A közös jogkezelők európai szervezete ismeretterjesztő kampányával önt tiszta vizet a pohárba. A január 16-án útjára indított angol nyelvű weboldal célja, hogy egy helyen oszlassa el a tévhiteket, amelyek a közvéleményt a készülő EU-s szerzői jogi irányelv ellen fordították.

Mint ismeretes, az Európai Parlament az unió szerzői jogvédelmi törvényét módosította; az új szabályok értelmében az internetes technológiai cégeknek szűrőket kellene telepíteniük rendszereikbe, amelyekkel meggátolják, hogy jogvédett tartalmak kerüljenek fel internetes platformjaikra. A szabályozással az EU hivatalosan a tartalomgyártókat akarja megvédeni, vagyis az illegális zene-, film- és képmegosztást akarja korlátozni, de legalábbis megfelelő mederbe terelni, amelyet többek közt a Google, a Facebook és a YouTube tesz lehetővé.

A szerzők kreatív munkájából a technológiai cégek, mint a YouTube vagy a Dailymotion, gazdagodnak világszerte. Az összes megosztott tartalom körülbelül 20-30 százaléka kulturális – zenei és filmes –, amelyből a cégeknek bevétele keletkezik

mondta korábban Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója.

A Google lobbijának köszönhető félrevezető információk miatt számtalan olyan cikk született, amelyek szerint az új szabályozás az internet végét és cenzúráját jelentheti. A keresőóriás kampányának legutóbbi húzása az volt, hogy nyilvánosságra hozták, milyen csupaszon nézne ki a Google News, ha elfogadnák, majd a tagállamokban gyakorlatba is ültetnék az irányelvet.

A közös jogkezelők – így az Artisjus – az Európa Parlament által elfogadott irányelv mellett állnak ki, hiszen ez biztosíthatja az alkotók számára a műveik online felhasználásaiért járó tisztességes bevételt. A figyelem középpontjába az irányelv 13. cikke került, ezért az új weboldal is ennek részleteire fókuszál.

(Az ügy előzménye, hogy az Európai Parlament 2018. július 5-én elutasította a 13. cikkelyt, ezt követően a képviselők 2018. szeptember 12-én szavaztak a kérdésben, amikor is megszavazták a szerzői jogi reformot, amelyet több fórumon úgy kommentáltak, az Európai Unió gyakorlatilag betiltotta a mémeket – a szerk.)

Jelenleg még zajlik a jogalkotók közötti egyeztetés, a végső döntésre előreláthatóan 2018. februárjában, de legkésőbb márciusban sor kerülhet. Ha nem sikerül mindenki számára elfogadható kompromisszumot találni, a szerzői jogi reform jövője bizonytalan.

A szeptemberben elfogadott szerzői jogi irányelv végleges szövegéről szóló háromoldalú tárgyalásokat – amelyeken az Európai Unió mindhárom nagy döntéshozó szerve, az Európai Parlament, Bizottság és Tanács dolgozik a végleges szöveg kialakításán – decemberben egyszer már döntés nélkül elhalasztották. A legutóbbi körben Bukarestben tárgyaltak a 28 tagország képviselői, hogy az Európai Bizottság részéről véglegesítsék az irányelvet. Azonban nem sikerült megegyezésre jutniuk: 11 ország képviselői is ellene voltak a javasolt szövegnek. Németország, Belgium, Hollandia, Finnország és Szlovénia korábban is az ellenzők közé tartozott, és most újabb országok csatlakoztak: Olaszország, Lengyelország, Svédország, Horvátország, Luxemburg és Portugália – írja a Music Business Worldwide cikkére hivatkozva a Dal+Szerző.

A weboldal tartalmából:

- Közérthető megfogalmazásban, mellébeszélés nélkül mutatja be az irányelv körüli vitát.

- Elmagyarázza, hogyan védi a 13. cikk mind a szerzők, mind a felhasználók érdekeit.

- A Gyakran Ismételt Kérdések rovatában választ ad a legfontosabb témákban.

Hol tart az EU szerzői jogi reformja?

A 13. cikk végső formáját még nem lehet ismerni, a jogalkotói egyeztetés (trilógus) folyik. A legutóbbi körben eldőlt, hogy a közösségi platformokra feltöltött tartalom nyilvánossághoz közvetítése engedélyköteles. Tehát ezek a platformok kötelesek lesznek engedélyt kérni a jogosultaktól – és ez az engedély majd kiterjed a tartalmat feltöltő magánszemélyekre is. Egyszerűen: a tartalomból hasznot húzó platform fog fizetni – és ezzel leveszi a fogyasztó válláról a jogosítás terhét.

Ha valami miatt nem lehet egy tartalmat engedélyezni (például egy jogosult nem akar engedélyt adni a felhasználásra), akkor a jogosultnak és a platformnak kölcsönösen együtt kell működnie azért, hogy a jogosult által konkrétan meghatározott tartalom ne legyen elérhető (előzetes szűrés). Ennek a feltételei jelenleg még vitatottak, a lényeg az, hogy a szűrési kötelezettség csak a nagy platformokat fogja terhelni.

Ha a jogosult nem adott engedélyt, és szűrés sem történik, akkor a jogosult az eddig is ismert eltávolítást kérheti a platformtól az értesítése alapján.

Mi lesz a mémekkel, azaz a paródiákkal?

A szűrés és az eltávolítás nem lesz alkalmazható, ha a fogyasztó úgynevezett „paródia-kivételre” (ez szabad felhasználás) hivatkozik. Itt érünk el a mémekhez. A paródia szerzői jogi kivétel bevezetése eddig nem volt kötelező, de minden EU-tagállamban élt külön szabály nélkül is (Magyarországon is működött). Az irányelv átültetése kapcsán most kötelező lesz majd a paródia kivételét is bevezetni, de ez valójában érdemi változást nem fog hozni. Sok részletkérdés még nem tisztázott, ezek előreláthatóan majd a bírói gyakorlatban dőlnek el.

Az irányelv be fog vezetni egy panaszkezelési rendszert is. Ha egy paródia-kivétel alá eső tartalom eltávolítására vagy szűrésére kerül sor, a feltöltő vagy a fogyasztó számára egyszerű és gyors panaszkezelést kell majd biztosítani. (A részletek nincsenek az irányelvben, de a lényeg az, hogy a platformoknak és a jogosultaknak ebben is együtt kell működni.)

Új név, új ügyfelek a PR-Agent Communications-nél

14 órája

Mozgalmas hónapok állnak a PR Agent Kft. munkatársainak háta mögött. A 15 éve alakult ügynökség nevet és arculatot váltott, valamint további szoláltatásokkal és ezzel együtt új ügyfelekkel bővítette tevékenységi körét.