2011. június 08.

Megint a display hajtja az online piacot

Megérkeztek az IAB európai számai: tavaly 17,7 milliárd eurót tett ki az online reklámköltés Európában, amely így a teljes torta 18 százalékát adja.

Megérkeztek az IAB európai számai: tavaly 17,7 milliárd eurót tett ki az online reklámköltés Európában, amely így a teljes torta 18 százalékát adja. Míg az utóbbi években a kereső dinamizálta a netes szegmens növekedését, 2010-ben ismét a display mutatta a legnagyobb, 20 százalékot meghaladó növekedést. A különbségek azonban jelentősek a különböző országok között, bármely szeletét is vizsgáljuk az online reklámpiacnak.

15 százalék felett nőtt az online reklámpiac

A 2009-es 15,3 milliárd után 2010-ben 17,7 milliárd eurót tett ki az európai online reklámpiac, derül ki az IAB Europe friss számaiból. Ezzel az internet a teljes reklámtortából tavaly 18 százalékot hasított ki. 2009-hez képest 15,3 százalékkal költöttek többet a hirdetők e szegmensben, ami jóval nagyobb növekedési ütem, mint az európai reklámpiac egészére jellemző 5%.

Ha az online reklámköltés növekedési ütemét nézzük, jelentősek a piacok közötti különbségek: az oroszoknál 37, míg a cseheknél 24 százalékos volt a bővülés, miközben az érettebb dán és francia piacon "csak" 14, illetve 7%. Szintén nagy különbségeket látunk a reklámtortából kihasított online részesedés terén: ez a briteknél (29%) és a dánoknál (28%) a legmagasabb, miközben a görögöknél 5, a románoknál pedig csak 4%.

Ha összegszerűen nézzük, a legnagyobb online költés a briteknél, a németeknél, a franciáknál, a hollandoknál, az olaszoknál és a spanyoloknál realizálódott 2010-ben. E piacok adták ugyanis az európai online költés háromnegyedét (74%). Eközben régiónk a teljes piac 9 százalékát tette ki. Ezzel az európai online reklámpiac még mindig kisebb, mint az amerikai, amely maga is 15 százalékkal bővült tavaly, és így 19,6 milliárd eurót tett ki.

 

A display volt az éllovas

Miközben az utóbbi években mindig a kereső szegmens nőtt a legnagyobb arányban, 2010-ben a display szegmens volt az éllovas 21,3 százalékos átlagos növekedési ütemével. Mind az érett, mind a feltörekvő piacok között voltak olyanok ,amelyek 20 százalék feletti növekedést produkáltak. A legjobban Írország (31%), Spanyolország (30%) és Oroszország (27%) display szegmense hasított.

Jelentős szerepet játszott a növekedésben az online televíziós inventory bővülése. Az online videó hirdetések értéke a legtöbb vizsgált piacon duplájára nőtt. A spanyoloknál 125 százalékos volt a bővülés, s így a szegmens 13 millió eurót vonzott. Az Egyesült Királyságban a 90 százalékos bővülés 63 milliós költéshez vezetett.

"2009-ben a video volt az egyébként stagnáló display szegmens egyetlen növekedési motorja. 2010-ben viszont három pillérre, a mobilra, a videóra és a közösségi médiára építve vonzott be a piac új költéseket. A gyorsan terjedő új formátumok mellett azonban ne feledjük el a hagyományos banner típusú hirdetéseket sem, amelyek a design és a célzás területét érintő innovációk révén vonzóak tudtak maradni a márkatulajdonosok számára" - mondta el Vincent Létang, az IHS Screen Digest vezető elemzője.

 

A search köszöni, jól van

A kereső szegmens 15,1 százalékkal nőtt tavaly Európában, és ezzel továbbra is a legnagyobb szeletet adja az online tortából 45 százalékos részesedésével. Ezzel megelőzi az új erőre kapott displayt, amely a teljes költés harmadát adja, illetve az online apróhirdetést és listing típusú megjelenéseket, amelyek 22 százalékot tesznek ki.

Itt is nagy volt a szórás: az éllovas briteknél 8, a franciáknál pedig 10 százalékos volt a bővülés, míg nálunk 44 százalékkal ugrott meg a search, s a lengyeleknél is 31 százalék volt a bővülés üteme.

A fentiek mellett a mobil megindulása volt az egyik fontos fejlemény a tavalyi évben. Erre vonatkozóan a vizsgált 25 országból 12-ben érhető el adat. Ezekben 2-3 százalékos részt hasított ki a mobil a teljes online piacból. Magyarországon ez az arány egyébként 0,7%.

 

Táblázatok és további részletek elérhetőek ezen a linken!

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

1 napja

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.