2010. május 14.

Negyedszerre 43-an

Negyvenhárom kiadó vesz részt a szombati Sajtófesztiválon. Egész nap áll majd a bál a Vörösmarty téren. Az MLE szerint van még tartalék a lappiacban.

Negyvenhárom kiadó vesz részt a szombati Sajtófesztiválon. Egész nap áll majd a bál a Vörösmarty téren.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete által szervezett dzsemborin egy sor író-olvasó találkozó éppúgy lesz, mint címlapfotózás, no és sok ingyenes sajtótermék.

Kázmér Judit MLE-elnök szerint a nyomtatott sajtó közösséget teremt – már csak azzal is, hogy az újság esztétikai élményt ad, hirdetései pedig kevésbé zavarók, mint az elektronikus média reklámjai.

A szakmai szervezet a napokban publikálta ágazati kutatásának eredményeit, amelyek szerint a nyomtatott sajtó válságban van, legfeljebb annak mélysége, kiterjedtsége a kérdés. Márciusban 78 tagvállalatát kérdezte meg az MLE, és ezek épp harmada válaszolt is; „ez az arány ugyan elmarad a várakozásunktól, de arra mindenképpen alkalmas, hogy konkrétumokat tudjunk meg tagvállalataink problémáiról, megoldási elképzeléseiről, velünk kapcsolatos várakozásairól” – áll az eredmények összegzésében.

A mintába került kiadók 46,1 százaléka 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, többségük (87,5 %) budapesti székhelyű, elsősorban lapkiadással (87,5%), internet szolgáltatással (41,7 %) és könyvkiadással (33,3 %) foglalkozik. 37,5 százalékuk csak egyetlen lapot ad ki. A válaszadók szerint a nyomtatott sajtó válságban van. Közel kétharmaduk szerint súlyos a helyzet, és 37,5 százalékuk szerint mindenkit érint. Ennek okát legtöbben az olvasói, fogyasztási szokások megváltozásában (75 %) és a pénzügyi-gazdasági világválságban (66,7 %) látják.

A válság az általunk megkérdezett kiadók túlnyomó többségét (91,6 %) is érintette. 50 százalékukat súlyosan, 41,6 százalékukat kevésbé súlyosan. „A kiadók a válság ellen többnyire a példányszám, az oldalszám, a szolgáltatás, a létszám, a bér és a juttatások csökkentésével, valamint a szolgáltatások bővítésével, átszervezéssel, tőkebevonással küzdöttek” – állapította meg az MLE, amely szerint a jövővel kapcsolatban nagy a bizonytalanság. A legtöbben az alkalmazkodást (29,2%) és a rétegtermékké válást (25%) valószínűsítik.

Senki sem gondolja viszont azt, hogy megszűnne, vagy marginális tényezővé válna. Nem, mert szerintük a sajtónak még ma is számtalan előnye van. A többség szerint például a print sajtó sajátos esztétikai élményt nyújt (87,5 %), hirdetései kevésbé zavaróak (66,7 %), hiteles, megbízható hírforrást jelentenek (66,7 %), példányszámai, cikkei hordozhatók, gyűjthetők, archiválhatók (50 %), hirdetései jobban beágyazottak (54,2%). Ugyanakkor akár a talpon maradáshoz, akár a megújhodáshoz a válaszadók nagyobb hányada szerint strukturális megújulásra, (79,2 %) az online és a print kombinációjára (66,7 %), az újságolvasók egyre kisebb egységeinek speciális információ-fogyasztási igényeinek kielégítésére (41,7 %), látványosabb megoldásokra, és költségcsökkentésre lenne szükség. A konkrét kiadói tervek között a következő egy évben elsősorban a stabil és megbízható terjesztés, a profitabilitás biztosítása, a változásokhoz való gyors alkalmazkodás, a korszerű, költséghatékony munkafolyamatok megszervezése és a költségek csökkentése szerepel. A fejlesztendő területek közül kiemelték az olvasótábor növelését, a brandépítést, a hirdetésnek és az újabb bevételi források újjászervezésének feladatait. A kiadók vezetői a Magyar Lapkiadók Egyesületétől elsősorban lobbizást (79,2 %), folyamatos informálást (54,2 %), és megoldási mintákat (50 %) várnának el – áll a szombati sajtófesztivál előtt publikált elemzésben.

Címkék: szakmai szervezet

Magyarországon startol az UNICEF új programja

1 órája

A Youth Challenge egyfajta „szociális start-up”, amely hátrányos helyzetű fiatalok csoportjait vonja be abba, hogy dolgozzanak ki innovatív megoldásokat az őket leginkább foglalkoztató problémákra.