Marketing
Megint csökkentek a tévék reklámbevételei
A 2010-es piacszűkülés ugyanakkor nem volt olyan mértékű, mint a 2009-es – derül ki a MEME adataiból. A rádiós piacról idén megint volt adat.
Ismét nyilvánosságra hozta a tévés és rádiós reklámtorta nagyságát a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME). A netnet bevételek alapján 2010-ben a tévés reklámpiac 58,306 milliárd forintos nagyságot ért el, ami 3 százalékos csökkenést jelent a 2009-es 59,954 milliárdhoz képest. Ez azt jelenti, hogy folytatódott a piacszűkülés.
Az adatokból kiderül: tavaly a földi sugárzású televíziók reklámbevétele 44,294 milliárd forint volt, míg a tematikus (nem földi sugárzású) adók 14,012 milliárdot söpörtek be reklámból. A teljes összegből a szpotbevétel 55,755 milliárd forint volt a tévés szegmensben, míg a nem-szpot jellegű/szponzorációs bevételek 2,551 milliárdot tettek ki.
A tévés reklámtortából tovább nőtt a nem földi sugárzású szereplők aránya, ebbe azt is bele kell számolni, hogy 2009-hez képest 15-tel több bevalló volt. 2010-ben a reklámtortából a tematikus adók 24 százalékot hasítottak ki, szemben az egy évvel azelőtti 20 százalékkal.
 |
| A televíziós reklámbevételek alakulása |
A rádiós piacra vonatkozóan nincsenek éves összehasonlító adatok, mivel 2009-re vonatkozóan a frekvenciák újraosztása miatt arról egyeztek meg a MEME tagjai, hogy nem közölnek adatokat, ugyanakkor 2010-ről tudható, hogy a rádiós piac reklámbevételei 4,454 milliárd forintot tettek ki. Ebből szpotbevétel 3,972 milliárd forint volt, a többi 573 millió pedig egyéb reklámbevétel volt.
“Nehéz év volt a tavalyi az egész hazai médiaiparban. 2011-re előretekintve bíztató viszont, hogy a televíziós piac tavaly már messze nem a megelőző évre jellemző mértékben szűkült és más médiapiaci szegmensekhez képest relatíve jól ‘tartotta magát’. Részletesebben vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a földi sugárzású médiumok tovább vesztettek pozíciójukból, de a piac ‘nem földi sugárzású’ szeletének jelentős növekedése sem hozta el a régen várt fellendülést az adott szektorban, hiszen – amint azt az adatot szolgáltatók számának jelentős növekedéséből is láthatjuk – a 24%-osra nőtt részesedésen több mint negyven piaci szereplő osztozik” – mondta el a tévés adatok kapcsán Málnay B. Levente, a MEME elnöke.
“A 2010-es év volt a rádiók számára az első olyan év, ahol a két új országos szereplő a 2009-es ‘bemutatkozás’ után bizonyíthatott. Bár nincsen összehasonlító adat az előző évből, az egyértelműen elmondható, hogy a rádiók számára a 2010-es év nem a növekedésről szólt, még akkor sem, ha a két országos kereskedelmi rádió belépésével a teljes rádiós piac átrendeződik. A 2011-es év – akárcsak a televízióknál – már sikeresebb lehet, hiszen a piaci mozgások utáni konszolidáció időszaka következik, a hallgatottsági adatok pedig egyértelműen mutatják, hogy a rádiók teljes hallgatottsága nem változott, legalább annyian hallgatnak rádiót, mint korábban: naponta a teljes lakosság 87%-a” – tette hozzá Kádár Tamás, a MEME rádiós alelnöke.
A MEME 2005 óta publikálja az éves elektronikus reklámbevételeket. Az adatokat a műsorszolgáltatóktól gyűjti be és összesíti egy független partner, ez idén az Ernst & Young volt. A tortában a szpotokból és szponzorációból származó net-net bevételek szerepelnek, azaz nincsenek benne az olyan bevételek, mint az emelt díjas SMS vagy a merchandise. Szintén nem képezik részét a barter ügyletek és az ügynökségi jutalékok.
A tévés tortához 45 tévé szolgáltatott adatot, ami tizenöttel több 2009-hez képest. A rádiós torta megállapításához öt rádió szolgáltatott adatokat. A MEME adatai alapján a tévés piacon az adatszolgáltatók 90, míg a rádiós piacon 80 százalékot fednek le a nézettséget/hallgatottságot tekintve.
Az adatszolgáltatók teljes listája, illetve az adatokat tartalmazó részletes prezentáció elérhető ezen a linken.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.