek, cégvezetőknek el kell érniük, hogy megkerülhetetlenné váljanak, párbeszéd részesei legyenek, politikával, társadalmi kérdésekben. A bizalom hiánycikk.
  • Pozvai Zsolt: Probléma, hogy nincs párbeszéd kormány és piacok között. Bízik benne, hogy ez változhat, nem működhet semmi és senki burokban. A vita, a véleményütköztetés jó.

 

Jön a délelőttöt záró médiavezetői kerekasztal, Iglódi Csaba vezetése mellett. A jelenről:

  • Szabó Miklós (PLT) a jelenről: nagyon jól alakultak az első negyedév számai, mind a hirdetési bevételeket, mind a példányszámot tekintve.
  • Simon Zsolt (TV2): a TV2 elégedett, nőttek. Csodálkozott, hogy csökkent tavaly a tévés reklámpiac.
  • Mihók Attila (Ringier): nekik ez a negyedév normális volt, tavaly a harmadik negyedév volt olyan erősségű, hogy "kapkodta a fejét", de bővebbet majd az átalakulások után lehet tudni.
  • Lukács Csaba (Atmedia): folytatódik a tévés piac fragmentációja.
  • Szelei Szilárd (JCDecaux): fura, megosztott szegmens az outdoor. A növekedést új hirdetői szegmensek megjelenésén túl a digitális lehetőségek bővülése hajthatja.
  • Turi Árpád (ClassFM): A rádiós piac tavaly konszolidálódott, rendbe tették a mérést, megalakult a RAME. Imászjavulás.
  • Vaszily Miklós (Origo): Csodálkozik a többiek optimizmusának mértékén, persze ő is derűlátó a számokat látva. Amennyire az ember levegőt kap a nemzetközi digitális konkurensek mellett.

Optimizmus oka?

  • Simon Zsolt: elértük az alját, innen lehet feljebb menni. Tévés piac: nő a fogyasztás, ezért érdemes többet költeni médiában, ennek lecsapódása főleg a tévénél, ezt az is támogatja, hogy a tévés árak "a béka segge alatt" vannak. A kis hirdetőknek is kinyílt a tévés piac.
  • Szelei Szilárd: a fogyasztás növekedésnek indult, ez erősíti a reklámpénzek növekedését. Ez persze még nem ad okot hurráoptimizmusra, stabilitást viszont ad a piacnak. A kkv-k megjelenése (OTC mellett) a közterületnek is hoz új bevételeket.Kínálatiból keresleti piac lett, az árak felfelé mennek.
  • Szabó Miklós: náluk is megjelentek a mikrovállalkozások, kis helyi cégek hirdetőként.

Jövő?

  • Lukács Csaba: speciális a helyzetük, mert nincs saját médiájuk, lévén sales house. Folyamatosan bővül a szereplők száma a tévés piacon, ez nekik most növekedési forrás. Emellett a szociodemográfiai változásokkal kell valamit kezdeni. Nekik a legizgalmasabb ugyanakkor a TV és az online találkozása, pl. VoD, ezek új hirdetési lehetőségeket jelentenek.
  • Turi Árpád: Középtávon komoly változás várható technológiai értemben a rádiós piacon. Az online tartalom előretörésével kell valamit kezdeni, ez érezhető a megbeszéléseken, az elvárásokból.
  • Simon Zsolt: 18-59-es átállás. VoD, több képernyős fogyasztás támogatása, tartalmak kikonvergálása más eszközökre.
  • Szabó Miklós: értékesítési csatornák, termékeken belüli értékesítői verseny növelése + takarékosság az út.
  • Vaszily Miklós: felhasználói szám megőrzése, mivel ebből lesz bevétel; többféle bevételi forrás; termékfejlesztések. 2014Q2: e-kereskedelmi megoldással lépnek piacra, ettől sokat remélnek. sűrű fillérért (kis hirdetők) ők is lehajolnak. Még komoly tartalékok vannak.
  • Szelei Szilárd: új CRM-et készítettek, hogy jobban tudják az ügyfeleket célozni, kiszolgálni. A városiasodás az outdoornak kedvez, mivel városi médiatípus. Légiközlekedés duplázódása szintén nekik kedvez. Digitalizáció, mobillal való összekötés (NFC) a jövő.
  • Mihók Attila: Az egysíkú stratégia nem működik, ha minden pénzt egy területre raknak fel, az időnként zsákutcába vezet. Így folyamatosan építik a különböző területeket. Amint lezajlik a Ringier-Axel Springer fúzió és szétválás, a teljes menedzsmentet megtartja, a felhalmozódott tudás miatt. Egy csomó minden nem valósítható meg egyedül, jó együttműködések kellenek.

 

EBÉD, A PROGRAM INNEN TÖBB HELYSZÍNEN FOLYTATÓDIK, A SZEKCIÓBESZÁMOLÓKKAL KÉSŐBB JELENTKEZÜNK.

Új város csatlakozott a Coca-Cola dunai projektjéhez

1 napja

A Coca-Cola HBC Magyarország támogatásával indult I Love Duna projekt a strandolás és a folyóhoz köthető szabadidős programok népszerűsítésén keresztül szeretné felhívni a figyelmet a felelős vízhasználat fontosságára.

Innovációs versenyt hirdet az SAP

1 napja

15 ezer eurós összdíjazású, kétfordulós régiós innovációs versenyt hirdet az SAP, a Techstars accelerátorral közösen. A résztvevőknek nagyvállalatok létező problémáit kell megoldaniuk.