Megváltozott netezési szokások ide, új generációs marketingeszközök oda, az email továbbra is messze az egyik leghatékonyabb szövetségesünk. Első ránézésre ellentmondásos helyzet, a felszínt kicsit megkapirgálva azonban hamar kiderül, megint csak az okostelefon a ludas.

Ha ma kimegyünk az utcára és tetszőleges irányban elhajítunk egy követ, jó eséllyel okostelefon-tulajdonost fogunk vele eltalálni. A büntetőjogi következményekre való tekintettel ezt inkább látatlanban higgyük el, enélkül is belátható, milyen elképesztő mértékben tarolta-tarolja le az okostelefon a piacot. Marketingszempontból nézve ez maga a kánaán, egyre nagyobb tömegű, egyre jobb minőségű adat áll rendelkezésünkre a felhasználókról – akiket lassan már aszerint is csoportosíthatunk, hogy mennyivel jóképűbbek a pápánál – és bátrabban nyúlunk eszköztárunk újabb darabjaihoz is: egy kis lokációalapú hirdetés itt, egy kis tartalommarketing ott. Aztán az egyes kampányok eredményességét vizsgálva kiderül, hogy a kitűzött célok teljesítése megint csak az emailnek köszönhető.

Hiába próbálják rendre temetni az email-marketinget, az valóságos másodvirágzását éli az okostelefonok megjelenése óta. A felhasználói szokásokat firtató kutatások rendre az egyik leggyakrabban használt funkcióként hozzák ki az email-olvasást, többnyire csak a hívásindítás, illetve hívásfogadás előzik meg, mi több, a közösségimédia-csatornákénál átlagosan kétszer nagyobb konverziós rátával büszkélkedhet. Az új platform azonban új kihívásokat is jelent, azaz nem lehet egy az egyben átültetni az asztali gépeken bevált megoldásokat, hiszen telefonon egész másképp viselkedünk: gyorsabb, kézenfekvőbb élményt akarunk, türelmetlenek vagyunk, pár mozdulattal átugorjuk azt a tartalmat, ami nem releváns, vagy nem ragadja meg azonnal a figyelmet.

Az email esetében ez egyfelől a reszponzivitást jelenti, a felhasználók hozzávetőlegesen fele kvázi automatikusan törli a nem mobiloptimalizált tartalmakat. Ez azonban önmagában kevés, de néhány praktikus megfontolást szem előtt tartva nem is olyan nehéz közel tökéletes formába csomagolni az üzenetünket, maximalizálva annak hatékonyságát.

Elsőként a figyelmet kell megragadnunk, itt jön be a képbe a Legfontosabb Három Sor szabály: a címzett legtöbb esetben a feladót, a tárgyat, illetve az üzenet legelső sorát fogja csak látni. Ha nem egy széles körben ismert és megbecsült márka nevében írunk, akkor lehetőleg egy olyan létező kolléga címét adjuk meg feladónak, aki adott esetben képes és hajlandó kezelni a panaszokat, kérdéseket, megkereséseket - mindezzel jelentősen hozzájárulhatunk a fogyasztói bizalom fokozásához. A tárgy megadásában célcsoportonként más és más üzenetek működhetnek jól, de lehetőleg tartalmazza az üzenet és a benne rejlő előnyök lényegét. Végül az üzenet első sora legyen egy igazán hatásos, rövid mondat, ha egy mód van rá, felejtsük el a mellébeszélést, a fő üzenet még lefelé scrollozás előtt olvasható legyen.

Amennyiben sikerrel rávettük a címzettet az üzenet megnyitására, akkor jön csak a neheze. Általános szabály, hogy ne legyünk túl mohók, egy email csak egy CTA-t (call to action) tartalmazzon. Ideális esetben ez egyetlen klikkel/érintéssel kivitelezhető, jól elkülönülő, megkülönböztethető, és jól láthatóan sürgősségérzetet, valamint egyértelmű értéket kommunikál. Ha mindenáron több CTA-t akarunk egy emailbe zsúfolni, akkor ezek legyenek megfelelő távolságban egymástól, a véletlen mellényomásnál kevesebb frusztráló dologba futhat bele az okostelefon-felhasználó.

Készüljünk előre a különféle blokkoló szoftverekre, illetve a mobilböngészők eltéréseiből adódó helyzetekre. Használjunk „web-safe” betűtípusokat, minimum 12 pontos betűméret mellett, és ne feledjünk a képi elemeknek olyan neveket adni, melyek blokkolás esetén vagy kellően informatívak, vagy akár még elég csábítóan is hangzanak ahhoz, hogy a felhasználó feloldja a letiltást.

Végül, ha tartalmi szempontból minden összeállt, bízzuk avatott kezekre a kódot. A XXI. századhoz méltatlan, de hosszú évek óta kísértő, sajnálatos módon mobilra is átörökített probléma az emailek különféle kliensprogramokban vagy online felületeken történő eltérő megjelenése. Legegyszerűbben úgy tudjuk elejét venni a problémának, ha a létező legegyszerűbb elrendezéseket használva próbáljuk ízléses formába önteni levelünket, de így sem garantált, hogy az minden egyes készüléken úgy fog megjelenni, mint ahogy azt mi megálmodtuk. Vagy forduljunk külön szolgáltatóhoz, vagy már a layout tervezésbe is vonjunk be olyan szakembert, akinek lehetőleg többéves tapasztalata van a területen, és az elkerülendő hibák felismerése mellett a megoldásokat is rutinszerűen képes alkalmazni.

A cikk szerzője Buzás Gábor

Nézze meg Buzás Gábor teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


Mindenkinek vállalnia kell a felelősséget

1 órája

Sok vállalkozás érzi magáénak, de továbbra is az elszigetelt programok uralják a CSR tevékenységet a vállalatirányítást meghatározó rendszerszerű működés helyett