Marketing
Mit jelent üzletileg a digitális átállás?
Különösebb változást nem hoz – derült ki a HWSW üzleti reggelijén. A műszakilag átállni kénytelen magyarok zöme a digitális földfelszíni platformon fog kikötni. Fontos lenne a megfelelő tájékoztatás, de egyelőre sok a baj e téren.
Bár sok szó esik róla, sok vizet nem zavar egyelőre a digitális átállás, legalábbis üzleti értelemben – derült ki a HWSW második üzleti reggelijén. A HD-témakörrel foglalkozó első beszélgetés után ezúttal azzal foglalkoztak, hogy a technológiai váltással párhuzamosan hoz-e az analóglekapcsolás piaci átrendeződést is. Mint kiderült: különösebb átrendeződés nem várható, főleg, amíg a fogyasztók ennyire passzívan szemlélik a történéseket.
A többséget az Antenna Hungária húzhatja be
Vitaindítójában Tóth András, az Antenna Hungária kommunikációs vezetője elmondta: nem várnak különösebb változást a platformok erősorrendjét tekintve. Úgy vélik, az analóglekapcsolás miatt váltani kényszerülők jelentős részét az Antenna Hungária tudja megszerezni. A MinDigTV ingyenes szolgáltatását a május végén közölt számok alapján 350 ezer háztartás használta, a fizetős MinDig TV Extra pedig a beszélgetést követő napokban érte el a 100 ezer háztartást. Hozzátette: a digitális földfelszíni platform közönsége – kereskedelmi szempontból – jóval érdekesebb, mint az analógé, azaz fiatalabb, városiasabb, magasabb státuszú.
Jurásek Sándor, a fizetős szolgáltatás vezetője elmondta: az Antenna Hungária úgy véli, a lekapcsolás miatt pay-TV szolgáltatást választók zöme a MinDig TV Extránál fog kikötni. Egészében azzal kalkulálnak, hogy a lekapcsolás nyomán 30 ezer új előfizetőt szerezhetnek. Bár az Antenna Hungária magabiztosnak tűnt, Schneider Henrik, a cég multimédia üzletágának irányítója fontosnak nevezte, hogy egy-két évvel előretekintsenek, és az olyan tesztek, mint a 3D mellett, gondoljanak az on-demand és egyéb interaktív szolgáltatások fejlesztésére is.
Kivárnak a nézők
A Vörös Csilla, a Nielsen Közönségmérés ügyvezető igazgatója által idézett adatok szerint 2012 őszén analóg földi sugárzás révén a háztartások 14 százaléka, azaz mintegy 550 ezer háztartás jutott tévés tartalmakhoz. Nagy mozgás nem látszott, márciusban 13 százalékon állt e vételi mód a panelben. Arra figyelmeztetett: a nemzetközi tapasztalatok alapján az emberek az utolsó pillanatig kivárnak, azaz csak akkor fognak váltani, amikor már lekapcsolták az adást. Az eddigi adatok alapján többnyire 1-2 százalék marad a végére, aki semmilyen vételi móddal nem rendelkezik.
Éppen e kiváró magatartás, illetve az Antenna Hungária helyzeti előnye miatt meglehetősen bizonytalanok a szolgáltatók, hogyan is lehetne ráhajtani a lekapcsolásban érintettekre. Az NMHH elvileg 470 ezer háztartást keres fel országszerte, ahol felméri a szociális rászorultságot, majd felvilágosítják őket a vételi lehetőségekről, és végül “átállítják őket valamire”.
Kendi Péter, a PR-Telecom kereskedelmi igazgatója elmondta: vannak elképzeléseik arra, hogyan lehetne az analóglekapcsolásban érintettek felé kommunikálni, de ők maguk is úgy hiszik, hogy itt alapvetően az Antenna Hungáriának van keresnivalója. Úgy becslik, a kábelszolgáltatók 1-2 százaléknyi olyan emberre számíthatnak, aki a lekapcsolás nyomán az ő szolgáltatásaikra vált. Ráadásul nem egységes tömbben élnek az érintettek, így az egyes szolgáltatóknak kisebb létszámokra kellene ráhajtaniuk, ez viszont nem feltétlen éri meg.
A lakossági kivárásnak a bizalmatlanság is az oka Tóth András szerint. A fogyasztók már többféle átállási dátumot hallottak, és ezért nem mozdulnak, amíg nem érzik muszájnak. Különösen igaz ez az idősebbekre, akik a leginkább érintettek, mivel a legnagyobb eséllyel “háromcsatornások”.
 |
| Forrás: HWSW |
Logisztikai gondok jöhetnek
Posta Tibor, a a végfelhasználóknak antennákat és egyéb vételi eszközöket forgalmazó P-Sat ügyvezetője szerint az érdeklődés nőtt a tévénézők részéről, de a vásárlási kedv még nem. Rávilágított: a kivárás mögött az a számítás is meghúzódik, hogy sokan hallottak az állami támogatás lehetőségéről, és most arra kíváncsiak, ők maguk beleférnek-e ebbe.
A szakember a külföldi tapasztalatok alapján azt valószínűsíti, hogy a konkrét lekapcsolást megelőző két hétben és az azt követő két hétben nőhet meg ugrásszerűen a kereslet a szükséges eszközök iránt, ami akár átmeneti hiányhoz is vezethet a kereskedőknél.
Infóhiány minden szinten
Vörös Csilla azt tapasztalta, hogy a kereskedők sem mindig vannak teljesen képben azzal kapcsolatban, hogy mely készülékek megfelelőek és melyek nem. Posta Tibor szerint az képtelenség is, hogy a nem specifikusan ezekre a termékekre szakosodott kiskerdeskedelmi láncok dolgozói – a legnagyobb jószándék ellenére is – megfelelően képben legyenek. Felvetette e téren az Antenna Hungária és az NMHH felelősségét is.
Utóbbira válaszul Jurásek Sándor elmondta: az Antenna Hungária értékesítési hálózata 600 tag fölött jár, s a reményeik szerint elérheti majd az ezret. A hivatalos partnerek pedig képzést kapnak a cégtől, azt ugyanakkor elismerte, hogy hibák lehetségesek, és nem tudják teljesen ellenőrizni a felkészültségüket.
Kérdés, hogyan lehetne a nézőktől felkészültséget, tájékoztottságot várni, mikor például sem a helyi tévék, és bizonyos esetekben az eladók sem teljesen tudják, mi is fog történni, s erre mi a megfelelő műszaki megoldás.
A kommunikációval Sebestyén Péter, a Samsung alelnöke sem volt elégedett, aki azt tapasztalja, hogy inkább csökken az érdeklődés, mint nő. Úgy látja, a zömében fiatal eladók már egy olyan világba nőttek bele, amelyben a sok csatorna “csak úgy jött” így nekik tényleg el kellene magyarázni, hogy mi az analóglekapcsolás és az azt illető tájékoztatás tétje.
Vidus Gabriella, az RTL Klub kereskedelmi igazgatója szerint már eleve hibás az a hozzáállás, hogy azt feltételezik: az emberekben megvan “a digitális tudás”, ez ugyanis nincsen meg. Hozzátette: a szakma egy részére is ugyanez igaz, így például a nagy tévék és az Antenna Hungária egyaránt roadshow-ztak az ügynökségek körében, hogy elmagyarázzák a lekapcsolás pontos következményeit. Szerinte az a gond, hogy mindenki kommunikál valamit, de elsikkad az az alaptudás, amelyet a cégek adottnak vesznek – hibásan.
Összefoglalásul elmondható: a kommunikáció sokféle, gyakran bonyolult, túlkódolt, vagy épp nem a fogyasztók igényeihez hangolt. Gondot okoz, hogy maguk az érintett szolgáltatók is tudáshiányosak időnként. Szintén nehezíti az átállás zökkenőmentességét a lakosság alacsony bizalmi szintje, rossz anyagi helyzete (a dekódervásárlás is megterhelő lehet, nemhogy egy új tévé beszerzése), illetve “kádárista” attitűdje is, mely szerint ez az egész egy macera, amit egyelőre meg lehet úszni, s majd akkor kezdenek vele valamit, amikor nem jönnek be a csatornák. Amíg tehát a szolgáltatók nem tudják azt a gondolatot eljuttatni a fogyasztókhoz, hogy a folyamatnak hozzáadott értéke van, addig marad a kivárás és a pangás, s mint Kendi Péter mondta: “a dolog igazi reklámja az lesz, mikor lekapcsolják a villanyt”.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.