Marketing
Példátlan bírságok a fogyasztók védelmében – évet értékelt a GVH
8 milliárd forint kiszabott bírságból 5 milliárdra bírságolták a cégeket fogyasztóvédelmi ügyekben ebben az évben.
A Gazdasági Versenyhivatal (“GVH”) idén szokatlanul korán, már tavasszal benyújtotta a 2019-es tevékenységét összegző éves beszámolóját, melyet május 27-én az Országgyűlés gazdasági bizottsága el is fogadott. Összehasonlításképp, a 2018-as éves beszámoló elfogadására 2019. november 26-án került sor. A beszámolót a Schönherr Hetényi ügyvédi iroda versenyjogi csoportja elemzi.
A változás szele nem csak az időzítésben, hanem a beszámolóban összegzett bírságadatokban is tetten érhető. A GVH 2019-ben több mint 8 milliárd Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, melynek közel 60%-át, azaz közel 5 milliárd Ft-ot tesz ki a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt kirótt bírságok összege: ilyen magas bírságok kiszabására a fogyasztók védelmében a GVH történetében még soha nem volt példa. Sőt, ez az összeg majdnem eléri a 2019-et megelőző 10 év alatt a fogyasztóvédelmi jellegű jogsértésekért kiszabott bírságok együttes összegét.
A GVH, mint a fogyasztói érdekek védelmezője
A GVH a klasszikus versenyhatósági feladatok, azaz a versenykorlátozó piaci magatartások tilalmán és a vállalkozások verseny szempontjából jelentős fúzióinak jóváhagyásán kívül jogosult fellépni a fogyasztókat célzó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen is, ha azok a verseny érdemi befolyásolására is alkalmasak. Az elmúlt évek tendenciái ráadásul afelé mutatnak, hogy a fogyasztóvédelmi ügyek egyre inkább a GVH kiemelt prioritását képezik. 2019-ben 22 darab fogyasztóvédelmi ügyet zárt le a hivatal, melynek a fele, azaz 11 ügy végződött jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával. „Bár ez valamennyivel kevesebb fogyasztóvédelmi ügy, mint amit 2018-ban lezárt a GVH, az ügyek maguk sokkal nagyobb súlyúak voltak, melyet a bírságok emelkedő mértéke is bizonyít” – mondta el dr. Turi Anna, az iroda versenyjogi csoportjának vezetője.
Célkeresztben a tech-óriások
A 2018-ban közzétett „Középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégia” célkitűzéseinek megfelelően 2019-ben is olyan nagynevű digitális platformok és vállalkozások kerültek górcső alá, mint a Facebook, PayPal, Airbnb, vagy utóvizsgálat keretében a Google. Míg az Airbnb, PayPal és Google esetén a GVH elfogadta a vállalkozások kötelezettségvállalásait a fogyasztóknak nyújtott hiányos tájékoztatásuk kiegészítése kapcsán, és így velük szemben jogsértés megállapítására és bírság kiszabására sem került sor, a Facebook már nem volt ilyen szerencsés. A GVH a Facebook esetén arra a következtetésre jutott, hogy az oldal nem állíthatja azt magáról, hogy ingyenes, mivel a fogyasztók az adataikkal “fizetnek” a szolgáltatásért. A jogsértést 1,2 milliárd Ft bírsággal szankcionálta a hivatal, mely intő példa lehet a hasonló elven működő platformok üzemeltetői számára.
A telekom cégek sem alhatnak nyugodtan
A fentieken túl a tavalyi évben a telekommunikációs szektor is kiemelt figyelmet kapott a GVH-tól. Többségében ismétlődő jellegű jogsértéseik miatt a Magyar Telekom, a Vodafone, és a Telenor is újabb bírsággal lett “gazdagabb”, melyek összege egyúttal többszörösen meghaladta a korábban hasonló magatartások esetén alkalmazott szankciókat. E körben a vállalkozásoknak tekintettel kell lenniük arra, hogy ismétlődő jogsértés esetén a GVH a bírság összegét jogsértésenként 100% összeggel növelheti a bírságmaximum keretein belül. A Magyar Telekom ügyében (melyben a döntés ugyan 2020 januárjában jelent meg, ennek ellenére mégis a 2019-es beszámolóban tárgyalja a GVH) újdonságként jelent meg a lépcsős bírság-meghatározás. Ennek az a lényege, hogy ha a vállalkozás a döntésben előírt, elsősorban a kárt szenvedett fogyasztók reparációját célzó kötelezettségvállalásait nem teljesíti határidőben, akkor a nem teljesített rész helyébe előre meghatározott bírság-részlet lép.
A fogyasztók reparációja kapcsán kiemelést érdemel, hogy 2019-ben közel 600 millió Ft összegű, közvetlenül a fogyasztóknak fizetendő pénzbeli kompenzációt hagyott jóvá a GVH, mely teljesítésével az eljárás alá vont vállalkozások csökkenthetik a bírság összegét mint például a Magyar Telekom lépcsős bírsága kapcsán – magyarázza dr. Kovács Márk, az iroda versenyjogi szakértője. Sőt, adott esetben a jogsértés megállapítása is mellőzhető velük szemben – ilyen volt a WizzAir “WizzFlex” szolgáltatásával kapcsolatban vállalt kompenzációs csomagja esetén.
Versenykorlátozó megállapodások – a kartellek
A GVH összesítése szerint 2019-ben 16 ügyet sikerült lezárni, mely előrelépés a 2018-as 12 ügyhöz képest.
Kartellügyekkel kapcsolatban a tendencia változatlan: a legtöbb piaci jelzés a közbeszerzési kartellekkel kapcsolatos, melyek vonatkozásában a GVH továbbra is szigorú fellépést ígér. Ez alapján nem meglepő, hogy 2019-ben a legmagasabb bírságot kartellezésért egy kórházi közbeszerzési eljárásokat megcsapoló kartell tagjai kapták. Összesen több mint 1,5 milliárt Ft-ot kell(ett) befizetniük a központi költségvetésbe, mely a 2019-es összes kartellbírság felét teszi ki.
Összefonódások
A fúziók ellenőrzése kapcsán elismerést érdemel a GVH törekvése a hatékonyság növelésére és az ügyintézési idő csökkentésére. Az összefonódás-bejelentés alapján induló eljárások esetén a GVH-nak 8 napot biztosít a törvény a döntése meghozatalára. Ennek ellenére 2019-ben átlagosan 4 munkanap alatt döntött a hivatal, sőt, az ügyek 16%-át mindössze 1-2 munkanap alatt elintézték. Ebben talán szerepet játszik a prenotifikáció intézménye is, mely során a hatósággal történő előzetes egyeztetés mind a felek, mind a hatóság számára előnyökkel jár, mely során a hatóság esetleges kérdései már a hivatalos bejelentés előtt megválaszolása kerülhetnek, így az fúzió engedélyezése gyorsabban kiadható.
Lehetőségek a kiszabott bírságok csökkentésére
Mint láthattuk, 2019-ben vastagon fogott a GVH ceruzája a bírságösszegek meghatározásakor. A vállalkozásoknak azonban többféle lehetőség áll rendelkezésére a bírságok csökkentése érdekében, feltéve, hogy a versenyfelügyeleti eljárás alatt együttműködnek a GVH-val. A fogyasztóvédelmi tevékenység körében említett reparáción, azaz az okozott kár megtérítésén túl az alábbi opciók érdemelnek kiemelést, melyek egymással párhuzamosan is alkalmazhatók.
„Kartellügyekben a jogsértés feltárását elősegítő engedékenységi kérelmezők a feltételek fennállása esetén teljes vagy részleges bírságelengedésben részesülhetnek. 2019-ben a korábbi évvel egyezően 4 ügyet sikerült lezárni az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozások segítségével, akik összesen közel 900 millió Ft bírságkedvezményt kaptak” – mondta el dr. Kovács Márk.
10-30%-os bírságcsökkentésre adhat alapot az egyezségi eljárásban való részvétel, ha a vállalkozás beismeri a jogsértést és lemond bizonyos eljárási jogairól a gyorsabb és kevesebb erőforrást felemésztő ügylezárás érdekében. Az egyezségi eljárásban részt vevő vállalkozásoknak összesen 850 millió Ft-tal kevesebb bírságot kellett megfizetniük tavaly.
A fentieken túl a GVH 2019-ben több mint 300 millió Ft kedvezménnyel honorálta a versenyjogi megfelelési programok kidolgozását. Enyhítő körülmény lehet, ha a vállalkozás már a versenyfelügyeleti eljárás előtt is rendelkezett ilyen megfelelési programmal. A versenyfelügyeleti eljárás során kidolgozott megfelelési program a feltételek teljesülése esetén kicsit kisebb, akár 5% bírságcsökkentést eredményezhet.
Mi várható 2020-ban?
Az eddigi rendelkezésre álló adatok szerint 2020-ban is folytatódnak a GVH fogyasztóvédelmi törekvései. 2019-ben ugyanis a versenyhatóság először folytatott piacelemzést kifejezetten fogyasztóvédelmi területen, a digitális összehasonlító eszközök piacán, melynek eredményét 2020. március 12-én publikálta. Ahogy a GVH közleményében is kiemelte, a különböző termékek, szolgáltatások összehasonlítását lehetővé tevő weboldalak, applikációk használata általában informáltabb döntéshozatalt tesz lehetővé a fogyasztók számára, növeli a transzparenciát, és így a piaci versenyt is segíti. Pont ezért azonban kiemelkedő szereppel bír ezen eszközök esetén a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás teljessége és érthetősége, melyekkel kapcsolatban számos, potenciálisan jogsértő hiányosságokat tárt fel a GVH a piaci szereplőknél.
A GVH ágazati vizsgálatai és piacelemzései során feltárt hiányosságok nagyban meghatározzák a GVH ezeket követő döntései irányvonalait. A gyors fellépés ez esetben sem maradt el. 2020. április 28-án a GVH története legmagasabb fogyasztóvédelmi bírságát (2,5 milliárd Ft) szabta ki a Booking.com weboldal üzemeltetőjére, részben a 2019-es piacelemzés során feltártak felhasználásával. Véleményünk szerint az eljárások sorának ezzel közel sincs vége, és további fellépés várható a GVH piacelemzésében megfogalmazott ajánlásait figyelmen kívül hagyó vállalkozásokkal szemben.
A fogyasztóvédelmi ügyekben kiszabott korábbinál magasabb bírságok ellenére sem számítunk azonban a kartellügyekben való fellépés csökkenésére a GVH részéről.
Ahogy a fentiek is mutatják, a GVH a korábbi évekhez képest a bírságösszegek drasztikus növelésével, az elrettentés erejét bevetve reagált a fogyasztókkal szembeni ismétlődő, illetve a legbefolyásosabb piaci szereplők által elkövetett jogsértésekre, kiemelt figyelmet szentelve a digitális piacokra.
„A vállalkozások előtt egy út áll: a versenyjogi tudatosság növelésével, munkavállalóik megfelelő képzésével és hatékony versenyjogi megfelelési programok implementálásával megelőzni a jogsértések elkövetését, mely törekvést a GVH általában jelentős bírságcsökkentéssel is kompenzálja, ha mégis bekövetkezne a legrosszabb” – javasolja dr. Turi Anna ügyvéd.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.