2016. július 13.

Nőt a saját márkás termékek piaci részaránya

A kereslet kiemelkedő a fagyasztott és konzerv-élelmiszerek, valamint az állateledelek piacán, és egyedül a háztartás lakóhelye befolyásolja a kereskedelmi márkák vásárlását.

A kereskedelmi márkás termékek 2015-ben a napi fogyasztási cikkek forgalmának mintegy negyedét – 24 százalékot – adták. Ez az arány a 2014. évi forgalomhoz képest mindössze 1 százalékpontos változást jelez a 2011 óta tartó folyamatos stagnálást követően.

A GfK Kereskedelmi Márkák Analízisének adatai azt mutatják, hogy a kereskedelmi csatornák szintjén fennálló több éves trend folytatódott 2015-ben: elsősorban a drogériákban és a diszkontokban tudott növekedni a kereskedelmi márkák piacrésze. Mindazonáltal a diszkont az a csatorna, amely a saját márkák legfőbb bázisa a drogériák és a szupermarketek mellett. A saját márkák a legnagyobb mérvű erősödést – 3 százalékpont – 2015-ben a drogériákban érték el.

A fagyasztott és konzerv-élelmiszerek, valamint állateledelek piacán igen jelentős a kereskedelmi márkák súlya, és egyre erősödnek a kényelmi élelmiszerek között is. Ezzel szemben a vegyi áru, valamint a nagy gyártói márkák által uralt kategóriák védettebbek a kereskedelmi márkákkal szemben. Legnagyobb arányban a vatta, nedves tisztítókendő, kutyaeledel, sűrített tej és multipack jégkrém kategóriákban részesednek a kereskedelmi láncok saját márkái. Az áztatószer és hajszínező kategóriákat viszont 100 százalékosan a gyártói márkák uralják.

A kutatás eredményei szerint 2015-ben minden háztartás legalább egyszer vásárolt kereskedelmi márkát, azonban az A és B márkához képest ritkábban: egy év alatt átlagosan 117 alkalommal, vásárlásonként átlagosan 1050 forint értékben.

A vásárló háztartások jellemzőit és körülményeit figyelembe véve egyetlen specifikus csoport sem kiemelhető a sajátmárkák iránti kereslete alapján. Másként fogalmazva az, hogy egy háztartás milyen jövedelemmel rendelkezik, mekkora a mérete, mely régióban él, nagycsaládos-e vagy sem, közömbös a kereskedelmi márkák fogyasztásában. Egyedül a lakóhelyül szolgáló település mérete az, ahol különbség mutatkozik a kereskedelmi márkák vásárlásának intenzitásában: a falusi lakosság ugyanis kevésbé fér hozzá, kevésbé tud sajátmárkás termékekhez hozzájutni, mint a városi népesség.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.