Mennyit ér a médiában egy éremszerző helyezés, mekkora visszhangja volt a kiemelkedő teljesítményeknek, és hogyan változtatja meg a sportolók médiaértékét egy dobogós eredmény? Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. friss kutatása meglepő eredményekkel.

A cikk eredetileg a Médiapiac májusi-júniusi számában jelent meg a sportmarketing-melléklet részeként, amelynek további cikkeit itt találja.

Bár a téli olimpián a magyar indulóknak korábban soha nem jött össze az aranyérem, úgy fest, Liu Shaolin Sándor és csapata már jóval az esemény előtt felkeltette a média figyelmét: a Liu testvérek korábbi világbajnoki sikerei alapján számítani lehetett arra, hogy 2018 januárjában végre megtörik a jég. Liu Shaolin a versenyét megelőző bő három hónapban 2836 megjelenésben szerepelt, maga mögé utasítva Cseh Lászlót (2545) és Hosszú Katinkát (2474) is.

A rövidpályásgyorskorcsolya-váltó tagjai azonban azért is felülreprezentáltak az első száz nap híraktivitásában, mert az éremszerző versenyt megelőző előfutamok is nagy arányban növelték a sportolók megjelenésszámát. Az éremszerzést követő száz nap folyamán már egyenlőbbek a feltételek a 2016-os nyári olimpia érmeseinek szereplésével összehasonlítva. Ezt a rangsort Hosszú Katinka toronymagasan vezeti 8122 megjelenésével, őt Kozák Danuta (3458) és Szász Emese (2725) követi.

A médiavisszhang alakulása minden éremszerzés esetében hasonló utat járt be: a verseny és az azt követő két nap folyamán jelent meg a sportolókkal kapcsolatos hírek 21 százaléka, míg az éremszerzés előtti és utáni tíz-tíz nap során a megjelenések 53 százaléka.

Az olimpiai játékok tehát hozzávetőlegesen 9–11-szeres médiaaktivitást eredményeznek a sportolók számára. Hasonló tendenciák állapíthatók meg a sportolók reklámegyenértékét (AVE-érték) vizsgálva, amely azt mutatja meg, hogy a médiaszereplések által elért publicitást mekkora reklámköltéssel lehetne egalizálni. A sportolók nagy többsége jelentős mértékben volt képes növelni AVE-értékét az éremszerzés után, csökkenés csak Cseh László, Liu Saholin Sándor és Csipes Tamara esetében következett be, akikkel szemben ezek szerint túl nagy volt a média várakozása.

A várakozásokat Szász Emesének sikerült a legjobban felülmúlnia, aki megtízszerezte reklámegyenértékét aranyat érő tusája után. Rajta kívül a legjelentősebb mértékben Imre Géza és Kenderesi Tamás tudta növelni publicitását és médiaértékét. A 19 olimpiai érmes magyar sportoló együttesen 1,925 milliárd forintos AVE-érték-növekményt könyvelhetett el az éremszerzést követően az azt megelőző száz naphoz képest. Ebből Hosszú Katinka 36, Szász Emese 14, Kozák Danuta pedig 10,8 százalékkal vette ki a részét. Az érmeket forintosítva túl nagy meglepetés nem rajzolódik ki, az egyéni aranyérmek érték a legtöbbet: átlagosan 272 millió forintos AVE-érték-növekedést hoztak.

Ezzel szemben egy főre számítva 124 millió forintos értéket jelentett egy csapatversenyben szerzett aranyérem. Az ezüst és a bronz médiaértéke már némileg ellentmondásos, ugyanis egy egyéni bronzmedál 196, míg egy szintén egyedül kivívott ezüstérem 165 millió forintos AVE-értéket eredményezett.

 

Módszertan

A vizsgálat a 2016-os riói nyári és a 2018-as phjongcshangi téli olimpiai játékok magyar érmeseit vette górcső alá – minden sportoló esetében az (első) éremszerzést megelőző és az azt követő századik napig terjedő időintervallum médiaaktivitása alapján.

 

Összességében azonban egyik sportolónknak sincs oka szégyenkeznie a médiateljesítménye alapján. Olimpiai érmeseink 59 ezer híranyagban szerepeltek a tárgyidőszak folyamán, a legtöbbet Hosszú Katinka éremszerzéseivel foglalkozott a sajtó, akivel kapcsolatban egy átlagos 18 éven felüli olvasó 54 hírt fogyasztott el a vizsgált időszakban. A második helyen Liu Shaolin Sándor szerepel ebben az összevetésben, akiről 23-szor hallott egy átlagos olvasó, Kozák Danuta esetében pedig 19,5-et tesz ki ez az érték, de a legkisebb publicitással rendelkező Somfai Péterrel is legalább háromszor találkozott a médiában egy átlagos magyar.

Összeállította: Szalay Balázs



Csalókra figyelmeztet a UPC

2 napja

Az elmúlt időszakban megszaporodtak a szolgáltatás átírásával kapcsolatos jogosulatlan visszaélések, amelyek során csalók élnek vissza a UPC nevével és ügyfeleinek jóhiszeműségével.