Az elmúlt hónapok egyik leghangosabb popkulturális ügye volt ByeAlex és Majka közös, U, u, u című dala, melynek videóklipje elkészítéséhez a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) százezer forintos támogatást kaptak az előadók. Az esetről a Médiapiac.com is beszámolt, és több médiaszemélyiség, köztük az érintettek és a szintén megosztó publicista, Puzsér Róbert is foglalkozott a témával.
Ennek középpontjában az áll, hogy a klip ByeAlex eddigi munkásságától eltérő módon beszél a szebbik nem képviselőiről, amit a kommentekben a nők lealacsonyítónak, szexistának találtak. Ezt fejeli meg az alaptól kapott hozzájárulás, hiszen sokakban felmerül a kérdés: miért támogat az állam egy ilyen videóklipet?
Ami jár, az jár?
Ennek hátterében az áll, hogy van egy állami intézmény, az NKA, amely jelentős bevételekre tesz szert a szerencsejáték-adóból és az üreshordozó-díjakból (a pendrive-ok, a CD-k és az egyéb adathordozók után fi zetett adóból), továbbá a jogdíjkezelőkhöz befolyó összeg hét százaléka is az alapnál, közvetlenül a könnyűzenei kollégiumnál landol. Ezt a rendszert azzal a céllal építették fel, hogy segítsék, támogassák a magyar könnyűzenét, ami – a komolyzenéhez hasonlóan – a nemzeti kultúra szerves része.
Miután az előadók, együttesek szeretnének hozzájutni a jogdíjakhoz, érthető, miért pályáznak a nagy népszerűségnek örvendő előadók is az alaphoz: úgy vélik, ez az ő pénzük, jár nekik. Az imént leírtak sok mindenre választ adnak, arra viszont nem, hogy egy, a nők számára sértő dal miért kap bármilyen állami támogatást? Az üggyel kapcsolatban közleményt adott ki az NKA, amelyben többek között ezt írták:
Az első mondat megmagyarázza, hogy miért nyerte el az U, u, u az összeget, a második viszont további kérdéseket vet fel, hiszen az elmúlt két évben az NKA 1,4 millió forinttal támogatta a Ganxsta Zolee és a Kartel együttest, amely finoman szólva sem fogalmaz szépen a nőkről.
Vállalja fel, ha meri
„Néha az az érzésem, hogy úgy tekintenek ránk, mintha fakabátos hivatalnokok lennénk. Nem lehet megakadályozni, hogy elkészüljön egy olyan videó, amely nem felel meg az ízlésemnek, nem én vagyok a mérce” – nyilatkozta lapunknak Bajnai Zsolt, az NKA Hangfoglaló Programja kollégiumának vezetője.
Szerinte Ganxsta Zolee olyan előadó, aki az év jelentős részében turnézik, számtalan önkormányzati és országos rendezvényre kap meghívást, az emberek pedig jegyet váltanak a koncertjeire. „Miért próbálnak bennünket valamiféle sanzonbizottsági szerepre kényszeríteni? Ők is ugyanúgy adófi zetők, szerettek volna külföldi magyaroknak játszani (Ganxsta Zoliék egy ötállomásos turnéra mentek Erdélybe, amelyre az NKA-tól kaptak támogatást – a szerk.), amiben semmi kivetni való nincs. Ha valaki azt állítja, hogy Ganxsta vagy bárki törvénybe és erkölcsbe ütköző dolgokat énekel, és ezért bármitől el kell tiltani őket, vállalja fel! De ne próbáljuk ezt az NKA-ra tolni” – szögezte le Bajnai Zsolt.
Megkérdeztük Dósa Richárdot, a könynyűzenei kollégium vezetőjét is, aki az Animal Cannibals Ricsipíjeként lehet ism erős. Véleménye szerint nem lenne szer encsés, ha egyes stílusokat kizárnának különféle indokok miatt: „Személyes vé leményem, hogy lehet úgy is dalt írni, hogy ne legyen benne káromkodás. A döntéseknél azonban félre kell tenni a magánvéleményt. A nemzetközi könnyűzenében is jelen vannak a szókimondó dalszövegek. Amennyiben a kollégium többsége támogatja a pályázatot, akkor az megkapja a támogatást.”
 |
| QKA MC és Ricsipí az Animal Cannibals tagjai - Fotó: Kőmíves András |
Pedig jól jönne
Megkerestük a rap/hiphop szubkultúra képviselőit, hogy a támogatásokról faggassuk őket. Ganxsta Zoliéktól és Dopemantől nem kaptunk választ, Mr. Busta pedig azt mondta, amikor felhívtuk: tudja, „mit akarunk tőle kérdezni”, ezért nem nyilatkozik.
„Mi még soha nem pályáztunk az NKA-hoz, úgy látjuk viszont, hogy egész jól működik a pályázati pénzek kiosztása. Egy előadónak hatalmas segítség, hatámogatást kap egy műve elkészítéséhez. Azt gondoljuk ugyanakkor, figyelembe kellene venni a megpályázott mű tartalmát, hiszen fontos, hogy értéket közvetítsen a dal vagy a videóklip” – írta lapunkhoz eljuttatott közleményében az AK26 zenekar.
„Amikor legutóbb felmentem az NKA oldalára, azt láttam, hogy Ákos nyert »nyolcat«, Flour Tomi »tízet«, a Halott Pénz meg szintén »nyolcat«… Sokszor az ilyen élmények után úgy vannak vele az előadók: »Á, én ezt meg sem próbálom!«” – nyilatkozta lapunknak Young G, akit az ország a ValóVilág Bécijeként ismert meg. Mint mondta, volt olyan időszak a karrierje során, amikor jól jött volna az állami támogatás, hiszen egy-egy rendező egy klip elkészítése előtt akár egy-kétmillió forintot is elkérhet. Ezt pedig a kezdő előadók nem vagy csak nehezen tudják előteremteni. „Az első videóklipemet még SP (Éder Krisztián – a szerk.) forgatta körülbelül egymillió-hatszázezer forintért, amelyet törlesztenem kellett annak az embernek, akinél le voltam szerződve” – tette hozzá.
 |
| Young G alias Rácz Béla munka közben - Facebook/@YoungG26 |
Annak idején Ricsipíék is kaptak támogatást. „Beadtuk a 25 éves jubileumi koncertünkre a támogatási igényt, és nyertünk ötmillió forintot. Amióta az NKA-ban kollégiumi tag vagyok, semmilyen pályázatot nem adott be a zenekarunk” – mondta Dósa Richárd.
Mindenről a YouTube tehet?
További probléma, hogy pár éve átpozicionálták a közszolgálati Petőfi Rádiót, amely sokkal inkább kereskedelmi adóra hajaz, egyre kevésbé tölti be eredeti küldetését, az alternatív/underground szcéna népszerűsítését. „Hova rakod a klipedet, zenédet? A Muzsika TV-re vagy a Music Chanellre? A VIVA tévé már nincs, de amíg volt, addig sem fizetett sokat a jogdíjak után” – nyilatkozta Young G.
Megemlítette azt is, hogy az előadók egyre inkább ki vannak szolgáltatva a YouTube-nak. Ugyanakkor a videómegosztón magas nézettséget produkáló előadók uralni tudják a klubpiacot, még úgy is, hogy a rádiókban az ő zenéik – feltehetően pont a megosztó szövegek miatt – nem szerepelnek.
Oszt jónapot!
„Biztos, hogy sokan tiltakoznak majd, és sokaknak nem fog tetszeni. Aki dolgozott valaha is a médiában, az tudja, ha valakit egyetlen hétre beteszünk, majd kiveszünk, lesz, akinek hiányozni fog. Most nem arról van szó, hogy egy ember volt egy hétig, hanem hogy sokan voltak tíz-húsz-harminc évig ugyanott, ugyanazzal a műsorral. Átszervezésük nem lesz egyszerű” – nyilatkozta a Magyar Narancsnak még 2006-ban Such György, a Magyar Rádió akkori elnöke, aki nagy lelkesedéssel vetette bele magát a Petőfi adó minőségi könnyűzenei csatornává történő átalakításába.
Az intézkedések közepette a rádió felvette az MR2-Petőfi nevet, és a „Nagyon zene” szlogent kezdte el használni, valamint külön hangsúlyt fektettek a fi atal tehetségekre. A mostani médiahatóság jogelődje, az ORTT pert indított a csatorna ellen, mert szerintük a működésük nem felelt meg a közszolgálati kötelezettségeknek. A bíróság a Magyar Rádiónak adott igazat, amely szerint nem az egyes adóknak, hanem a műsorszolgáltatásnak összességében kell megfelelnie a sokszínűség követelményének.
A 2010-es kormányváltás után az underground maradt a meghatározó zenei vonal, viszont szép lassan kivezették az „MR2” szócskát. 2014-ben indult el a Nagy-SzínPad! „tehetségmutató” programsorozat, amelynek nyertesei különböző fesztiválokon léphetnek fel. 2016-ban az addigi műfajok képviselőit felváltották a main stream kultúra szereplői, így az alternatív előadók a késői órákra korlátozódtak.
Ezzel a lépéssel kívánta a kormányzat beállítani a Petőfi adót a nagyobb hallgatottság elérése érdekében a kereskedelmi csatornák versenyébe, kiváltva a hazai könnyűzenei szcéna hangos tiltakozását. Ám hiába a tömérdek aláírás, az állami média vezetői már nem tértek vissza a Such-koncepcióhoz.
„Ez kétoldalú dolog. Akik arra panaszkodnak, hogy ki vannak szolgáltatva a YouTube- nak, elfelejtik, hogy korábban a műsorok szerkesztőinek voltak kiszolgáltatva. Egy kezdő vidéki zenekar még az elérhetőségüket sem kapta meg. Mára ez sokkal demokratikusabb folyamattá vált, bár tény, hogy nagy a zaj, sokan akarnak érvényesülni. Az is nagy változás, hogy a mai fiataloknak nincs rádiókészülékük, maximum a szüleik kocsijában hallgatnak ily módon zenét. Szerintem ez egy evolúciós folyamat, amellyel nagyon nehéz szembemenni” – nyilatkozta a Médiapiacnak Soltész Péter, a Punnany Massif menedzsere, a Magyar Zenei Menedzserek Egyesületének nemrég megválasztott elnöke.
 |
| Fotó: Felcser Máté, a Punnany Massif frontembere - Fotó: Révész Patrik |
Hozzátette, a tartalmi túlkínálat miatt eljutottunk arra a szintre, hogy újból van igény egy szerkesztő vagy kurátor ajánlására, ezért a digitális zenehallgatást az általuk összeállított lejátszási listák uralják. „A fogyasztók egy részének továbbra sincs türelme, ideje kibányászni a sok millió előadó közül a számára tetszőket, csak ez manapság máshogy zajlik” – szögezte le.
