Marketing
Nyugat-Európa bővül, az oroszok nagyot zakóznak
Idén 4 százalékos, jövőre már 4,7 százalékos bővülést vár a globális reklámpiacon a médiaügynökség.
Arról már hírt adtunk, hogy a Carat – ugyan a vártnál kisebb, de – növekvő reklámpiacra számít idén. A médiaügynökség a korábban jósolt 4,6 százalékkal szemben a legfrissebb jelentésében 4 százalékos bővülést prognosztizál idén a globális reklámpiacon, míg jövőre 4,7 százalékkal nőhet a reklámköltés. Most megvizsgáljuk, mi történik a számunkra legfontosabb európai régióban.
Nyugat-Európa nő
(Nyugat-Európának a Carat által ide sorolt piacokat tekintjük – a szerk.)
Ugyan átlag alatt, de legalább bővül a reklámpiac. A 2013-as -0,6 százalékos eredmény után Nyugat-Európa tavaly tért vissza a növekedési pályára, s az akkori 2,8 százalékos teljesítmény után idén 2,6 százalékos, jövőre pedig 2,9 százalékos bővülés várható.
A Carat szerint a növekedés motorját a spanyol, a brit, az ír és a portugál piacok adják. Eközben a görög piacra vonatkozóan idén márciusban még 8 százalékos bővülésre lehetett számítani, ám ezt mostanra -12 százalékra módosították, tekintettel a politikai-gazdasági bizonytalanságra. Jövőre azonban a jelen becslés szerint a görög reklámköltés is nőni fog.
A nyugat-európai kulcspiacok közül a britek idén a rugby vb költésfelhajtó hatásának örülhetnek, így számukra ez sem üres év a tavalyi foci vb után. Az idei 6,4 százalékosra becsült növekedés fontos hajtóereje a digitális piac megugrása (+48%), miközben a tévé továbbra is erős és a közterület is nagyobb növekedésra számíthat, mint korábban várták. Eközben a printköltés nagyobb arányban csökkent, mint gondolták, így a kiadók tovább erősítik multiplatform stratégiájukat. 2016-ban 5,5 százalékkal nőhet a brit reklámpiac, elsősorban a futball Eb-nek és az olimpiának köszönhetően.
A német piac tavaly 1,5 százalékkal nőtt és idén 1,6 százalékkal folytatja, 2016-ra vonatkozóan pedig a Carat 1,7 százalékos bővülésre számít, így szó szerint lassú, de határozott lépegetésről beszélhetünk. Ez azt is jelenti, hogy a nagy világesemények nem rázzák fel a német reklámpiacot, mivel ezek leginkább a reklámmentes közmédiában jelennek meg.
Három évnyi szenvedés után végre bíztatóan alakul a francia piac teljesítménye is. Ez azt is jelenti, hogy márciushoz képest a Carat felfelé módosította a várakozásokat mind idénre, mind jövőre vonatkozóan. Persze hosszú még az út, mert mindez annyit tesz, hogy idén 0,1 százalékkal “nőhet” a piac, jövőre pedig 0,7 százalékkal. Elsősorban a televíziós és a digitális költések jelentik a hajtóerőt.
Az előző körben vártnál kisebb, de még mindig növekedésre képes az olasz piac, ahol a tévé és a print gyengélkedik valamelyest. Előbbinek nagyon fáj, hogy idén nincs focis világesemény, utóbbin belül pedig csak a divatlapok tudnak dacolni a trenddel.
Eközben a spanyolok a tavalyi 6,2 százalék után idén és jövőre is 6,9 százalékos bővülésre számíthatnak, ami fontos és jó hír.
Eközben Kelet-Közép-Európában…
(Kelet-Közép-Európának a Carat által ide sorolt piacokat tekintjük – a szerk.)
…vegyes a kép. A márciusi 2,2 százalékos csökkenés-előrejelzés után most már 6 százalékos szűkülést jelez előre a Carat. Mindez az óriási, ám nagy gondban lévő orosz piac zuhanásának köszönhető. Jó hír, hogy jövőre még így is 1,6 százalékos növekedést jeleznek előre.
Az orosz GDP 2015 elő negyedévében 2,2 százalékkal csökkent, majd a következő negyedévben már -3,5 százalékot mértek. Nem meglepetés, hogy mindez 16 százalékos csökkenést vont maga után a reklámpiacon az év első felében. Az év egészére vonatkozóan a Carat -14 százalékkal számol, szemben a márciusban becsült -7,1 százalékkal. A jelen állapot alapján úgy tűnik, visszakapaszkodásra 2016 második-harmadik negyedéve előtt nem lehet számítani.
Ami a régió Oroszországon kívüli részét illeti, már pozitívabb a kép. A lengyel piac 3,7 szalékkal nő idén, míg jövőre 3,2 százalékra számíthat, s mindkét érték jobb, mint a márciusi várakozás. A török piacon 2, illetve 3 százalékos bővülés várható e két évben, ami viszont visszaminősítést jelent. Ezzel együtt nem rossz hír, hogy a régió második és harmadik legnagyobb piaca egyaránt bővül. A régió további vizsgált piacai mind nagyobb arányú bővülésre számíthatnak, kivéve Szlovákiát, amely 0,8 százalékos csökkenést könyvelhet el idén, de jövőre már közelebb jut a stagnáláshoz.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.