Gigi Wanf (fotó: TechShow/EgyedPéter)

Számos sikeres startupot látunk globális játékossá válni. Mi a siker kulcsa?

Ahhoz, hogy egy startup globális játékossá tudjon válni, a legfontosabb a jó csapat. Ha azt nézzük, hogy mitől jó egy csapat, elsőként a vállalkozás kultúráját kell kiemelnünk. A sikeres startupok kultúrájának szerves része az átláthatóság és a bizalom (a csapat tagjai között, illetve a menedzsmenttel szemben), az együttműködő környezet (a jó csapatmunka), a kockázatvállalási készség (a jutalom ugyanis kockázattal jár), a hitelesség és annak a lehetősége, hogy az alkalmazottak önálló döntéseket hozhassanak, ahelyett, hogy mindig megmondjuk nekik, mit tegyenek éppen. A kibővített csapatban helyet kell kapnia a menedzsmentnek, a befektetőknek és a tanácsadóknak is, akik együtt alakítják ki a globális siker eléréséhez szükséges stratégiát.

Ha erős csapatod van, a megfelelő kultúrával, a vállalkozás nagyobb eséllyel arat sikert, mivel képes lesz innovatív termékeket, szolgáltatásokat fejleszteni, be tudja azonosítani a potenciális új piacokat, megfelelő piacra lépési terveket tud kidolgozni, és a végrehajtással sem lesznek gondok.

Ráadásul ha megváltozik a piac, a terméken változtatni kell, az eredeti üzleti modell nem működik, vagy más okból nem jön össze elsőre a vállalkozás, akkor egy jó csapat képes lesz beazonosítani a problémákat, és persze választ is tud adni a kihívásokra. Számos sikeres startup fókuszált az elején rossz piacra, vagy nem volt elsőre jó az üzleti modellje, de aztán képes volt változtatni, és így sikert elérni, gyakran egy kibővített csapat segítségével.

A válság keményen érinti a “hagyományos” gazdaságokat. De hogyan hat az innovációalapú startupvilágra?

A válság kifejezetten jót tesz az innovációalapú startupvilágnak. Válságidőszakban gyakran kevesebb a befektetésre fordítható pénz, úgyhogy csak a legjobb startupok tudnak elindulni. Amikor sok pénz áll rendelkezésre a piacon, a befektetők könnyebben „dobnak ki az ablakon” nagy összegeket közepes kezdő vállalkozások finanszírozására. A legeredményesebb startupok viszont gyakran a kihívásokkal teli időkben emelkednek fel, és aratnak sikert, amikor a csapatoknak többet kell tenniük a sikerért, mivel kevesebb a pénz és a lehetőség (a hagyományos iparágakban).

A médiaiparban többnyire a technológia által meghatározott trendekről beszélünk. De mi a helyzet a jó öreg marketing- és márkázási törvényszerűségekkel? Működnek még?

A jó öreg marketing- és márkázási törvényszerűségek még mindig működnek. Az olyan dolgok, mint az, hogy értsük meg a piacokat, azt, hogy mit akarnak a fogyasztók, és hogyan lehet velük úgy kommunikálni, hogy felismerjék, milyen értéket kínálunk nekik, mindig is fontosak lesznek. A technológia jóvoltából azonban a márkatulajdonosok olyan eszközöket kaptak, amelyekkel a marketingjük célzottabbá, az eredményeik mérhetőbbé válnak. Azáltal, hogy a technológiák és az internet révén jóval több adatot tudunk a felhasználókról összegyűjteni, és ezeket az adatokat sokkal jobban tudjuk elemezni, a reklámok és promóciók sokkal célzottabb közönséghez juthatnak el, azaz hatékonyabbak lesznek. A marketingesek kisebb költségből érik el a megfelelő embereket, ahelyett, hogy sok pénzt áldoznának egy szélesebb, nekik csak részben megfelelő kör elérésére.

Bár nem startup, de mindenképpen innovációs ikon az Apple. Korábbi első embere, Steve Jobs az erős – és sokak által imádott – vezető jelképe volt, ugyanakkor gyakran kritizálták autokratikus stílusa miatt is. Van-e biztos recept arra, hogy milyen vezetési stílus visz sikerre ebben a hálózatos, “lapos”, kapcsolatok tömegével átszőtt világban?

Az a vezető lehet sikeres a mai világban, aki olyan vállalati kultúrát képes teremteni, amelyet fentebb már leírtam. Egy eredményes vezető számára nagyon fontos, hogy képes legyen inspirálni és felhatalmazni. A dolog úgy működik, hogy a felülről érkező innováció rendszerezett, az alulról jövő pedig kaotikus, viszont sokkal erőteljesebb is. A Google például felismerte ezt, és minden alkalmazottjától azt várja, hogy a munkaideje 20 százalékában olyan innovatív ötletekkel foglalkozzon, amelyek nem kötődnek a konkrét munkaköréhez. Ennek az eredménye a Google AdWords is, amelyet nem az alapítók, hanem egy mérnök fejlesztett ki, és amely több mint 50 százalékban járul hozzá a cég bevételeihez.

Ami pedig Steve Jobsot illeti: bár a stílusa autokratikusnak tűnt, nagyon is hitt az alkalmazottak felhatalmazásában, és egy csomó Apple-dolgozó járult hozzá nagymértékben az olyan sikeres termékekhez, mint amilyen a Mac, az iPod és az iPad. Ezek közül az alkalmazottak közül aztán sokan felépítették a maguk sikeres startupját, azokra a képességekre és tapasztalatokra alapozva, amelyeket az Apple-nél tanultak meg. Jobs egyáltalán nem volt olyan autokratikus, csak nagyon szenvedélyes és inspiráló.

Steve Jobs kapcsán az a kérdés is felmerül, hogy mi a fontosabb a gyorsan változó techvilágban: maga a technológia (az ötlet, az innováció) vagy a vízió (azaz az emberi tényező az előbbiek mögött)? Más oldalról: a startupok felvásárlása inkább tudás- vagy inkább termékakvizíció?

A vízió és annak a képessége, hogy megértsük a piacot és azt, hogy mit értékelnének a fogyasztók, sokkal fontosabb. A technológia inkább csak lehetővé teszi, hogy a vállalkozók innovatív megoldásokat fejlesszenek a fogyasztók számára.

Cégeket többféle indokból vásárolnak fel, többnyire az akviráló vállalkozás üzleti céljai mentén. Van, hogy a szellemi tulajdon/a technológia az érdekes, vagy a piac, ahol a cég domináns szerepet tölt be, és az is előfordul, hogy a startupcsapat tudása és tapasztalatai vonzóak. Például jelenleg kevés a mérnök a Szilícium-völgyben, és gyakran pusztán azért vásárolnak fel cégeket, hogy megszerezzék az ott dolgozó remek munkaerőt.

Az utóbbi hetek [az interjú június elején készült – a szerk.] nagy sztorija a Facebook némileg zavarosra sikeredett tőzsdére vitele. Mit rontottak el, ha egyáltalán elrontottak valamit?

A Facebook tőzsdére vitelét az egekig hype-olták, úgyhogy a cég részvényei nagyon magasan kezdtek, és racionális módon esniük kellett. A Facebook egy csomó előnyt biztosít a fogyasztók különböző szegmensei számára a különböző felhasználási lehetőségek által. Tény, hogy 850 millió felhasználója van, ezért úgy hiszem, a magas érték mögött van tartalom. A részvényár nagymértékű változása a nagy nyilvánosságnak és érdeklődésnek köszönhető, de úgy gondolom, magas szinten fog stabilizálódni, mint ahogy a Google értékpapírjai a cég tőzsdére vitele után.

Mi lesz a következő nagy durranás a közösségi média után? Üzleti értelemben, azaz nem csupán a kommunikációs hype-okat tekintve.

Az egyik jelentős trend a “big data” előretörése. Az a tény, hogy mindenhol szenzorok vannak – az interneten, a mobiltelefonokon, az autókban –, lehetővé teszi, hogy nagyon sok adatot gyűjtsünk össze. Ha ezt az adatmennyiséget kielemzik, azt értékes módon lehet felhasználni. Példaként említhetjük a forgalmi adatok gyűjtését a nagy városokban, amire építve lehet megfelelő közlekedési rendszereket kialakítani. Vagy adatokat gyűjthetünk a cukorbetegektől, hogy azokat kielemezve alkossuk meg a betegség elleni küzdelem még hatékonyabb módjait. És persze gyűjthetünk viselkedési adatokat az internetezőkről, hogy célzottabb, relevánsabb reklámokat kaphassanak. És a lista a végtelenségig folytatható.