Marketing
Mobilon nézzük ki, hogy mit vegyünk, de asztali gépen nyomjuk meg a vásárlás gombot
A piac igényeihez igazodva pár nappal ezelőtt elindult a Bónusz Brigád új weboldala, így a vásárlók mostantól személyre szabott ajánlatokat kapnak az új rendszernek köszönhetően. A netes kereskedelem minden ága a mobilos vásárlások felé mozdult – erre kellett reagálni az élményeket kínáló Bónusz Brigádnak is, ezért mostantól a bónuszokat telefonnal is be lehet váltani. Azonban az oldal adatai szerint bár a legtöbben mobilon válogatnak az ajánlatok között, érdekes módon magát a bónuszok megvásárlását a többség asztali gépről intézi.
A Bónusz Brigád indulásakor, 2010-ben az online vásárlás még éppen csak elindult hódító útjára. Persze ekkor még mindenki asztali gépről, laptopról netezett, a mobiltelefonos vásárlás még szinte ismeretlen volt – az okoseszközök akkoriban indultak hódító útjukra, de a benne rejlő lehetőségeknek még nagyon az elején jártunk – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.
 |
| Magyar online kiskereskedelem számokban – GKI Digital |
Az online kereskedelem töretlenül halad előre: 2014-hez képest a felmérések szerint közel megduplázódott a hazai online kiskereskedelem forgalma. A GKI Digital adatai szerint miközben a kiskereskedelem egésze 2017-ben „csak” hozzávetőleg 6 százalékkal bővült egy év alatt, addig az online piac csaknem 18 százalékkal tudta növelni bevételeit és ezzel már a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 4,3 százaléka származik internetes értékesítésből.
 |
| Online vásárlások száma – GKI Digital |
A tavalyi online kiskereskedelmi bővülést már nagyobb mértékben magyarázta a vásárlási gyakoriság növekedése, hiszen a felmérés szerint egy ember 11,2 alkalommal vásárolt online 2017-ben, míg 2013-ban egy aktív vásárló még csak közel 9 alkalommal vásárolt a neten. Az online vásárlói bázis közel 7 százalékkal nőtt, így 3 millió fő körül van azok száma, akik a neten vásárolnak, idén további növekedést prognosztizál a piackutató cég.
 |
| Éves átlagos rendelésszám – GKI Digital |
A mobilról a termékeket böngésszük
Ha az online vásárlások platformjára vagyunk kíváncsiak, akkor a Bónusz Brigád adataira támaszkodva azt a tendenciát látjuk kibontakozni, mely szerint a mobil forgalom az oldalon 2017 szeptemberében már átlépte az 50 százalékot és ez a szám a hétvégeken még magasabb – úgy tűnik munkaidőn kívül legtöbben már nem ülnek le gép elé, hanem a mobiljukon intéznek mindent. A mobilhasználók aránya folyamatosan nő, 2018 augusztusában már közel a látogatók háromnegyede telefonján nézegette az oldal ajánlatait.
 |
A mobilplatform aránya – GKI Digital |
További kategóriákra bontva a látogatók preferenciáit, az derül ki, hogy a leginkább mobilról látogatott kategória a termékajánlatok kategóriája, ide majdnem stabilan 70 százalék érkezik okostelefonjáról. Az utazásokat és szolgáltatásokat kínáló kategóriákban is 50 százalék felett van a mobilosok aránya, és itt is folyamatos eltolódás figyelhető meg az utóbbi egy évben a mobil felé.
Vásárlás desktopon
Érdekes, hogy bár a Bónusz Brigád forgalma 2017 szeptemberétől kezdett a mobileszközök felé tolódni, az új felhasználók nagy része is mobilról érkezik, ahogy az a lenti ábrából kiderül. Azonban maga a vásárlás folyamata jellemzően még mindig asztali gépről vagy laptopról történik – mindössze 30 százalék körül van a mobilról vásárlók aránya. Ez azt jelenti, hogy bár a termékeket/szolgáltatásokat mobilon nézik, választják ki az emberek, mégis a végső vásárlási folyamat idejére visszatérnek a hagyományos internetes eszközökhöz.
 |
| Fotó: A mobilplatform térhódítása – GKI Digital |
Már nem kell kinyomtatni a bónuszt
A Bónusz Brigád napokban elindult weboldala minden mai igényt kielégít, hiszen alkalmazkodva a felhasználó eszközéhez teljes funkcionalitással jelenik meg bármely mobiltelefonon, laptopon, táblagépen vagy asztali gépen. Ehhez kapcsolódóan természetesen már nem kell nyomtatott bónuszokat lobogtatva érkezni, hanem mobilon is beváltható a vásárolt termék vagy szolgáltatás. Újdonság, hogy az Exponea ajánlórendszerének köszönhetően a vásárlók személyre szabott ajánlatokat látnak, valamint tematikus aloldalak segítik és inspirálják őket – legénybúcsú programötletek, őrült ajánlatok és balatoni programok egy helyen összegyűjtve megtalálhatók az oldalon.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.