Marketing
Nem félnek a Tindertől
A Média 2.0 blog meetup-sorozatának legújabb felvonásában a társkeresők piacáról és marketingjéről beszélgetett a piac két erősen eltérő pozicionálású szereplőjének vezetője, az élő randiprogramokat szervező Randi-másképp alapítója, Király Szilvia, és az ismert online társkeresőket, a Csajok és Pasik és a Lovebox oldalakat működtető László Gergely.
A szolgáltatások jellegén kívül azok nagyságrendje és üzleti modellje is különbözik: míg a Randi-másképp esetében kisvállalkozásként hétről hétre meg kell tölteni a programokat jelentkezőkkel és a jövedelmezőség mellett fontos a társadalmi szerepvállalás is, az online szolgáltatások több százezer regisztrált felhasználót számlálnak, akiket profitábilis kiszolgálni, és a biztonságos és jól használható felület mellett elsősorban a szereplők és akciók szűrése, valamint a 2-3 hónapos átlagos életciklussal rendelkező aktív felhasználók folyamatos pótlása a feladat.
Az online társkeresés a 2000-es évek elején trendi volt, majd kicsit ciki lett, az elmúlt években azonban újra fellendülőben van. Nagy-Britanniában már minden ötödik kapcsolat valamilyen online fórumon indul, és ennek kiforrott kultúrája van, míg nálunk a folyamatos fejlődés a jellemző. A felhasználói igények mindenesetre ezen a területen is gyorsan növekednek – miközben a sikertelen próbálkozók ritkán vallják be, hogy a hiba bennük is lehet. (Szintén gyakori oka a negatív értékeléseknek, hogy a szolgáltatások pénzbe kerülnek.) Az online szolgáltatások esetében az ismertség mellett fontos kommunikációs cél a minél hatékonyabb használat oktatása is, míg a Randi-másképp élő eseményei gyakran önismereti tréningként is szolgálnak a résztvevők számára.
Ami a felhasználói kört illeti, az online világban jellemzően több a férfi regisztráló, de a napi aktív használatban már kiegyenlített a nemek aránya, míg az élő programokon – ez nagyon aktív 30-as férfi csoportot leszámítva – a hölgy jelentkezők vannak többségben, de arány- és korosztály-garanciát is vállalnak a szervezők. A Csajok és Pasik a 20-40 éves, a Lovebox inkább a 30-40 pluszos korosztály oldala, a Randi-másképp esetében pedig a 30-40-es korosztály alcsoportjai a legfontosabbak. Kihívást egyedül a 45-60 év közötti nők kiszolgálása jelent, melléjük ugyanis hiányoznak a programokra jelentkező férfiak. Valamennyi szolgáltatás erősen főváros-központú: az online esetében a regisztrálók fele budapesti, míg a Randi-másképp egyelőre felépítéséből adódóan is csak Budapesten szervez programokat.
Kommunikációs csatornák tekintetében a PPC kampányok (Facebook, Google) minden szereplő számára fontosak, ráadásul biztosítják a kreatívok tesztelésének lehetőségét is. Emellett a Randi-másképp esetében jelentős a szájreklám szerepe, illetve a saját honlapot is aktívan használják. A Loveboxnál pedig nemrég offline kampányba is belevágtak, ahol a széles elérés miatt elsősorban az üzenet kidolgozása jelentett nehézséget – no meg az online eszközökhöz képest rosszabb mérhetőség. A Randi-másképp esetében a kereskedelmi televíziós megjelenések érezhetően megdobták az érdeklődők számát és a Csajok és Pasik, valamint a Lovebox esetében is áldoznak a PR-re, még ha a reklámegyenérték-számításokban nem is feltétlenül hisznek. A bannereket a beszélgetők a lecsengőben lévő, legfeljebb imázsépítésre alkalmas eszközök közé sorolták, az újsághirdetések mellé, és egyes partneroldalak konverziós képességét is negatívan értékelték. Ami kicsit meglepőbb, az a tartalommarketing megítélése. A Csajok és Pasik blogja roppant népszerű, ugyanakkor nagyon gyengén konvertál, ezért inkább csak megszokásból tartják meg; a Randi-másképp-nél pedig a sok negatív hozzászólás miatt döntöttek a blog megszüntetése mellett.
A nagy külföldi versenytársakat inkább inspirálónak tartják a beszélgetők. A Tinder, amelynek működési módja még csak nem is újdonság, viszont pár éve még nem volt rá tömeges kereslet, ma belépőként működik a társkeresés világába. Innen rendszerint 2-3 online felületre vezet tovább a felhasználók útja, míg az élő programos társkeresés jellemzően az online megoldásban csalódottak választása. Teljesen új, általános online felületet elindítani viszont ma már nagyon költséges és bizonytalan vállalkozás. László Gergely becslése szerint százmilliós nagyságrendű beruházást igényel, és a kritikus tömeg elérésére így sincs garancia. Ők sem jártak sikerrel a román és a szerb piacon, de arról sincs meggyőződve, hogy a hazánkban mainstream médiával és egyéb felületeken közel 3 éve nyomuló nemzetközi szereplő üzletileg sikeres lenne. Ma már inkább szűkebb célcsoportoknak szánt, specializált oldalakat lehet érdemes indítani, és még itt is előnyben vannak azok a bejáratott márkák, amelyek saját felhasználóik egy részét tudják átirányítani ezekre a csatornákra. Ami az élő programokat illeti, a Randi-másképp-nél is figyelik a külföldi trendeket, de a magyar közönség sok megoldáshoz még nem elég bevállalós. Ezzel együtt folyamatosan dolgoznak a friss stratégiai terveken és az új játékokon egyaránt.
A szervező Média 2.0 blogja itt érhető el, rendezvényeik Facebook-oldala pedig itt.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.