Kövess minket!

Marketing

″Nem vágóhídi munkások″

Válság, szervezetfejlesztés, ügyféligények, versenyképesség kisügynökségi szemmel. A most hároméves Artvertising tulajdonosaival beszélgettünk.

Szabó Andrea

Annak idején egy rendezvényszervező ügynökségtől, a Nexustól jöttetek el mindketten. Miért gondoltátok úgy, hogy együtt új ügynökség elindításába kellene vágni? Ráadásul kreatívügynökségébe, amelyből amúgy is sok van a piacon?

Nagy Gergely: Pontosítanám: a Nexus valóban rendezvényszervező ügynökségként indult, de mi azért kerültünk oda Andival, hogy felépítsük a BTL-területet. Ez nagyrészt sikerült is, de jött a válság. Ami az önállósodást illeti: minden ügynökségi embernek megfordul a fejében, hogy önálló vállalkozásba kellene kezdeni. Ez a fellobbanás aztán az esetek többségében elhal, és valószínűleg nálunk is így történt volna, ha nincs az a pont, ahol mindketten úgy éreztük, hogy nem maradhatunk tovább az előző munkahelyünkön. Végül én léptem előbb, és Andival – akit már a Nexus előtt is ismertem – rögtön elkezdtünk gondolkodni a jövőről. Hétfőn felmondtam, kedden már az új céget szerveztük.

Szabó Andrea: A lökést valójában az jelentette, hogy az előző munkahelyünkön olyan szemléletváltás történt, amivel nem tudtunk azonosulni. Így aztán – utólag már ezt mondom – kicsit meggondolatlanul, de beleugrottunk a cégalapításba.

 

Apropó, meggondolatlanság: 2009-ben a legvadabb válság dühöngött. Érzékeltétek akkor?

NG: Akkor ezt még csak kicsit éreztük, inkább mindenki csak beszélt róla, és kezdett terjedni a piacon az “éhenhalási para”. Ha megnézzük a marketingköltéseket, eleinte nem is volt olyan vészes a helyzet, csak 2010-ben kezdődött a nagymértékű, folyamatos csökkenés. 2009-ben még abban hittünk, amiben mindenki más is, hogy tavaszra kiheverjük a válságot.

SZA: Ráadásul akkor még nagyon is munkavállalói fejjel gondolkodtunk, nem pedig munkaadói fejjel. A kettő teljesen más hozzáállást igényel. Munkavállalóként egy fizetésen kell gondolkodni – a sajátunkon –, munkaadóként azonban már másért is felelünk. Épp ezért látjuk, hogy vakmerőek voltunk, és az is lehet, hogy mai fejjel nem mernénk belevágni.

 

De ez most már így alakult. Mire alapoztátok a céget?

NG: Mindketten ügyfélkapcsolati oldalról érkeztünk, így elsődlegesen nem abból indultunk ki, hogy van egyetlen, de remek kreatív ötletünk és azt megpróbáljuk eladni. Ehelyett a korábban megszerzett kapcsolati hálót igyekeztünk kihasználni, amely egy ügynökség felépítéséhez és működtetéséhez szükséges. Ráadásul a – még enyhe – válság miatt nagyon kellett agyalnunk azon Andival, hogy hogyan lehet ilyen körülmények között dolgozni. Arra jutottunk, hogy ha azt az utat követjük, amit a régebbi ügynökségek, éhen fogunk halni. Egyrészt nem állt rendelkezésünkre akkora kapcsolati rendszer, mint nekik, másrészt nem volt elegendő tőkénk, harmadrészt pedig nem tudtunk volna azonnal versenyképesek lenni.

SZA: A versenyképességi kérdést árnyalta, hogy már az előző munkahelyünkön is kezdtük finoman érezni, hogy az ügyfelek egyre kisebb büdzsével rendelkeznek, és egyre több dologra – például kreatív koncepcióra, ügyfélkapcsolati munkára – mondták azt, hogy azért nem képesek vagy hajlandóak fizetni.

Ezért jött az az ötlet, hogy hálózati rendszerben dolgozzunk. Ennek az a lényege, hogy egy profi ügyfélkapcsolatosokból – és nem vágóhídi munkásokból – álló magot tartunk fenn. Szebben mondva nem egyszerű forward ügynököket, hanem önállóan és logikusan gondolkodó, kreatív embereket kerestünk, nem véletlenül használjuk a Creative Agent kifejezést az account helyett cégen belül. Minden más funkciót azonban a hálózati rendszerünkbe szervezünk ki. Az ebben szereplő grafikusok, rendezvényszervezők és egyéb szakemberek szerződéses partnereink, akiket komoly szűrést követően választunk ki. Épp erre utal a nevünk is: az Artvertisingnál többet keresünk, mint egyszerű munkatársat, olyan emberekre “vadászunk”, akik művészetként tudnak tekinteni a szakmájukra.

NG: Ennek a rendszernek a kreatív mellett anyagi előnye is van: a legnagyobb tételt jelentő HR-költségek minimalizálhatóak, hiszen az ügyfél csak azt a munkatársat fizeti, akit épp használ.

 

Nagy Gergely

Benne van azért ebben a rendszerben az a kockázat, hogy a külső embereknek alacsonyabb a lojalitás-szintje.

NG: Mi sosem szembesültünk még ezzel a problémával.

SZA: Különösen azért nem, mert a rendszerünk ad egyfajta szabadságot nekik. Ha megnézzük például a grafikusokat – akik művészemberek – a stílusuktól, világlátásuktól függetlenül egy hagyományos ügynökségnél reggeltől estig darálják a megszokott feladatokat. Ezzel szemben nálunk eldönthetik, szeretnének-e elindulni a belső tendereinken. Ha igen, akkor nyilván életbe lépnek a projektet illető szerződéses kötelezettségek, de ez messze nem jelent olyan korlátokat, mint a hagyományos modellben.

NG: Ráadásul sokkal nagyobb a merítés az ügyfél szempontjából is: nem egy kötött összeállítású csapat áll a rendelkezésére, hanem egy ennél színesebb kör.

 

Engem piszkál az Artvertising név. Nem biztos, hogy az ügyfelek művészetet akarnak a válságban, inkább hatékony, alacsony költségű, biztonsági megoldásokat. Vagy tévedek?

SZA: Kicsit túlozva egy ügyfél mindig mindent szeretne, de az, hogy mit kap, az ügynökségen múlik. Nálunk – más ügynökségekkel szemben – lehetősége van arra, hogy csak azt kapja, amit igazán akar. Modellünk azt célozza, hogy a partner magának állíthassa össze a saját ügynökségét.

NG: A “művészet” szót is árnyalnám. Arra utalunk a névbe emelésével, hogy magas szinten szeretnénk végezni a munkánkat. Ez van, mindketten maximalisták vagyunk és ezt várjuk a kollégáinktól is.

 

Mi az, amit az elmúlt három évben tanultatok magatokról és az ügynökség “csinálásról”?

NG: Andival sokszor beszélünk arról, hogy visszacsengenek az egykori főnökeink gondolatai, amelyek akkor bosszantóak voltak, de mostanra megértjük, hogy mi volt a valódi céljuk, tartalmuk. Én egyébként személy szerint azt tanultam meg, hogyan lehet a munkatársakat megfelelően motiválni, kezelni.

SZA: Azért nehéz egy dolgot kiemelnem, mert az elmúlt időszakot folyamatos tanulásként élem meg, nemcsak ügyfélkapcsolati, hanem teljes szakmai szinten is. Ezért örülök annak, hogy ilyen rendszert alakítottunk ki, mert ez kellően rugalmas ahhoz, hogy állandóan fejlődni lehessen.

 

Az interjú elején azt mondtátok, BTL területen pörögtetek a saját ügynökség megalapítása előtt. Megmaradt ez a specializáció?

NG: Ha muszáj valami definíciót találni, akkor azt mondanám, hogy TTL ügynökség vagyunk.

SZA: Ezt a kifejezést persze nem szeretjük, mert mostanra mindenki agyonhasználta. Olyanok is, akik valójában csak egy területen vannak otthon, és a rendszerük nem is teszi lehetővé, hogy valóban TTL ügynökségként funkcionáljanak.

Egyébként én korábban nem csak BTL területen dolgoztam, így nagy szívfájdalmam a silóban gondolkodás. Sok ügyfél kér fel egy-egy részfeladatra minket: csináljunk grafikai tervet vagy social kampányt, de sokszor nehezen ismerik fel, hogy egyébre is képesek vagyunk. Ennek megváltoztatására nemrég saját kampányt is indítottunk.

NG: Kisügynökségi székből ráadásul úgy látom, hogy az ATL terület jelentősen karcsúsodott, és ha mégis maradt benne pénz, az inkább a nemzetközi ügynökségi hálózatoknál jelenik meg. Sok esetben az ügyfeleket nemzetközi tenderek is kötik.

 

Mi lehet a megfelelő new business stratégia egy kisügynökség számára ilyen helyzetben?

NG: Folyamatosan keresnünk kell a kis réseket, ahol be tudunk jutni, és aztán már “csak” bizonyítanunk kell, hogy többre is képesek vagyunk.

 

Ezt el is hiszik az ügyfelek nektek? Elhiszi egy nagy nemzetközi ügyfél, hogy kis ügynökség is lehet stratégiai kommunikációs partner?

SZA: Az a korábban említett hátrány, hogy a válságban indultunk, mostanra előnyünkre is válik. Mert a nagy ügyfelek ma már nem kizárólag nagy ügynökségekkel dolgoznak: sokan sok mindent kipróbálnak. Szóval igen, lehetünk stratégiai partnerek is, ez bizonyos ügyfelek esetében meg is valósult.

NG: Tény viszont, hogy az ügyfelek egy része egyelőre nehezen tudja kezelni a rendszerünkből eredő, se kicsi, se nagy, “amorf” formát. A születésnapi kampányunkkal is éppen azt akarjuk bemutatni, hogy egy ügynökség képes lehet az ügyféligényekhez idomulni.

 

Mi a következő lépés?

SZA: Ha az a kérdés, hogy mit szeretnénk: sok ügyfelet és sok kampányt. De konkrétan egy olyan típusú cégben, mint az Artvertising a fix belső mag bővülése lehet a következő lépés.

NG: Rendkívül nehéz a piaci helyzet, így ha a jövő évben tartani tudjuk magunkat, én már azt is sikerként könyvelem el. De ez persze nem elég, állandóan gondolkodunk a jövőn, és bízunk benne, hogy a fejlődés folyamatos lesz.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom