Kövess minket!

Marketing

Minden korábbinál többet vásárolunk mobil eszközök használatával

Úgy tűnik az e-kereskedelemben a kényelem mellett már az etikai megfontolások is megjelennek.

Bár egyre többen próbálják meg elkerülni a hagyományos vásárlással járó stresszt azzal, hogy online rendelik meg a szükséges termékeket, az interneten történő vásárláshoz továbbra is kapcsolódnak bizonyos félelmek. A tárgykörben készített PayPal-IPSOS tanulmány szerint például a globális fogyasztók 51%-ának továbbra is vannak aggodalmai az okoseszközökön történő vásárlás kapcsán, és 22% egyelőre nem érzi teljesen biztonságosnak a közösségi médiában történő vásárlást.

“Habár az online vásárló fogyasztók világszerte csaknem háromnegyede (71%) használja mobiltelefonját vásárlásra, a webshopoknak még csak 60%-a készült fel erre. Azok a vállalkozások, amelyek képesek kielégíteni ezeket az igényeket, jelentősen csökkenthetik a kosárelhagyások számát, és akár 15%-kal növelhetik az értékesítést” – mondta el Marcin Glogowski, a PayPal közép- és kelet-európai ügyvezető igazgatója.

Az okostelefonon történő vásárlás ma már az emberek közel fele számára teljesen természetes, a PayPal felmérése szerint a globális fogyasztók több mint 50%-a otthon, szabadidejét töltve vásárol, sőt 34% ágyban fekve böngészi az ajánlatokat. Ennek megfelelően nem is csodálkozhatunk rajta, ha a kutatások szerint az online fizetési megoldások kiválasztásában általában a kényelem az elsődleges szempont. A mobil forradalom láthatóan nemcsak az internetes vásárlást változtatta meg, hanem a hagyományos bolti vásárlását is, ahol az elmúlt 6 hónapban a világ fogyasztóinak már a fele érintésmentesen fizetett.

A fogyasztók nyitottak az újdonságokra és gyorsan hozzászoknak az olyan újításokhoz, mint például a közösségi platformokon történő kereskedelem. Az elmúlt 6 hónapban globálisan a fogyasztók már 30%-a vásárolt valamit közösségi oldalon. A kutatások szerint a magyar internetfelhasználók 30%-a fordít figyelmet a közösségi oldalon termékekkel kapcsolatos tartalmakra. Ez 10 százalékponttal több, mint az EU átlag. A közösségi oldalakon történő vásárlásra leginkább fogékony fiatalok a 18-34 éves korosztály.

A filmekhez vagy zenékhez való online hozzáférést lehetővé tevő streaming szolgáltatások felhasználótábora világszerte töretlenül növekszik, ami igaz Magyarországra is, nálunk az online filmek és zenék a legnépszerűbb digitális termék. A PayPal adatai szerint a regisztrált felhasználók 23%-a fizet mobiltelefonról digitális termékekért (például Spotify vagy HBO GO előfizetés), e-könyvekért vagy számítógépes játékokért.

Úgy tűnik, lassan az etikai megfontolások egyre nagyobb szerepet kapnak az e-kereskedelemben is. Tavaly a világ minden tizedik vásárlója vásárolt már legalább egy olyan terméket, amit a fenntartható fejlődés elveinek megfelelően gyártottak. A környezettudatos vásárlás a nők számára és a 18-34 éves korosztály számára kiemelten fontos. A kutatások szerint a 18-24 év közöttiek 14%-a, a 19-39 évesek 11%-a gondolta már meg magát vásárlás közben etikai okokból kifolyólag.

Külföldről olcsóbb, a kis üzletek termékei eredetibbek A globális online vásárlók 55%-a vásárol külföldi üzletekben, elsősorban jobb árakat (53%), vagy a helyi piacon nem elérhető termékeket keresve (33%). Ugyanakkor 66%-uk a helyi vállalkozásokat részesíti előnyben, különösen az ünnepi időszakban, mivel ilyenkor többen keresnek kézműves termékeket.

Az ünnepek alatt nő az adományozási kedv Az ünnepek alatt sokan az ajándékokra szánt összeget mások megsegítésére fordítják. A felnőtt magyarok 77%-a adományoz pénzt jótékonysági célokra és a rászorulók segítésére.

“Az ünnepi időszak nem csupán lehetőség a kedvezményes vásárlásra, hanem jó alkalom egy jótékonysági szervezet támogatására is. A PayPal nyolc éve támogatja a Giving Thuesday kezdeményezést, ami egyedülálló lehetőség bárki számára, aki jó ügyet akar támogatni” – fűzi hozzá Marcin Glogowski.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom