Marketing
Megjelent a Magna Global legújabb programmatic előrejelzése
Globális szinten az automatizált hirdetési volumen 37 milliárd dollárra nőhet 2019-re, idén a display és video hirdetési költések 31%-át képviseli.
A Magna Global a programmatic kereskedést a következőképp definiálta: automatizált platformokra épülő és fogyasztói adatok által vezérelt hirdetési tranzakciók. A definícióba beleértendő egyaránt a real-time-bidding (RTB, valós idejű licit) és az olyan automatizált tranzakciók, amelyek néhány eleme (pl. ár) előre adott és nem valós időben kerül meghatározásra (Non-RTB), ilyenek a fix áras automatizált garantált tranzakciók és a fix áras preferált tranzakciók.
2014-hez képest változás, hogy a Magna Global úgy döntött, programmatic elemzéseiből – a keresőhirdetésekhez hasonló okokból – kiveszi a közösségi médiában elhelyezett hirdetéseket. Bár utóbbiak ugyan display alapúak és mindkettő lényegében 100% programmatic, de ha ezeket is vizsgálnák, akkor felhígítanák a programmaticra vonatkozó megállapításokat.
A Magna Global által vizsgált 41 országban az automatizált módon értékesített display és video inventory idén összesen elérheti a 14,2 milliárd dolláros értéket, ami 49%-os növekedést jelent 2014-hez képest. Globális szinten idén a programmatic költés a banner display és video kategórián belül 31%-os részesedést tudhat magának. Ez a szám tavaly még csak 24% volt, jövőre pedig 50% lehet. A valós idejű (RTB) kereskedés a teljes programmatic költés 81%-át adja, ahol a legtöbb tranzakció nyílt vagy meghívásos aukciókon történik, korlátozásokkal, de licit-alapú árazással.
Jelentős, évi átlag 31%-os növekedési ütemmel, 2019-re 36,8 milliárd dolláros volumen várható. A bővülést elősegítik a következő lehetőségek: a tranzakciós költségek csökkentése mind az értékesítési mind a vásárlói oldalon, a digitális média megjelenések szélesebb körben történő eladása, ill. a nagy mennyiségű fogyasztói adatok felhasználása a kampányhatékonyság növelése érdekében.
Az automatizált kereskedésre való átállás immár egy globális jelenség, a digitális médiaköltés egy része ezzel a technológiával kerül értékesítésre mind a 41, a tanulmány által lefedett országban. Még mindig a legnagyobb piacok uralják a teljes globális volument (a teljes programmatic költés 89%-át a 10 legnagyobb piac adja). Az Egyesült Államok élen jár az automatizált kereskedés alkalmazásában 2015-ben összesen 7,7 milliárdos volumennel, amely a globális programmatic piac 54%-át jelenti. Itt az automatizált tranzakciók már idén a banner display és video kategória 43%-át képviselik, és ez 2019-re 62%-ra emelkedhet.
Költés alapon a további legnagyobb piacok a következők: Egyesült Királyság, Japán, Kína és Németország. Viszont Japán, Kína és Németország némileg korábbi átvételi stádiumban van (a display és video költések 25%-a alatt van). Itt a piacok abszolút értékben nézett nagy mérete miatt nagy a programmatic mérete is.
(Fontos megemlíteni, hogy a riportban szereplő számok iparági szereplőkkel készített anonim interjúkon, korábbi Magna Global kutatásokon, valamint nyilvánosan elérhető adatforrásokon alapulnak.)
A számokon felül a különböző országokban változó fejlődési irányok figyelhetőek meg. Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Ausztráliában, amikor az automatizált kereskedést bevezették, már léteztek prémium digitális értékesítési csatornák. Ezért a kiadók jellemzően a saját, kontrollált tartalmi környezetükben csak prémium inventoryt értékesítenek (pl. szponzoráció) – ez egyébként Franciaországból indult. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben viszont a helyi hirdetéstechnológiai platformok valódi versenyt jelentenek a globális technológiai megoldások számára, amelyek máshol egyértelműen vezetnek. A meglévő erős pozícióban lévő tranzakciós módszerek és a kapcsolatorientált értékesítési csatornák mellett az automatizált kereskedés viszonylag lassan bővül. Latin-Amerikában a legnagyobb médiatulajdonosok jelentősen befolyásolják a programmatic terjedését, azáltal, hogy tudatosan alkalmazni kívánják.
Formátumok szerint még mindig a display dominál a programmatic piacon. 2015-ben a Magna Global szerint a költések 72%-a desktop platformokon realizálódik. 2019-re viszont a desktop és mobil várhatóan 50-50%-ot képvisel majd. A mobil ma még kisebb, a mobil penetráció mértéke viszont hasonló a desktop penetrációhoz. Az app forgalom bővülése, a YouTube TrueView terjedése, és a prémium desktop inventory növekvő hiánya mind hozzájárultak a mobil programmatic penetráció növekedéséhez. Ezt a hátszelet, amit a mobil kap, kiegyenlítik viszont a folyamatos technológiai kihívások a felhasználók különböző eszközökön való célzása és követése tekintetében.
A tanulmány a lenti linken letölthető.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.