Fogják kérdezni gyermekeink, hiszen pár évtized múlva a böngészést digitális asszisztensek végzik majd a keresőmotorok helyett. Ennek hatásairól még korai beszélni, a jelent viszont érdemes megvizsgálni, ezért megnéztük, hogy hol helyezkedik el Magyarország a chatbot-térképen.

„A dm jelenleg nem használ chatbotokat, hisz elsődleges célja a közvetlen kapcsolattartás, mind a vásárlókkal, mind a partnerekkel. A »régi « módszerek mellett persze próbálunk újszerű megoldásokat is alkalmazni. A jövőben szeretnénk még nagyobb hangsúlyt fektetni az élmény-faktorra, hisz a digitalizáció, valamint a fogyasztói változások folyamatos kihívások elé állítják a cégeket.”

– tudtuk meg a vállalat sajtóosztályától, amely megközelítőleg letisztult képet ad a hazai piac helyzetéről. Továbbá sokat elárul, hogy a megkérdezett közel húsz vállalkozásból – a dm-en kívül - mindösszesen három válaszolt megkeresésünkre.

A Telenor közleménye szerint, a felhasználók, akik megismerik a chatbotok működését, szívesen használják, pozitív tapasztalataik vannak a tartalommarketinget érintő kísérletekkel kapcsolatban. Hozzáteszik, az elterjedés segítséget és kihívásokat is tartogat a márkáknak, hiszen ahogy egyre több megoldás érkezik, egyre nehezebb lesz újat, izgalmasat létrehozni, ugyanakkor egyre több edukált felhasználó lesz, akik bizalommal kezelik az új platformon érkező információkat, szolgáltatásokat.

A Microsoft egy olyan jövőt képzel, ahol a botok a leggyorsabb módjai az egyszerűbb feladatok elintézésének, mint például a bevásárlás, banki ügyintézés vagy naptárkezelés, valamint a legegyszerűbb módja a komplex feladatok elvégzésének, és az „intelligens" lépéseket igénylő feladatok kipipálásának is, mint például a vakáció foglalása, programajánlatok a nyaralás során, amik a család egyéni preferenciáit és eddigi üdüléseit történetét is figyelembe veszik.

A Telekom közleményében az áll, hogy a chatbotok kísérleti terep a marketing számára, része az általános iparági automatizálási törekvéseknek. Jelenleg nincs is valódi chatbot éles üzemben ezen a téren, az ennek mondottak inkább még csak leprogramozott IVR-ok (automata hangbemondó és önkiszolgáló rendszerek). Úgy gondolják, egy valódi chatbot természetes nyelvi feldolgozásra és mély tanulásra kell, hogy képes legyen, ekkor kiváló eszköz lesz a marketing és az ügyfélkapcsolatok számára.

 

Fotó: rocketbots.io

 

Infrastruktúra és bizalom

Molnár Balázs, az Aliz Technologies ügyvezetője elmondása szerint, bár a feltételek adottak, Európa le van maradva például Ázsiához képest a Facebook Messenger, a Viber, illetve a Whatsapp által okozott fragmentációnak köszönhetően:

„Japánban, Tajvanon, Thaiföldön a legmeghatározóbb chatalkalmazás a Line, Kínában pedig a WeChat, tehát a cégeknek megvan a lehetőségük, hogy átmigráljanak a webről az említett platformokra, amelyek egyébként is jóval előrébb járnak az integrációt tekintve, mint a nyugatiak.”

– nyilatkozta lapunknak a szakember.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a fejlődést nem csak infrastrukturális nehézségek, hanem érzelmiek is gátolják. Kalydi Gergely a Talk-A-Bot ügyvezetőjének véleménye szerint, ahogy megjelennek hasznos és minőségi chatbotok, az emberekben ki fog alakulni a bizalom, pont úgy, mint a webshopoknál, mert egyre többet és jobbat akarnak majd. Magyarország ebből a szempontból érdekes példa, hiszen az online fizetés, hitelkártyahasználat, még mindig nincs olyan szinten, mint a nyugatabbra.

Chatbot-story dióhéjban

A mesterséges intelligencián alapuló „beszélgető programoknak” a története az ötvenes években kezdődött, amikor is Alan Turing megírta notórius „Számítástechnika és hírszerzés” cikkét. Az első két „chatbot”-ig (Eliza és Parry) 1966-ig, illetve 1972-ig kellett várni, amely algoritmusok képesek voltak arra, hogy a beszélgető partnerük kulcs szavai alapján értelmesnek tűnő válaszokat adjanak. Őket követett számos program, akik részben a tudomány, részben pedig a szórakoztatás ügyét szolgálták.

A mai értelemben vett chatbotok kora 2010-ben kezdődött, amikor is az Apple megalkotta a Siri névre hallgató személyi asszisztensét, amin felbőszülve szépen sorban a Google (2012, Google Now), az Amazon (2015, Alexa), illetve a Microsoft (2015, Cortana) is hasonlóképpen tett. Ugyanakkor az igazi lehetőséget, és egy egészen új üzleti világot a Facebook és a hozzá hasonló csevegő alkalmazások (Viber, Whatsapp) nyitották meg a vállalatok előtt 2015-ben.

 

Fotó: chatbotmagazine.com

 

A kétezres évek

Innentől kezdve a multinacionális cégek, illetve a kis- és középvállalkozások az említett applikációkon keresztül megalkothatják a saját asszisztensüket. Ugyanakkor a jelenlegi chatbot-tendenciát az internet és a weboldalak kétezres éveihez lehet hasonlítani: Ekkor a cégek már érezték, hogy jelen kell lenni a weben, de még viszonylag kevesen lépték meg, hogy nagyobb befektetéssel akár teljes vállalkozásokat migráljanak kizárólag ilyen felületre – nyilatkozta lapunknak Molnár Balázs. A fejlesztés oldaláról azonban más a helyzet: a szakember szerint a mesterséges intelligencia, beleértve a chatbotokat is nagyjából ott tart ahol 1920-ban az autóipar volt. Több mint kétszázezer autómárka létezett és nem lehetett még tudni, hogy melyik lesz az a néhány száz, amelyik hosszútávon fent fog maradni.

Kalydi Gergely is hasonló véleményen van, lapunknak úgy fogalmazott:

„Többször is hasonlítottuk a chatbot piacot a vadnyugathoz, hiszen új, gyorsan változó, képlékeny és jónéhány helyen a piaci szabványok hiánya is érzékelhető.”

Elmondása alapján a terület újdonságát az is jól mutatja, hogy maga a Facebook és a Viber is folyamatosan változtatja a platformját, a chatbotok és a piac minél hatékonyabb kiszolgálása érdekében.

Mit hoz a jövő?

A Talk-A-Bot ügyvezetőjének beszámolója szerint a chatbotjaikat 1,3 millióan próbálták ki eddig, a chatfelhasználók száma Magyarországon pedig hatmillió. Függetlenül attól, hogy a piac még gyerekcipőben jár ez a szám impozáns jövőt fest a falra. Molnár Balázs szerint azzal lehet majd nagyot szakítani, ha valaki létrehoz egy „business asszisztenst”, amelyre a cégek rácsatlakozhatnak, így megspórolhatják a fáradalmakat és a költségeket. Ez középtávon egy olyan forradalmat eredményezne, mint amilyen a weboldalé volt.

Érthető, hogy ebben rejlik a potenciál, mert a hiedelmekkel ellentétben a jó chatbotok költségesek, ráadásul folyamatosan fejleszteni kell őket. Molnár szerint egy alap chatbotot körülbelül tízmillió forintból „össze lehet hozni”, Kalydi Gergelyék pedig azt szokták az ügyfeleiknek javasolni, mint új kommunikációs és marketing csatornára évente nagyjából hasonló összeget szánjanak, hogy folyamatosan izgalmas és naprakész maradhasson.

Különbözik a véleményük a Google-t, illetve az egyéb keresőmotorokat érintő kilátások tekintetében. Molnár Balázs szerint a felhasználói szokások változása jól mutatja, hogy kommunikációs és így asszisztens platformok fel fogják váltani a jelenlegi web jelentős részét. Ez érdekes változásokat fog eredményezni, például, hogy a hagyományos értelemben vett internetes böngészés, így a keresőmotorok jóval kevésbé lesznek az életünk része. Kalydi Gergely ezzel szemben az erre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta: „Nagyon divatos szó: ökoszisztéma. Ha megjelenik valami új technológia vagy megoldás, az nem azt jelenti feltétlenül, hogy kitúr valami meglévőt a jól megszokott helyéről: vagy átalakul vagy együttműködik vele. Például téves az a feltételezés is, hogy ha a robotok megjelennek, akkor elveszik a munkát, hanem sokkal inkább kiegészítenek minket. Ez is a mottónk: A kreativitás az embereké, a többit bízzuk a robotokra."



A Mozinet is a #MeToo mellé áll

2 napja

A #MeToo kampányhoz kapcsolódva a Mozinet a Megtorlás című film október 23-án, este 19.30-kor kezdődő vetítésének a teljes rá eső bevételét a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) számára ajánlja fel.