2010. december 06.

Papíron szeretünk olvasni

A magyarok többet olvasnak, egyre többet neteznek, de a világháló nyújtotta opciók még egyelőre nem befolyásolják számottevően olvasási szokásaikat.

A magyarok többet olvasnak, mint korábban, egyre többet neteznek, de a világháló nyújtotta opciók még egyelőre nem befolyásolják számottevően olvasási szokásaikat.

Mindez a legfrissebb olvasáskutatási felmérésből derül ki,a melyet korábban 1964-ben, 1985-ben, 2000-ben és 2005-ben rendeztek meg.

A Népszabadság cikke szerint az ezerfős mintán, októberben elvégzett közvélemény-kutatás megerősítette a feltevést, hogy a kultúraorientált városiak vesznek a leggyakrabban kezükbe könyvet, az internetet a szórakozni vágyó fiatalok használják leginkább (napi rendszerességgel 71 százalék), az elsősorban vidéki, idősebb korosztályhoz tartozó, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező válaszadók leggyakoribb elfoglaltsága pedig a televíziózás (59 százalék). Mindemellett az összes válaszadó csaknem fele még mindig tévénézéssel tölti szabadideje nagy részét: a rádióhallgatás, az internetezés, a nyomtatott sajtótermékek olvasása és a könyvolvasás csak ezután következik – ebben a sorrendben.

Jó hír viszont, hogy a könyvet egyáltalán nem olvasók arányának 2005-ig tartó trendszerű növekedése megtorpanni látszik, sőt a legutóbbi, tehát ötéves adatokhoz viszonyítva még némi javulás is kirajzolódik: akkor a megkérdezettek 60 százaléka válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem olvas könyvet, mostanra ez az arány 49 százalékra csökkent.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.