Kövess minket!

Marketing

Nyílt levelet írt Fabricius Gábor

″Felelősséggel tartozom azért, hogy olyan szakmát adjunk tovább a jövő nemzedékeinek, amely képes fair play módon elismerni egymás teljesítményét és ezáltal tovább emelni a szakma színvonalát.″

A nyílt levelet teljes terjedelmében közöljük:

Tisztelt Kollégáim, kedves Barátaim!

Szakmai körökben járva azt tapasztaltam, hogy egymástól függetlenül sokan vetettétek fel annak fontosságát, hogy transzparensen kell látnunk a kommunikációs, reklám-, kreatív- és pr-ügynökségek teljesítményét. Kulcsfontosságú, hogy a márkatulajdonosok és ügyfeleik hiteles versenyeken és más, nem csak kreatív mutatókon alapuló ranglistán láthassák az értük versengő szolgáltatókat, hiszen a márkák a toplistákra építik a tenderfolyamataikat, ahogy ezt több kutatás is megállapította. A listák tehát a piacot befolyásoló, referenciaalkotó tényezők. Egyetértettünk abban, hogy hozzunk létre egy ügynökségi toplistát, amely a lehető leghitelesebben mutatja be, melyik piaci szereplő mit végzett el egy év leforgása alatt, milyen a kreatív teljesítménye, piaci stabilitása, stratégiai tudása, milyen minőségben szolgálja ki az ügyfeleit, milyen egyéb ̶ az iparág számára fontos ̶ értéket teremt és hoz létre. Sokan szeretnénk egy ilyen komplex és transzparens versenyeken alapuló listát Magyarországon!

Több mint húsz évet eltöltve a szakmában, az egyik legnagyobb hazai ügynökség társvezetőjeként úgy érzem, felelősséggel tartozom azért, hogy olyan szakmát adjunk tovább a jövő nemzedékeinek, amely képes fair play módon elismerni egymás teljesítményét és ezáltal tovább emelni a szakma színvonalát. Ehhez messzemenőkig transzparenciára van szükség.

Sokan értettünk egyet abban, hogy egy olyan újonnan bevezetett reklámügynökségi rangsort kell létrehoznunk, amelyben kizárólag olyan adatok szerepelnek, amelyek hitelesek és transzparensen kiszámíthatóak ̶ olyan előre lefektetett szabályok szerint, amelynek legfőbb irányelve az etikusság és függetlenség. Így a több mint száz ügynökség és az ott dolgozó több ezer kolléga úgy érezheti, átlátja azt, mi történik egy adott évben. Egyetértettünk abban is, hogy a szabad versenyt nem a „mindent lehet” mohó elvének kell vezérelnie, hanem a tiszta, ellenőrizhető, kooperáción alapuló versenyetikának, a fair play-nek. Mondhatnám, hogy a szabad versenyes kapitalista szellem Max Weber-i etikája szükséges ahhoz, hogy átláthatóan szervezze meg a tiszteleten és tisztességen alapuló versenyt ebben a nem a versenyetikájáról híres kelet-közép-európai kis országban is. Weber a kapitalizmus lényegét nem a „nyereségvágyban” fogalmazza meg, hiszen az erőszakos „szerzést” a verseny egyik kerékkötőjének találja, a spekulánsok megjelenésének előszobájának, amelyben a piaci versenyt torzító, etikai és végső soron gazdasági kárt okozó spekuláció magát a szabad versenyt, sőt sajnálatosan az üzleti morált is rombolja. Max Weber szerint tehát a kapitalizmus lényege az etikus verseny.

Milyen reklámügynökségi rangsorra van szükségünk? A nemzetközi szervezetek által összeállított éves listák különböző módszertan alapján rangsorolnak. A nagy presztízsű RECMA vagy az Advertising Age rangsora, a Holmes Report vagy a The Gunn Report más-más hangsúlyokkal dolgozik a különböző értékek szempontjából. John Hegarthy, a Londoni BBH vezetője már hat évvel ezelőtt, egy 2011-es Adage-interjúban keményen vádolta a Gunn Reportot, hogy végső soron csalásra biztatja az ügynökségeket azzal, hogy „kamu kampányokat” készíttet velük csupán pontszerzési szándékkal, ezzel megtévesztve az ügyfeleket, akik így nem láthatják tisztán, melyik ügynökség lenne a legjobb számukra.

Szeretném bejelenteni Nektek, hogy sokak örömére idén a Brand Festival új munkacsoportja bevezeti az Agency Toplistet, a kommunikációs ügynökségek újonnan induló rangsorát. A fenti elvek szellemében külön munkacsoportot hoztunk létre a Brand Festiválon belül a tarnszparens, etikus versenyeken alapuló lista felállítására, amely az ügynökségek 2017-es teljesítményét fogja vizsgálni. Az agencytoplist.hu oldal már üzemel, kérlek, regisztráljatok! Az újonnan bevezetett kommunikációs ügynökségi toplista az etikus verseny, a fair play alapelvét veszi figyelembe, ezáltal lehetőséget ad a több száz piaci szereplőnek az egyértelmű tájékozódásra: melyik ügynökségnek milyen a valódi teljesítménye, mit tesz le az asztalra szakmailag a kreativitás, a client-service, valamint a stratégia terén, továbbá mennyiben segíti a szakma előrehaladását és fejlődését a teljes magyar szektor szempontjából. Az elnyert kreatív díjakon túl tehát más ügynökségi outputok is felkerülnek az ügynökségi toplistára. (A pontos felépítésről, a lista szakmai támpontjairól, a mutatókról folyamatosan tájékoztatunk benneteket mától fogva minden fórumon, a lista megjelenéséig.)

Elveinknek megfelelően kizárólag azokat a kreatív versenyeket fogjuk az ügynökségi toplistába felvenni, amelyek az alábbi fair play elvek legalább egyikének megfelelnek.

1. Összeférhetetlenség. A versenyt kiíró és ellenőrző (nem a zsűriző) szűk csoportnál nem merülhet fel az összeférhetetlenség sem belföldön, sem külföldön. A kiíró csoport egyik tagja sem lehet hazai ügynökségi vezető, munkatárs, egyéb tisztséget nem viselhet, tulajdonrésze nem lehet ilyen vagy kapcsolt szervezetben. A két tisztség kizárja egymást, hiszen egyik versenyző ügynökségi vezető sem tudhat többet a versenyben szereplő többi ügynökségi vezetőnél a fair play szellemében, így nincs összeférhetetlen hozzáférés a versenyadatokhoz. Ez a világ minden fair versenyében alapszabály.

vagy

2. Fair play auditálás. A versenyt egy külső szerv auditálja az egyenlő elbánás irányelvének megfelelően. Az auditálást hiteles piaci szereplő végzi. Az egyenlő elbánás elve mindenre kiterjed, így a zsűritagok meghívásának szabályára (a New York-i Clio Awards-ot például csak korábbi nyertes zsűrizheti), a zsűrizés pontos menetére, a ponthatárokra, a pontozás szabályainak részletes, mindenre kiterjedő meghatározására, a pontszámok transzparenciájára és a szabályzat publikálási kötelezettségének betartására. Az egyenlő elbánás elve szerint egyik piaci szereplő sem juthat hozzá több információhoz, mint a másik, és a verseny menete során a pontozáson kívül nem kerülhet döntési pozícióba a versenytársaival szemben.

vagy

3. Pályázati anyagok védelme. A versenyanyagok és a versenyfolyamat egy harmadik félnél „ügyvédi letétben” vannak, azokat sem a zsűri tagjai, sem a velük egy ügynökségben, akár ügynökségi csoportban dolgozók nem láthatják a zsűrizést megelőzően. A versenyanyagokat később mint „esettanulmányt” sem tarthatják meg, nem tekinthetnek bele, nem férhetnek hozzá. Az „ügyvédi letét” szavatol az anyagok integritásáért, az anyagok időben beérkezéséért, valamint a szabályzat egyenlőség elve szerinti betartatásáért.

és

4. Transzparencia. Transzparensen publikált pontszámok, ponthatárok. Transzparens, online követhető versenyfolyamat. Lehetőség a folyamat későbbi teljes körű ellenőrzésére, visszakereshetőségére, a transzparenciára minden fázisban, az anonim szavazás elvét természetesen megtartva. A felügyeleti folyamattal az esetleges hibák, anomáliák feltárhatóságának szavatolása, óvás beadhatósága, a szabályosság betartásának ellenőrizhetősége minden versenyben résztvevő ügynökség által a zsűrizés folyamán vagy utólag.

Azok a versenyek, amelyek nem tudják vagy nem akarják a fenti feltételeket teljesíteni, sajnálatosan nem szerepelhetnek majd az Agency Toplisten, az újonnan bevezetett magyar kommunikációs és reklámügynökségek rangsorában. Úgy gondoljuk, hogy a digitalizáció korában az előzőekben felsorolt elvek könnyen megvalósíthatók, a transzparencia pedig csupán akarat kérdése. Természetesen bármely verseny szervezője megteheti azt, hogy nem osztja meg a közzel az előzőekben leírt adatokat, és nem tartja be a fenti „fair play elveink” egyikét sem. Ebben az esetben viszont nem szerepelhet az újonnan bevezetett ügynökségi rangsorban, melyben a transzparencia, a függetlenség és az etikusság minden más nézőpontot felülír.

Az Agency Toplist fair play listáját természetesen erős kommunikációs kampánnyal fogjuk bevezetni itthon és a nemzetközi szakmai szervezeteknél is, hogy a szakmában dolgozókat hitelesen tájékoztassa. Húsz éves szakmai tapasztalatom és eltökéltségem a biztosíték arra, hogy mindenki értesülni fog arról, létezik egy kizárólag transzparens és etikus versenyeredményeken alapuló toplista), amellyel a szakma presztízsét, jövőjét kívánjuk biztosítani, és remélhetőleg hitet tudunk adni sok száz kollégának, hogy érdemes tisztán játszani, hogy igenis létezik még a csoda: alkotó kreativitás és csapatmunka.

Amennyiben a munkacsoportban részt kívánsz venni, szeretettel várunk, ha te is hiszel abban, hogy fair play mindenek felett. Megtisztelő figyelmeteket köszönöm, baráti üdvözlettel,

Fabricius Gábor

Az Agencytoplist.hu munkacsoportjának tagja,

a munkacsoport nevében.

A Médiapiac Fabricius Gáborral készült interjúja elérhető: „Ez egy cseppfolyós kor”

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom