2016. május 30.

Papíron és képernyőn is jöhetnek a reklámüzenetek

A fogyasztók többsége hasznosnak találja a reklámcélú megkereséseket, leginkább a szórólapos és e-mailes ajánlatokat kedvelik - derült ki a Direkt és

A DM Szenzor névre keresztelt, idén először lakossági véleményeket is vizsgáló felmérés szerint szórólap hatására a megkeresettek több mint kétharmada, míg elektronikus reklámüzenet nyomán a címzettek több mint fele vásárolt már legalább egy alkalommal.

A szakmai szervezet honlapján publikált eredmények alapján a direktmarketing-csatornák közül a szórólapokra és az e-mailben érkező reklámüzenetekre nyitottak leginkább a fogyasztók, a legtöbb vásárlást is ezek az eszközök generálják - derült ki a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) megbízásából a KutatóCentrum által készített DM Szenzor felmérésből. Idén először a direktmarketing-szektorban tevékenykedőszakemberek mellett a fogyasztók iparággal kapcsolatos véleményét is vizsgálta a kutatás.

 

Tízből kilencen nyitottak a szórólapos reklámüzenetekre, heten pediglegalább részben hasznosnak tartják, hogy így értesülhetnek üzleti ajánlatokról. Az e-mailek elfogadottsága is igen magas: a felhasználók 86 százaléka legalább részben nyitott az elektronikus postaládában landolómegkeresésekre, és 59 százalékuk tartja azokat hasznosnak. „

A 18-34 éveseknél megfordul a sorrend: ez a korosztály nyitottabb az elektronikus úton érkező megkeresésekre, mint a szórólapos ajánlatokra, ugyanakkor még utóbbi elfogadottsága is igen magas, 83 százalék a körükben  - emelte ki Huszics György, a DIMSZ elnöke.

A névre szóló reklámlevelek is hatékony elérést biztosítanak, tízből heten nyitottak az így érkező ajánlatokra. A telefonos megkereséseket ugyanakkor kevésbé szeretjük: az SMS-en érkező reklámüzenetekre a fogyasztók kevesebb mint 40 százaléka nyitott, míg hívások esetén ez az arány már csak 30%. Ennek ellenére tízből hatan általában meghallgatják az ajánlatot, mielőtt döntenek annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Érdekes, hogy míg minden más csatornán a nők kapnak szívesebben üzleti ajánlatokat, a telefonos vagy SMS megkeresésre a férfiak valamivel nyitottabbak  -jegyezte meg Huszics György.

Az eredményekből az látszik, hogy a fogyasztók többsége összességében hasznosnak gondolja a reklámcélú megkereséseket, hiszen így új termékeket, szolgáltatásokat ismerhetnek meg, de a DM Szenzor arra is rámutatott, hogy sokan vásárolnak is direktmarketing-ajánlatok hatására. A kutatást megelőző hónapban szórólapot kapó válaszadók több mint kétharmada már legalább egyszer vett valamit ilyen megkeresés hatására, a lakosság 55 százaléka pedig a jövőben is elképzelhetőnek tartja, hogy élni fog egy hasonló ajánlattal. E-mailes reklámüzenet hatására a címzettek 57 százaléka vásárolt már, és minden második megkérdezett úgy véli, a jövőben is lesz erre példa.

 

Mind a névre szóló, mind az általános reklámanyagok közül az élelmiszer témájúakat nézik meg leginkább a fogyasztók, és ezek hatására vásárolnak a legtöbben. Ezt követik az elektronikai cikkeket, illetve ruházatot és cipőt hirdető anyagok.

Más iparágakban is érdemes ugyanakkor bevetni a nyomtatott reklámüzeneteket, hiszen általánosságban igaz, hogy a fogyasztók nagy többsége elolvassa a szórólapokat és a postaládájukba érkező anyagokat, sőt, a lépcsőházi gyűjtőládába bedobott reklámanyagokat is a megkérdezettek 84 százaléka megnézi  - mondta el Huszics György.

A kutatást megelőző egy hónapban egyébként a legtöbben (94%) nyomtatott reklámanyagot kaptak, ezt követték az e-mailes megkeresések (70%), míg telefonon minden második, SMS-ben pedig minden ötödik embert értek el a hirdetők. „A hiánypótló lakossági felmérésnek köszönhetően sok más fontos információt is kaptunk az iparágról, ami nagy segítséget jelent a hirdetők számára” - jegyezte meg Huszics György. A teljes kutatási anyagot, amely a direktmarketing-szektor volumenét, valamint az egyes eszközökhatékonyságát és jelentőségét vizsgálja, a DIMSZ értékesíti.

A DIMSZ tájékoztatása szerint a felmérést januárban,  online adatfelvétellel készítették, a magyarországi felnőtt lakosságot életkor, nem és régió tekintetében reprezentáló ezerfős mintán.