2017. november 22.

Mindenkinek vállalnia kell a felelősséget

Sok vállalkozás érzi magáénak, de továbbra is az elszigetelt programok uralják a CSR tevékenységet a vállalatirányítást meghatározó rendszerszerű működés helyett

Közös előkészítést és egyeztetést követően valósult meg az a CSR (Társadalmi Felelősségvállalás) tanulmány, amelynek legfontosabb tanulságait a szervezők az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkárával, Dr. Simon Attila Istvánnal együtt mutattak ma be a sajtó munkatársainak.

Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy alapvető céljuk az érintettek véleményének és megítélésének megismerése volt.

„Több hipotézissel fogalmaztuk meg a kutatás céljait és kaptuk meg azokra a válaszokat, melyből néhányra megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a jövőben. Örülnénk, ha valóban ösztönöznék a döntéshozók a gazdaság szereplőinek felelősségvállalását olyan konkrét intézkedésekkel is, mint a pozitív diszkrimináció lehetősége, vagy az adó-és járulék csökkentés."

A tanulmány lebonyolításának módszertanát és legfőbb következtetéseit Géczi Tamás, az Inspira Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be. A CSR-hoz szorosan kapcsolódó, sokszor annak gyakorlati alapját képező Fenntartható Fejlesztési Célokat (SDG – Sustainable Development Goals) a hazai vállalatok és állami intézmények kevesebb, mint felében ismerik, de a nagyobb és multinacionális cégek többsége előtt ismertek. Az SDG-hez köthető aktivitások kevés vállalatnál, intézménynél jelennek meg integráns programként, de egyes elemei erősen felfedezhetőek több vállalati programban. A kutatás egyik fontos megállapítása a megkérdezettek véleménye alapján, hogy a Társadalmi Felelősségvállalás valamennyi vállalati és állami szereplő közös ügye és feladata. Egyre több vállalat törekszik arra, hogy a beszállítók kiválasztásánál előnyben részesítsék a felelős munkáltatói, szállítói magatartást, ugyanakkor a vonatkozó kritériumok ellen hat, hogy ezek működési programjai a beszállítói oldalon költségnövekedéssel jár, ami a beszállítói árakban is jelentkezik, ez pedig a szolgáltatást vagy terméket megvásárló vállalat és beszállító számára is egyértelmű hátrányt jelenthet a tendereztetés folyamatában. A külső CSR programok tekintetében egyértelműen az oktatás és közvetlen hozzátartozó témák kezelése kap kiemelt figyelmet. Végül a megkérdezettek többsége szívesen látna nagyobb állami szerepvállalást az ösztönzők és pozitív diszkrimináció kidolgozása területén.

A Kormány eddig végzett, CSR-ral kapcsolatos munkája, a gazdaságfejlesztés, a környezetvédelem, illetve a munkaügyek és esélyegyenlőség területén hozott intézkedései, valamint a horizontális prioritásokon keresztül megfogalmazott célcsoportjai pontosan illeszkednek a kutatás eredményeihez. Mindazokat a csoportokat tartja a Kormány fontosnak, és azokat a célokat elérendőnek, amelyeket a kutatás eredményei is megfogalmaznak.

Az állam a jövőben is szeretné a vállalatok ilyen irányú tevékenységét előmozdítani. Partnerségre törekszik azon vállalatokkal, amelyek már eddig is sokat tettek ezekért a célokért, de segítséget kíván nyújtani azon főleg kis- és közepes méretű vállalatoknak is, amelyek jelenleg még nem tartják üzleti stratégiájuk kiemelkedően fontos elemének a CSR-t.

Ismert a Kormány számára is, hogy a nagyvállalatok erősebb pozícióban vannak a CSR megvalósítása szempontjából, hiszen korábban a CSR szinte csak a nagyvállalatok ügye volt, de ma már az Európai Unió törekvése is az, hogy a KKV-k CSR tevékenységét jelentős mértékben növekedjen. Pozitív eredmény, hogy a jövőbeni tevékenység meghatározásakor minden megkérdezett a CSR tevékenységének a megtartását, vagy bővítését tervezi.

A Kormány számára kiemelkedően fontos, hogy széles körben megismerje a vállalatok CSR-ral kapcsolatos elgondolásait, és az állami szerepvállalással kapcsolatos elvárásait.

A kutatásban megjelenő belső CSR tevékenységek szinte teljes egészében lefedik az első kormányzati CSR Cselekvési Terv prioritásait és intézkedéseit. Különösen pozitív, hogy a privát szféra ugyanolyan fontosnak tartja pl. a hátrányos helyzetű csoportok, vagy a megváltozott munkaképességű emberek támogatását, mint az állami szféra.

De ugyanígy egyetértés van az állam és a privát szféra között a rugalmas munkaidő és távmunka támogatásában, a kismamák foglalkoztatásában, a kisgyermekes- és nagycsaládok támogatásában, vagy a megváltozott munkaképességű és hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatásában.

A külső CSR tekintetében a Kormány is kiemelkedően fontosnak tartja pl. az oktatásban való aktív részvételt, a helyi vállalkozások fellendítését, a gyermekekről gondoskodó, illetve kórházi alapítványok támogatását.

„A Richter Gedeon, mint a magyar gyógyszergyártás meghatározó szereplője számára mindig is különösen fontos volt a társadalmi környezet, amelyben működik" – mutatott rá Beke Zsuzsa, a vállalat PR és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője. „A Richter támogatási politikája az egészségügy és az oktatás területére terjed ki, így az életminőség fejlesztését hirdető küldetésének megfelelően több egészségügyi, tudományos és oktatási kezdeményezést támogat és szervez. Jelentős anyagi támogatást nyújt egészségügyi intézményeknek, valamint meghatározó szerepet vállal a lakosság egészségének megőrzésében is" – tette hozzá Beke Zsuzsa.

A Richter e kutatásban elsősorban olyan információkat kívánt megszerezni, amelyek birtokában a beszállítói körének kiválasztásánál a CSR szempontokat a jelenlegi gyakorlatnál hatékonyabban tudja érvényesíteni. A Richter fenntarthatósági tevékenységének részét képezi az is, hogy nemcsak saját magára tartja érvényesnek a Fenntartható Fejlesztési Célok elérését, hanem lehetőség szerint azon alvállalkozókkal igyekszik együttműködni, amelyeknek szintén fontos a társadalmi és környezeti fenntarthatóság kérdése.

A kutatás révén képet alkothatott arról is, hogy a különböző érintetti körök milyen elvárásokat támasztanak a fenntarthatósággal kapcsolatban, valamint saját vállalati gyakorlata milyen viszonyban van egyéb gazdasági szereplők elvárásával és tevékenységével.

Jelen kutatással a Richternek többek között lehetősége nyílt a hazai beszállítók Felelősségvállalási és Fenntarthatósági magatartásának megismerésére, amelyet a jövőben figyelembe vehet kiválasztásuk során.

„A Magyar Suzuki Zrt-nél a CSR az üzleti tevékenységbe ágyazottan működik" – mondta Ruska Viktória a vállalat kommunikációs vezetője. Japán anyavállalatunk a Suzuki Motor Corporation a felelősségvállalást alapvetőn a helyi közösségek programjaival együttműködve végzi, de a legfontosabb, hogy ezek a folyamatok a Creating Shared Value (CSV), tehát a Közös Értékteremtés jegyében, magában az üzletmenetben is zajlanak. Filozófiánk – mely alapvetően a japán hagyományokon nyugszik – is ezt tükrözi: visszaadjuk a környezetünknek, amit kapunk tőle. Éppen ezért a Magyar Suzuki elkötelezett támogatója a helyi közösségeknek, lokális ügyeknek, melyek felkarolásával cégünk üzletmenetét is javítjuk. Rengeteg globális kihívással kell szembenéznünk, azonban fontos, hogy a vállalatok a helyi, régiójukra jellemző problémák kezelését tűzzék ki célul, hiszen így segíthetnek a legtöbbet a közösségnek és maguknak egyaránt. Amikor a kutatás támogatása mellett döntöttünk, az a cél vezérelt bennünket, hogy ezt a szemléletmódot erősítsük a piaci és állami szervezetek körében."

Csalókra figyelmeztet a UPC

22 órája

Az elmúlt időszakban megszaporodtak a szolgáltatás átírásával kapcsolatos jogosulatlan visszaélések, amelyek során csalók élnek vissza a UPC nevével és ügyfeleinek jóhiszeműségével.