Kövess minket!

Marketing

Még mindig kihívás a karácsony

Alul teljesítő Black Friday, 5 millió vásárló karácsonykor.

A felnőtt magyar internetezők közül saját bevallásuk szerint kevesebben vásároltak a tavalyi Black Friday alkalmával, mint egy évvel korábban. Míg 2016-ban 2,1 millió internetező vásárolt az akcióban részt vevő üzletekben és webáruházakban, addig 2017-ben csupán 1,7 millióan. Pedig a Black Friday előtt készült előzetes felmérés alapján még kétszer ennyien voltak azok, akik vásárolni terveztek ezeken a napokon. A forgalom is elmaradt a várakozásoktól: az előzetes becslés szerint akár 120 milliárd forintot is hozhatott volna a Black Friday, ezzel szemben ennek csupán fele valósulhatott meg – olvasható eNET sajtóközleményben.

Ebben közrejátszhatott, hogy a Black Friday-kor akár az üzletekben, akár a webáruházakban vásárlók fele visszafogott, egytizedük elhanyagolható mértékű kedvezményeket talált, sőt volt egy olyan kisebb – 7%-nyi – csoport is (ők a felnőtt internetezők 2%-át teszik ki), akik úgy látták, hogy nem a termék legutolsó, hanem egy korábbi listaárából adtak kedvezményt. Ez azonban nem vette el az internetezők kedvét a vásárlástól az ezt követő karácsonyi időszakban. Tavaly év végén a felnőtt internetezők 90%-a, 5 millióan vásároltak karácsonyi ajándékot online (3,7 millióan) vagy offline módon (4,9 millióan). Karácsonyi ajándékokra a felnőtt internetezők hozzávetőlegesen 234 milliárd forintot költhettek tavaly, amelynek 42%-át (hozzávetőlegesen 98 milliárd forintot) online, 58%-át (hozzávetőlegesen 136 milliárd forintot) pedig offline üzletekben költötték el a felmérés szerint.

A webáruházak és logisztikai szolgáltatók részéréről többféle megoldást is tapasztalhattunk tavaly a kiszállítás kapcsán felmerülő problémák elkerülése érdekében: például az általánosan alkalmazott kiszállítási idő növelését, a kiszállítási díj emelését, valamint a csomagfeladás és kiszállítás korlátozását.

Vajon mit érzékeltek ebből a karácsonyi online vásárlásban érintettek? A felnőtt internetezők kétharmada hallott például a Magyar Posta karácsonyi ünnepeket megelőző intézkedéseiről. Ezeket többen értékelték korrektnek (40%) és hatékonynak (38%). Persze nem csak a Posta készült a karácsonyi időszakra, hanem szinte minden kiszállítást végző cég. Ennek ellenére is voltak azonban olyanok, akik már nem tudtak karácsony előtti kiszállítással online rendelést feladni, illetve a korlátozások miatt a külföldi webáruházakból tervezett rendeléseiket inkább elhalasztották (karácsony idején online vásárlók 14 és 13%-a). Ezen túl pedig a karácsony előtti kiszállításra vonatkozóan minden ötödik online vásárló tapasztalt kiugróan magas díjakat. Azok többsége (52%), akik hallottak a karácsonyi időszakra vonatkozó kiszállítással kapcsolatos intézkedésekről úgy vélték, hogy ezek önmagukban még nem oldották meg teljesen a problémát.

A 2017-es karácsonyi szezonban valamivel kevesebben voltak, akik késve kapták meg csomagjukat, mint egy évvel korábban. 800.000-en voltak, akik futárszolgálattal, vagy átvételi pontra, csomagautomatához rendelt termékeiket csak késéssel tudták átvenni – míg egy évvel korábban 900.000 főt érintett ugyanez a probléma. A 2016-os karácsonyi időszakhoz képest azonban a késés ideje mérséklődött: átlagosan 4 nappal (egy évvel korábban átlagosan 5 nappal) később kapták kézhez csomagjaikat, de 13%-uk (egy évvel korábban 12%-uk) csomagja még január első hetében sem érkezett meg.

A késésben érintettek továbbra is egyforma mértékben érzik hibásnak a webáruházakat és a futárszolgálatokat. Az érintettek többségének (65%, egy évvel korábban 61%) nem változott az online vásárlással kapcsolatos viszonya. 27%-uk (egy évvel korábban szintén 27%) nyilatkozott úgy, hogy még korábbra fogja hozni a vásárlásait, 7% (egy évvel korábban 11%) nem fog a jövőben az ünnepi időszak alatt rendelést leadni és mindössze 1%-a (egy évvel korábban szintén 1%) mondta azt, hogy soha nem fog a neten vásárolni.

Az elmúlt években már a Black Friday-jel vette kezdetét a karácsonyi szezon. 2017-ben a Black Friday forgalma azonban elmaradt mind a 2016. évi, mind az előzetesen becsült forgalomhoz képest. Ennek hátterében állhatnak a Black Friday-kor kínált mérsékelt kedvezmények és a kiszállítási korlátozásokra vonatkozó intézkedések is. De előfordulhat, hogy a tavalyi tapasztalatok és a sajtóban is megjelenő panaszok után megfontoltabban vásároltak a hazai internetezők online, korábbra hozva rendeléseiket.

A 2017-es karácsonyi időszakban a késések ellenére sem volt érzékelhető olyan mértékű probléma a csomagkiszállításban, mint egy évvel korábban. A tavalyi tanuló pénz után az online vásárlók láthatóan megtanulták, többségükben elfogadták, hogy a közvetlenül karácsony előtt rendelt termékek késve érkezhetnek meg. Így ez már nem hatott az újdonság erejével, és nem lehetett érzékelni, mérni a felháborodást – pedig sokan a jellemző kiszállítási időhöz képest ismét késve kapták kézhez a csomagjukat.

A késések megelőzésére tett lépések viszont foglalkoztatták a közvéleményt. A lakossági visszajelzések adataiból azonban úgy tűnik, hogy ezek inkább visszafogták a karácsonyi időszakban az e-kiskereskedelmet, kevesebben rendeltek. A korábbi években jellemzően 30-31%-a realizálódott a teljes éves online kiskereskedelmi forgalomnak a „karácsonyi” időszakban (nov. 1-dec. 31 között). Ez az arány a 2017-es teljes e-kiskereskedelmi forgalomra vonatkozóan még nem ismert, ennek értékelését legkorábban 2018. májusra lehet majd elkészíteni, mert a lezárt mérleg adatok szükségesek hozzá.

Az év vége történései arra is rávilágítanak, hogy mind a webáruházak, mind a gazdaság számára előnyösebb lenne tartós megoldásokat találni arra a kihívásra, amit az év végén rendre megnövekvő online rendelésszám jelent. A cél az lenne, hogy a logisztika még jobban segítse az online kereskedelem dinamikus bővülését és vele együtt a vásárlók jóérzésének erősödését – írják.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom