Marketing
Még mindig kihívás a karácsony
Alul teljesítő Black Friday, 5 millió vásárló karácsonykor.
A felnőtt magyar internetezők közül saját bevallásuk szerint kevesebben vásároltak a tavalyi Black Friday alkalmával, mint egy évvel korábban. Míg 2016-ban 2,1 millió internetező vásárolt az akcióban részt vevő üzletekben és webáruházakban, addig 2017-ben csupán 1,7 millióan. Pedig a Black Friday előtt készült előzetes felmérés alapján még kétszer ennyien voltak azok, akik vásárolni terveztek ezeken a napokon. A forgalom is elmaradt a várakozásoktól: az előzetes becslés szerint akár 120 milliárd forintot is hozhatott volna a Black Friday, ezzel szemben ennek csupán fele valósulhatott meg – olvasható eNET sajtóközleményben.
Ebben közrejátszhatott, hogy a Black Friday-kor akár az üzletekben, akár a webáruházakban vásárlók fele visszafogott, egytizedük elhanyagolható mértékű kedvezményeket talált, sőt volt egy olyan kisebb – 7%-nyi – csoport is (ők a felnőtt internetezők 2%-át teszik ki), akik úgy látták, hogy nem a termék legutolsó, hanem egy korábbi listaárából adtak kedvezményt. Ez azonban nem vette el az internetezők kedvét a vásárlástól az ezt követő karácsonyi időszakban. Tavaly év végén a felnőtt internetezők 90%-a, 5 millióan vásároltak karácsonyi ajándékot online (3,7 millióan) vagy offline módon (4,9 millióan). Karácsonyi ajándékokra a felnőtt internetezők hozzávetőlegesen 234 milliárd forintot költhettek tavaly, amelynek 42%-át (hozzávetőlegesen 98 milliárd forintot) online, 58%-át (hozzávetőlegesen 136 milliárd forintot) pedig offline üzletekben költötték el a felmérés szerint.
A webáruházak és logisztikai szolgáltatók részéréről többféle megoldást is tapasztalhattunk tavaly a kiszállítás kapcsán felmerülő problémák elkerülése érdekében: például az általánosan alkalmazott kiszállítási idő növelését, a kiszállítási díj emelését, valamint a csomagfeladás és kiszállítás korlátozását.
Vajon mit érzékeltek ebből a karácsonyi online vásárlásban érintettek? A felnőtt internetezők kétharmada hallott például a Magyar Posta karácsonyi ünnepeket megelőző intézkedéseiről. Ezeket többen értékelték korrektnek (40%) és hatékonynak (38%). Persze nem csak a Posta készült a karácsonyi időszakra, hanem szinte minden kiszállítást végző cég. Ennek ellenére is voltak azonban olyanok, akik már nem tudtak karácsony előtti kiszállítással online rendelést feladni, illetve a korlátozások miatt a külföldi webáruházakból tervezett rendeléseiket inkább elhalasztották (karácsony idején online vásárlók 14 és 13%-a). Ezen túl pedig a karácsony előtti kiszállításra vonatkozóan minden ötödik online vásárló tapasztalt kiugróan magas díjakat. Azok többsége (52%), akik hallottak a karácsonyi időszakra vonatkozó kiszállítással kapcsolatos intézkedésekről úgy vélték, hogy ezek önmagukban még nem oldották meg teljesen a problémát.
A 2017-es karácsonyi szezonban valamivel kevesebben voltak, akik késve kapták meg csomagjukat, mint egy évvel korábban. 800.000-en voltak, akik futárszolgálattal, vagy átvételi pontra, csomagautomatához rendelt termékeiket csak késéssel tudták átvenni – míg egy évvel korábban 900.000 főt érintett ugyanez a probléma. A 2016-os karácsonyi időszakhoz képest azonban a késés ideje mérséklődött: átlagosan 4 nappal (egy évvel korábban átlagosan 5 nappal) később kapták kézhez csomagjaikat, de 13%-uk (egy évvel korábban 12%-uk) csomagja még január első hetében sem érkezett meg.
A késésben érintettek továbbra is egyforma mértékben érzik hibásnak a webáruházakat és a futárszolgálatokat. Az érintettek többségének (65%, egy évvel korábban 61%) nem változott az online vásárlással kapcsolatos viszonya. 27%-uk (egy évvel korábban szintén 27%) nyilatkozott úgy, hogy még korábbra fogja hozni a vásárlásait, 7% (egy évvel korábban 11%) nem fog a jövőben az ünnepi időszak alatt rendelést leadni és mindössze 1%-a (egy évvel korábban szintén 1%) mondta azt, hogy soha nem fog a neten vásárolni.
Az elmúlt években már a Black Friday-jel vette kezdetét a karácsonyi szezon. 2017-ben a Black Friday forgalma azonban elmaradt mind a 2016. évi, mind az előzetesen becsült forgalomhoz képest. Ennek hátterében állhatnak a Black Friday-kor kínált mérsékelt kedvezmények és a kiszállítási korlátozásokra vonatkozó intézkedések is. De előfordulhat, hogy a tavalyi tapasztalatok és a sajtóban is megjelenő panaszok után megfontoltabban vásároltak a hazai internetezők online, korábbra hozva rendeléseiket.
A 2017-es karácsonyi időszakban a késések ellenére sem volt érzékelhető olyan mértékű probléma a csomagkiszállításban, mint egy évvel korábban. A tavalyi tanuló pénz után az online vásárlók láthatóan megtanulták, többségükben elfogadták, hogy a közvetlenül karácsony előtt rendelt termékek késve érkezhetnek meg. Így ez már nem hatott az újdonság erejével, és nem lehetett érzékelni, mérni a felháborodást – pedig sokan a jellemző kiszállítási időhöz képest ismét késve kapták kézhez a csomagjukat.
A késések megelőzésére tett lépések viszont foglalkoztatták a közvéleményt. A lakossági visszajelzések adataiból azonban úgy tűnik, hogy ezek inkább visszafogták a karácsonyi időszakban az e-kiskereskedelmet, kevesebben rendeltek. A korábbi években jellemzően 30-31%-a realizálódott a teljes éves online kiskereskedelmi forgalomnak a „karácsonyi” időszakban (nov. 1-dec. 31 között). Ez az arány a 2017-es teljes e-kiskereskedelmi forgalomra vonatkozóan még nem ismert, ennek értékelését legkorábban 2018. májusra lehet majd elkészíteni, mert a lezárt mérleg adatok szükségesek hozzá.
Az év vége történései arra is rávilágítanak, hogy mind a webáruházak, mind a gazdaság számára előnyösebb lenne tartós megoldásokat találni arra a kihívásra, amit az év végén rendre megnövekvő online rendelésszám jelent. A cél az lenne, hogy a logisztika még jobban segítse az online kereskedelem dinamikus bővülését és vele együtt a vásárlók jóérzésének erősödését – írják.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.