Hogyan érdemes a történelemre, a közös emlékekre, nemzeti, helyi jelképeinkre, sportolóinkra utalni a hirdetésekben? Több mint 2000 hazai kampányt vizsgált meg a budapesti neuromarketing startup, hogy összeszedjék a legfontosabb tanulságokat és insight-okat az imázsreklámokról. Ízelítő a kutatásból.

Jó ideje közhelynek számít a piacon, hogy az emberek többre tartják azokat a vállalatokat, amelyek az üzleti céljaik elérése mellett valamilyen nemesebb célt, a fogyasztók számára fontos értéket is a zászlójukra tűznek. A cégek rengeteg eszközt bevetnek azért, hogy ezeket a márkaértékeket elültessék az emberek fejében, ezért gyakran állnak elő imázskampányokkal.

A reklámadaptálás elterjedésével a szakemberek talán egyik legnehezebb feladata a kulturális kompatibilitás fenntartása lett. Így a hirdetők a városképtől, a kulturálisan belénk égett, ezáltal mindenki számára ismerős életérzéseken át sokféle eszközt bevetnek. Lássunk most három olyan hirdetőt, akiknek az utóbbi években nem titkolt célja volt, hogy a kulturális közelségre vagy közösségélményre építsenek imázsfilmjükben.

Városképek, olimpikonok

A Szentkirályi 2016-os olimpiai szponzorációs kampánya rengeteg lehetőséget kínált, hogy az üzenet magyar emberek szívébe férkőzzön. Budapest látványa és sikeres olimpikonjaink olyan közös kulturális alapot jelentenek, amelyek hatására minden magyar szíve egyszerre dobban.

 

 

Vagy mégsem? A Synetiq neuromarketing alapú kutatásai azt mutatják, hogy nem feltétlenül. Ez pedig egyértelműen a megvalósításra vezethető vissza. Bár a sportolókat bemutató közeli felvételek és a távoli városképek elérték a kívánt érzelmi hatást, a kutatásban részt vett alanyoknál a városban futó sportolók jelenetei nem támogatták a kötődés kialakulását.

A jelenetek túlzottan távoliak és zsúfoltak voltak, a különböző perspektívákból felvett képek nem vezették kellőképpen a nézők figyelmét – hol feltűntek a sportolók, hol nem. Ugyanakkor a városnak is csak olyan nehezen dekódolható részleteit tudták megmutatni, mint a Lánchíd pillérei, vagy a hídon haladó autók mögött a Budai Vár elmosódott, alig kivehető látványa, továbbá az épületek között távolban alig látszó Mátyás templom csúcsa. Nem csoda hát, hogy bár a témának köszönhetően a reklám fenntartotta a figyelmet, a bemutatott jelenetek mégsem voltak képesek pozitív érzelmeket kiváltani a nézőkből.

 

Információ-morzsák

A közösség és ismerősség élménye mellett megannyi szempont befolyásolhatja egy imázsreklám hatékonyságát. Például, hogy hogyan fogalmazzák meg a hirdetők az üzenetet, hogyan támasztják alá azt képekkel, milyen szereplőket választanak, és egyáltalán milyen képivilág az, ami leginkább kedvelhető. Fontos kérdés az is, hogy a rengeteg információ-morzsa mellett hogyan hívják fel a figyelmet a fő üzenetre, sőt az is, hogy hogyan kötik a jellemzően általánosságban megfogalmazott értékeket magához a márkához.

 

A régi jó dolgok

A kulturális közelséget a régmúlt felidézése is megteremtheti. Az Aldi és a Törley hirdetései mind múltidézésre építettek. Meglepő, hogy a német Aldi sikeresebben alkalmazta ezt, mint az itthon nagy hagyományokkal rendelkező Törley.

 

 

Mindkét márka régmúltra visszatekintő piaci jelenlétét szerette volna hangsúlyozni: míg az Aldi a szatócsboltok világát, a Törley a pezsgőborgyár mindennapjait jelenítette meg. Azt gondolhatnánk, hogy a híres magyar borok hazájában a szőlőbirtokokkal körbevett gyár szorgos munkásai közelebb állnak hozzánk, mint a békebeli német vásárlók, az érzelmi mérések kimutatták, hogy ez nem így van.

Ugyanis nem csak felmenőink történetei, de még akár a régi időkben játszódó sorozatok, filmek is képesek formálni azokat a kulturális referenciákat, amelyeket elő tudunk hívni. És az Aldi pont egy ilyen vidéki századfordulós hangulatot festett meg kiválóan, amivel sokakban teremtett közelség és közösségélményt. Ezzel szemben kevesen mondhatják el magukról, hogy behatóan tanulmányozták volna a régi korok pezsgő- és borkészítési eljárásait, a Törley filmjéhez így nehezebb volt kapcsolódni.

 

 

Szerencsére a magyar pezsgőóriás reklám-arzenáljában azért nem csak ez az egy érzelmi fegyver állt, így a közös pezsgőzés élménye és maga a Törley márka is kompenzálni tudta az emberek pezsgőkészítési ismereteinek hiányosságait.

 

Nyomkeresés és -hagyás

A Synetiq Image Report-jában az elmúlt két év legemlékezetesebb és legkevésbé nyomot hagyó 20 imázs kampány tanulságain keresztül vette sorra azokat a szempontokat, amik egy márkaépítési céllal készült kampány sikerét döntően befolyásolhatják. Bővebben a hiánypótló kutatás tartalmáról és módszertanáról itt olvashat.

A Synetiq 2016 januárja óta több mint 2000 reklámot mért meg innovatív módszerekkel, amely ötvözik az videófejlesztés során egyre elterjedtebb neuromarketing és a klasszikus reklámkutatás kérdőíves módszertanát. A Synetiq-et nemrég a Google és a Financial Times beválasztotta a New Europe 100-as listájára, pár napja pedig támogatást nyert a Google Launchpad akcelerátorprogramtól. A nemrég duplájára bővült, 20 fős cég jelenleg 7 ország 40 ügyfelét segíti neuromarketingre alapozott insightjaival.

Monostor kezdett Facebook kampányba

1 napja

Kampányukat az Aeffect Communications segíti és Facebook posztok mellett a Forbes decemberi számában a monostor gazdálkodásáról is beszéltek.

Népszerűek a magyar márkamúzeumok

1 napja

A külföldi látogatók folyamatos érdeklődése mellett idén a magyaroknak kínált céges és családi programokkal értek el növekedést a Szamos, a Törley és a Zwack múzeumai.