2011. március 09.

Megint csökkentek a tévék reklámbevételei

A 2010-es piacszűkülés ugyanakkor nem volt olyan mértékű, mint a 2009-es - derül ki a MEME adataiból. A rádiós piacról idén megint volt adat.

A 2010-es piacszűkülés ugyanakkor nem volt olyan mértékű, mint a 2009-es - derül ki a MEME adataiból. A rádiós piacról idén megint volt adat.

Ismét nyilvánosságra hozta a tévés és rádiós reklámtorta nagyságát a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME). A netnet bevételek alapján 2010-ben a tévés reklámpiac 58,306 milliárd forintos nagyságot ért el, ami 3 százalékos csökkenést jelent a 2009-es 59,954 milliárdhoz képest. Ez azt jelenti, hogy folytatódott a piacszűkülés.

Az adatokból kiderül: tavaly a földi sugárzású televíziók reklámbevétele 44,294 milliárd forint volt, míg a tematikus (nem földi sugárzású) adók 14,012 milliárdot söpörtek be reklámból. A teljes összegből a szpotbevétel 55,755 milliárd forint volt a tévés szegmensben, míg a nem-szpot jellegű/szponzorációs bevételek 2,551 milliárdot tettek ki.

A tévés reklámtortából tovább nőtt a nem földi sugárzású szereplők aránya, ebbe azt is bele kell számolni, hogy 2009-hez képest 15-tel több bevalló volt. 2010-ben a reklámtortából a tematikus adók 24 százalékot hasítottak ki, szemben az egy évvel azelőtti 20 százalékkal.

A televíziós reklámbevételek alakulása

A rádiós piacra vonatkozóan nincsenek éves összehasonlító adatok, mivel 2009-re vonatkozóan a frekvenciák újraosztása miatt arról egyeztek meg a MEME tagjai, hogy nem közölnek adatokat, ugyanakkor 2010-ről tudható, hogy a rádiós piac reklámbevételei 4,454 milliárd forintot tettek ki. Ebből szpotbevétel 3,972 milliárd forint volt, a többi 573 millió pedig egyéb reklámbevétel volt.

"Nehéz év volt a tavalyi az egész hazai médiaiparban. 2011-re előretekintve bíztató viszont, hogy a televíziós piac tavaly már messze nem a megelőző évre jellemző mértékben szűkült és más médiapiaci szegmensekhez képest relatíve jól 'tartotta magát'. Részletesebben vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a földi sugárzású médiumok tovább vesztettek pozíciójukból, de a piac 'nem földi sugárzású' szeletének jelentős növekedése sem hozta el a régen várt fellendülést az adott szektorban, hiszen – amint azt az adatot szolgáltatók számának jelentős növekedéséből is láthatjuk – a 24%-osra nőtt részesedésen több mint negyven piaci szereplő osztozik" – mondta el a tévés adatok kapcsán Málnay B. Levente, a MEME elnöke.

"A 2010-es év volt a rádiók számára az első olyan év, ahol a két új országos szereplő a 2009-es 'bemutatkozás' után bizonyíthatott. Bár nincsen összehasonlító adat az előző évből, az egyértelműen elmondható, hogy a rádiók számára a 2010-es év nem a növekedésről szólt, még akkor sem, ha a két országos kereskedelmi rádió belépésével a teljes rádiós piac átrendeződik. A 2011-es év – akárcsak a televízióknál – már sikeresebb lehet, hiszen a piaci mozgások utáni konszolidáció időszaka következik, a hallgatottsági adatok pedig egyértelműen mutatják, hogy a rádiók teljes hallgatottsága nem változott, legalább annyian hallgatnak rádiót, mint korábban: naponta a teljes lakosság 87%-a" – tette hozzá Kádár Tamás, a MEME rádiós alelnöke.

A MEME 2005 óta publikálja az éves elektronikus reklámbevételeket. Az adatokat a műsorszolgáltatóktól gyűjti be és összesíti egy független partner, ez idén az Ernst & Young volt. A tortában a szpotokból és szponzorációból származó net-net bevételek szerepelnek, azaz nincsenek benne az olyan bevételek, mint az emelt díjas SMS vagy a merchandise. Szintén nem képezik részét a barter ügyletek és az ügynökségi jutalékok.

A tévés tortához 45 tévé szolgáltatott adatot, ami tizenöttel több 2009-hez képest. A rádiós torta megállapításához öt rádió szolgáltatott adatokat. A MEME adatai alapján a tévés piacon  az adatszolgáltatók 90, míg a rádiós piacon 80 százalékot fednek le a nézettséget/hallgatottságot tekintve.

 

Az adatszolgáltatók teljes listája, illetve az adatokat tartalmazó részletes prezentáció elérhető ezen a linken.

Címkék: meme reklámköltés

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.