2013. január 02.

Mire költenénk, ha több pénzünk lenne?

A Nielsen szerint elsősorban élelmiszerre. Emellett ruházkodnánk, befektetnénk, utazgatnánk.

A Nielsen szerint elsősorban élelmiszerre. Emellett ruházkodnánk, befektetnénk, utazgatnánk.

Ha a magyaroknak havi szinten 10 százalékkal több elkölthető pénzmennyiség állna rendelkezésére, akkor abból a legnagyobb részt (átlagosan 2,4 százalékot) otthon fogyasztható élelmiszerre és italra költenék. Szintén népszerű cél lenne a többletpénz ruházkodásra és befektetésre fordítása (1,3-1,3%) - derül ki a Nielsen nemzetközi felmérésének magyar adataiból. További 1-1 százalék menne utazgatásra, nyaralásra, illetve lakhatásra. 0,8 százalék kikapcsolódásra és szórakozásra, 0,4 százalék képzésre, kommunikációs szolgáltatásokra, szórakoztató elektronikára és háztartási készülékre, valamint napi rutin közlekedésre menne. 0,2-0,2 százalék jutna egészségügyre, valamint otthonon kívüli étkezésre. Egyéb célokra szintén 0,2 százalékot fordatnának a magyarok.

Ettől eltérően, Európa huszonkilenc vizsgált országában a válaszadók a plusz pénzből a legnagyobb arányt - átlag 2 százalékot - félretennék vagy befektetnék, további 1,4 százalékot fordítanának utazgatásra vagy nyaralásra, és 1,2 százalékot otthon elfogyasztható élelmiszerre és italra. Ezt a ruházati cikk (1,1 százalék), a kikapcsolódás és szórakozás (0,9), a lakhatás és az otthonon kívüli étkezés (0,6-0,6); a képzés, a szórakoztató elektronika és az elektromos háztartási gép, a napi rutin közlekedés és egészségügy (egyaránt 0,4) és a kommunikációs szolgáltatás (0,3) követi.

Egyébként Európában a plusz 10 százalékból az otthoni fogyasztásra vásárolt élelmiszer és ital esetében a legmagasabb arányt a magyar válaszadók körében mérték az átlag 2,4 százalékkal. Utánunk a görögök és spanyolok következnek átlag 1,8-1,8 százalékkal, majd a britek, franciák és horvátok egyaránt 1,7 százalékkal.

Ruházati cikkre a legnagyobb arányt földrészünkön a többlet pénzből az oroszok és ukránok adnák ki 81,8 és 1,7 százalékot). Takarékoskodásnál vagy befektetésnél a legnagyobb részt, 3 százalékot a portugálok említették, és ezzel megelőzik a hollandokés a szlovákok egyaránt 2,9 százalékos átlagát. Utazgatásnál és nyaralásnál a svájciak mellett a litvánok mutatója a legmagasabb, egyformán 1,9 százalékkal.

A piackutatók azt is megkérdezték, hogy mit tennének a válaszadók, ha havonta a jelenleginél 10 százalékkal kevesebb pénzt költhetnének el. Ebben az esetben a magyarok átlag 2,6 százalékot otthon elfogyasztott élelmiszeren és italon spórolnának meg, 1,4-et kommunikációs szolgáltatáson, 1,2-t ruházati cikken, míg 1 százalékot a napi közlekedésen.