Az Y generációnak alig marad pénze a havi számlák rendezése után, a szórakozásról mégsem hajlandó lemondani.

Többek közt ez is kiderült a Jófogás és a GKI közös kutatásából, amely a generációk jövedelmi körülményeit és pénzköltési szokásait vizsgálta.

A több mint 10 ezer hazai internetező bevonásával készült felmérés rávilágít arra, hogy a pénzköltési lehetőségeket és szokásokat nem a kor-, hanem sokkal inkább az életszínvonalbeli különbségek határozzák meg.

A Z generáció (akik 1995 után születtek) 92%-a még otthon él, a „mamahotelek” biztonságában, és bevallá-suk szerint bátran költenek szórakozásra és egyéb extrákra, gondolkodásukban és terveikben pedig egyálta-lán nem játszik központi szerepet a pénz. Az Y-ok (1980 és 1999 közöttiek) esetében 30%-os a szülőkkel élők aránya, 70%-uk tehát már elindult a nagybetűs életbe és küzd az önállóság fenntartásának kihívásaival. A tízezres válaszadói bázis minden 7. résztvevője nyilatkozta azt, hogy megosztja szüleivel akeresetének egy részét.

Az egyes generációk esetében a költések fontossági sorrendje jelentősen eltér.

Míg a Z korcsoport egy hónapban átlagosan 3 termékkörre – kiemelten ruházati cikkekre (61%) és hobbikra (39%) – költi el a pénzét, addig a többi generáció átlagosan 5 dolgot fedez a keresetéből, és ezek már inkább állandó kiadások.

Esetükben a költési tábla élén értelemszerűen az élelmiszerek és számlák rendezése áll. Ha azonban az egyszeri kiadásokat nézzük, az életvitelbeli különbség még élesebben megmutatkozik: míg a Z generáció 36%-a mobileszközre, addig az Y-Babyboom szülöttjei legszívesebben lakásfelszerelési, lakberendezési tárgyakra fordítják a félretett pénzüket.

Az Y generáció esetében, az otthonról való kiszakadással a kiadásaik összetétele és az élethelyzetük jelentő-sen megváltozik, ugyanakkor a fiatalkori szokásokhoz való ragaszkodásuk megmarad. Miközben az összes válaszadó csupán 20%-a költ szórakozásra, legaktívabban ezt az Y generáció teszi, hetente legalább 2 alkalommal, ami duplája mind a Z, mind az X generáció kikapcsolódási gyakoriságának.

A korcsoportok számára persze mást és mást jelent a szórakozás, de a generációs különbségeknél sokkal szembetűnőbb a nemek közti egyenlőtlenség, hiszen a férfiak szórakozásra való igénye túlszárnyalja a nőkét: míg előbbiek havonta 6-7 alkalommal, az utóbbiak csak egyszer járnak el kikapcsolódni.

A szokások mellett a tárgyakhoz való ragaszkodást is felmérte a legnagyobb apróhirdetési portál. Míg az internetezők 33%-a minden holmijához ragaszkodik, addig 50%-uk csak néhány, személyes tárgyához. A fiatalabbak inkább a barátoknak és a közeli hozzátartozóknak, míg az idősebbek elsősorban a rászorulóknak adják tovább megunt dolgaikat.

 

A kutatásból azonban az is kiderült, hogy minél nagyobb tárgyi értékről van szó, a ragaszkodás annál inkább átalakul eladási szándékká.

A 3 legnépszerűbb továbbadott termékcsoport a ruházat (70%), a játék (48%) és a bútor (44%). Az internetes adás-vétel igen erős szerepet játszik a plusz bevételhez való jutásban, a megkérdezettek 91%-a apróhirdetési portálokon, 33%-a pedig közösségi oldalakon, próbál túladni feleslegessé vált dolgain – tájékoztatott a partnerek közleményében az eredményekről Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője.

 

 

A Mozinet is a #MeToo mellé áll

2017. október 20.

A #MeToo kampányhoz kapcsolódva a Mozinet a Megtorlás című film október 23-án, este 19.30-kor kezdődő vetítésének a teljes rá eső bevételét a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) számára ajánlja fel.