Marketing
Mitől lesz sikeres egy startup?
A Mobilitás és Multimédia Klaszter által szervezett TechShow 2012-re érkezett Magyarországra Gigi Wang, az MIT/Stanford Venture Lab elnökségi tagja, akit a sikeres startupépítés feltételeiről kérdeztünk. Mint kiderült, a válság nem jelent gondot a startupvilág szempontjából, így ugyanis kevesebb pénzt dobnak ki az ablakon a befektetők, és valóban csak a legjobb kezdő vállalkozások kapnak zöld lámpát. Megkérdeztük a szakembert Steve Jobsról és a behálózott világban kívánatos vezetési stílusról is.
 |
| Gigi Wanf (fotó: TechShow/EgyedPéter) |
Számos sikeres startupot látunk globális játékossá válni. Mi a siker kulcsa?
Ahhoz, hogy egy startup globális játékossá tudjon válni, a legfontosabb a jó csapat. Ha azt nézzük, hogy mitől jó egy csapat, elsőként a vállalkozás kultúráját kell kiemelnünk. A sikeres startupok kultúrájának szerves része az átláthatóság és a bizalom (a csapat tagjai között, illetve a menedzsmenttel szemben), az együttműködő környezet (a jó csapatmunka), a kockázatvállalási készség (a jutalom ugyanis kockázattal jár), a hitelesség és annak a lehetősége, hogy az alkalmazottak önálló döntéseket hozhassanak, ahelyett, hogy mindig megmondjuk nekik, mit tegyenek éppen. A kibővített csapatban helyet kell kapnia a menedzsmentnek, a befektetőknek és a tanácsadóknak is, akik együtt alakítják ki a globális siker eléréséhez szükséges stratégiát.
Ha erős csapatod van, a megfelelő kultúrával, a vállalkozás nagyobb eséllyel arat sikert, mivel képes lesz innovatív termékeket, szolgáltatásokat fejleszteni, be tudja azonosítani a potenciális új piacokat, megfelelő piacra lépési terveket tud kidolgozni, és a végrehajtással sem lesznek gondok.
Ráadásul ha megváltozik a piac, a terméken változtatni kell, az eredeti üzleti modell nem működik, vagy más okból nem jön össze elsőre a vállalkozás, akkor egy jó csapat képes lesz beazonosítani a problémákat, és persze választ is tud adni a kihívásokra. Számos sikeres startup fókuszált az elején rossz piacra, vagy nem volt elsőre jó az üzleti modellje, de aztán képes volt változtatni, és így sikert elérni, gyakran egy kibővített csapat segítségével.
A válság keményen érinti a “hagyományos” gazdaságokat. De hogyan hat az innovációalapú startupvilágra?
A válság kifejezetten jót tesz az innovációalapú startupvilágnak. Válságidőszakban gyakran kevesebb a befektetésre fordítható pénz, úgyhogy csak a legjobb startupok tudnak elindulni. Amikor sok pénz áll rendelkezésre a piacon, a befektetők könnyebben „dobnak ki az ablakon” nagy összegeket közepes kezdő vállalkozások finanszírozására. A legeredményesebb startupok viszont gyakran a kihívásokkal teli időkben emelkednek fel, és aratnak sikert, amikor a csapatoknak többet kell tenniük a sikerért, mivel kevesebb a pénz és a lehetőség (a hagyományos iparágakban).
A médiaiparban többnyire a technológia által meghatározott trendekről beszélünk. De mi a helyzet a jó öreg marketing- és márkázási törvényszerűségekkel? Működnek még?
A jó öreg marketing- és márkázási törvényszerűségek még mindig működnek. Az olyan dolgok, mint az, hogy értsük meg a piacokat, azt, hogy mit akarnak a fogyasztók, és hogyan lehet velük úgy kommunikálni, hogy felismerjék, milyen értéket kínálunk nekik, mindig is fontosak lesznek. A technológia jóvoltából azonban a márkatulajdonosok olyan eszközöket kaptak, amelyekkel a marketingjük célzottabbá, az eredményeik mérhetőbbé válnak. Azáltal, hogy a technológiák és az internet révén jóval több adatot tudunk a felhasználókról összegyűjteni, és ezeket az adatokat sokkal jobban tudjuk elemezni, a reklámok és promóciók sokkal célzottabb közönséghez juthatnak el, azaz hatékonyabbak lesznek. A marketingesek kisebb költségből érik el a megfelelő embereket, ahelyett, hogy sok pénzt áldoznának egy szélesebb, nekik csak részben megfelelő kör elérésére.
Bár nem startup, de mindenképpen innovációs ikon az Apple. Korábbi első embere, Steve Jobs az erős – és sokak által imádott – vezető jelképe volt, ugyanakkor gyakran kritizálták autokratikus stílusa miatt is. Van-e biztos recept arra, hogy milyen vezetési stílus visz sikerre ebben a hálózatos, “lapos”, kapcsolatok tömegével átszőtt világban?
Az a vezető lehet sikeres a mai világban, aki olyan vállalati kultúrát képes teremteni, amelyet fentebb már leírtam. Egy eredményes vezető számára nagyon fontos, hogy képes legyen inspirálni és felhatalmazni. A dolog úgy működik, hogy a felülről érkező innováció rendszerezett, az alulról jövő pedig kaotikus, viszont sokkal erőteljesebb is. A Google például felismerte ezt, és minden alkalmazottjától azt várja, hogy a munkaideje 20 százalékában olyan innovatív ötletekkel foglalkozzon, amelyek nem kötődnek a konkrét munkaköréhez. Ennek az eredménye a Google AdWords is, amelyet nem az alapítók, hanem egy mérnök fejlesztett ki, és amely több mint 50 százalékban járul hozzá a cég bevételeihez.
Ami pedig Steve Jobsot illeti: bár a stílusa autokratikusnak tűnt, nagyon is hitt az alkalmazottak felhatalmazásában, és egy csomó Apple-dolgozó járult hozzá nagymértékben az olyan sikeres termékekhez, mint amilyen a Mac, az iPod és az iPad. Ezek közül az alkalmazottak közül aztán sokan felépítették a maguk sikeres startupját, azokra a képességekre és tapasztalatokra alapozva, amelyeket az Apple-nél tanultak meg. Jobs egyáltalán nem volt olyan autokratikus, csak nagyon szenvedélyes és inspiráló.
Steve Jobs kapcsán az a kérdés is felmerül, hogy mi a fontosabb a gyorsan változó techvilágban: maga a technológia (az ötlet, az innováció) vagy a vízió (azaz az emberi tényező az előbbiek mögött)? Más oldalról: a startupok felvásárlása inkább tudás- vagy inkább termékakvizíció?
A vízió és annak a képessége, hogy megértsük a piacot és azt, hogy mit értékelnének a fogyasztók, sokkal fontosabb. A technológia inkább csak lehetővé teszi, hogy a vállalkozók innovatív megoldásokat fejlesszenek a fogyasztók számára.
Cégeket többféle indokból vásárolnak fel, többnyire az akviráló vállalkozás üzleti céljai mentén. Van, hogy a szellemi tulajdon/a technológia az érdekes, vagy a piac, ahol a cég domináns szerepet tölt be, és az is előfordul, hogy a startupcsapat tudása és tapasztalatai vonzóak. Például jelenleg kevés a mérnök a Szilícium-völgyben, és gyakran pusztán azért vásárolnak fel cégeket, hogy megszerezzék az ott dolgozó remek munkaerőt.
Az utóbbi hetek [az interjú június elején készült – a szerk.] nagy sztorija a Facebook némileg zavarosra sikeredett tőzsdére vitele. Mit rontottak el, ha egyáltalán elrontottak valamit?
A Facebook tőzsdére vitelét az egekig hype-olták, úgyhogy a cég részvényei nagyon magasan kezdtek, és racionális módon esniük kellett. A Facebook egy csomó előnyt biztosít a fogyasztók különböző szegmensei számára a különböző felhasználási lehetőségek által. Tény, hogy 850 millió felhasználója van, ezért úgy hiszem, a magas érték mögött van tartalom. A részvényár nagymértékű változása a nagy nyilvánosságnak és érdeklődésnek köszönhető, de úgy gondolom, magas szinten fog stabilizálódni, mint ahogy a Google értékpapírjai a cég tőzsdére vitele után.
Mi lesz a következő nagy durranás a közösségi média után? Üzleti értelemben, azaz nem csupán a kommunikációs hype-okat tekintve.
Az egyik jelentős trend a “big data” előretörése. Az a tény, hogy mindenhol szenzorok vannak – az interneten, a mobiltelefonokon, az autókban –, lehetővé teszi, hogy nagyon sok adatot gyűjtsünk össze. Ha ezt az adatmennyiséget kielemzik, azt értékes módon lehet felhasználni. Példaként említhetjük a forgalmi adatok gyűjtését a nagy városokban, amire építve lehet megfelelő közlekedési rendszereket kialakítani. Vagy adatokat gyűjthetünk a cukorbetegektől, hogy azokat kielemezve alkossuk meg a betegség elleni küzdelem még hatékonyabb módjait. És persze gyűjthetünk viselkedési adatokat az internetezőkről, hogy célzottabb, relevánsabb reklámokat kaphassanak. És a lista a végtelenségig folytatható.
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.