Kövess minket!

Marketing

Piackutatói körkérdés II.: nem indult rosszul az év

Piackutató cégek vezetőit kérdeztük a szakma tavalyi évéről, s idei várakozásaikról. Ezúttal Géczi Tamás, az Ipsos vezetője válaszolt. A szakember szerint nem indult rosszul az év, de többet majd az első negyedév után lehet tudni. Az idei év sem a könnyű sikerekről fog szólni, de a lehetőségekhez képest ambiciózusan mennek neki.

Géczi Tamás

Mit vársz 2011-ben a piackutatói piacon a tavalyra valószínűsíthető összpiaci csökkenés után?

Látnunk kell, hogy a magyar kutatási piac volumenváltozásának trendjei nem követik az európai trendeket. Tavaly a külföldi piacok többsége ismét növekedett, és 2011-re (a makrogazdasági bizonytalanság ellenére is) az egyes országok előrejelzései további növekedéssel számolnak. Reményeim szerint a magyar piac 2011-ben nem csökken majd tovább, azonban igazi trendfordulásról sem beszélhetünk majd. A válságadó olyan szektorokat is érint, amelyek szereplői a kutatási megrendelések jelentős hányadát adják, így a költségmegszorítások vélhetően a kutatási büdzsét is érintik majd.

További kérdés, hogy, a prognózisok szerint, lassan ismét bővülő fogyasztás együtt jár-e majd a marketing költségvetés (szerény) növekedésével a napi fogyasztási termékek piacán. Ha igen, akkor több juthat kutatásra is. Azt tapasztalom, hogy az ügyfelek számos olyan konkrét kutatási igényt és területet fogalmaznak meg, amelyek fontosak ugyan, azonban az elmúlt évek szűkös költségvetése okán ezek hátrébb szorultak a prioritási listán. Az év nem indult rosszul, de biztosabbat mondani majd az első negyedév után lehet.

 

Mik azok a legfontosabb /trendek, amelyek leginkább kijelölik idén a piackutató cégek mozgásterét, fejlesztési irányait?

Csökkenő, stagnáló piacokon jellemzően élesedik az árverseny. Ez előnyös az ügyfelek számára mindaddig, amíg az alacsonyabb árak mellett megfelelő minőségű szolgáltatásra számíthatnak. A magyar piackutatás átlagos jövedelmezősége ma a régióban az egyik legalacsonyabb, és a szakma, a jelenlegi kondíciók mellett, lassan kimeríti a hatékonyság növekedésében rejlő tartalékait. Gondolom szakmabeli kollégáim jelentős része osztozik a véleményemben akkor, amikor azt állítom, hogy szeretnénk jobb, igényesebb, jól strukturált, használható információval és tanácsokkal ellátni az ügyfeleinket. Ez azonban nem pusztán elhatározás kérdése, minthogy az innováció, a fejlesztés, a tudásbázis felépítése és karbantartása nem kis költséggel jár. Nem hiszem, hogy szűkölködnénk a fejlesztési ötletekben és lehetséges irányokban, azonban a megvalósítás nem nélkülözheti a gazdasági racionalitást. Csak remélni tudom, hogy a lassan talán javuló piaci környezet támogatja majd ezt a gondolkodást. Bízom abban, hogy egyre több és több olyan kutatást végezhetünk, amelynek gyakorlati hasznossága bebizonyítja az ügyfelek számára, hogy a piackutatásra fordított pénz sokszorosan megtérül, ha a kivitelezés, elemzés és interpretáció magas szakmai színvonalon történik.

 

Átalakítja-e a hazai piackutatói piacot, a verseny mértékét, területeit az TNS – International Research Hoffmann egyesülés?

Nem hiszem, hogy az egyesülés átalakítja a piacot, de nyilvánvalóan hatással lesz arra. Két nagy múltú cég fúziójáról beszélünk, egymást jól kiegészítő portfólióval. Sok sikert kívánok az új formációnak, nem csak azért, mert az ottani kollégák közül többekkel baráti a viszonyom, hanem azért is, mert az erős versenytársak minden szereplőt jobb teljesítményre sarkallnak. E mellett érdekes lesz majd látni, hogy miként hat az erőviszonyokra, hogy bizonyos tendereken eggyel kevesebb erős konkurens indul majd.

 

Hogyan értékelnéd az Ipsos 2010-es teljesítményét, és mit vársz 2011-ben?

Nagyon nehéz a 2010-es évet röviden értékelni, hiszen pl. a vezetőváltás önmagában is nagy változás egy megállapodott cég életében. Bizonyos területeken, mint például a reklám- és márkakutatás egyértelműen növekedett a piaci részesedésünk és javultak a pozícióink, míg vannak olyan területek, ahol mi is “kivettük a részünket” a lefelé mutató trend alakításából. A korábban említett tények ismeretében ez az év sem a könnyen elért sikerekről szól majd, azonban kollégáimmal számos olyan lépést tettünk és teszünk, amivel igyekszünk magunkat versenyképesebbé tenni olyan területeken is, ahol nem számítunk piacvezetőnek, de középtávon erre aspirálunk. Ennek tükrében alakítottuk át a cég szervezeti felépítését, kerestünk és találtunk új munkatársakat, kínálunk új szolgáltatásokat és fejlesztjük az ügyfelek kiszolgálását.

 

A Médiapiac 2011. március 2-án megjelenő friss számában is olvashat piackutatói témáról: a mini interjúban is említett TNS – Research International Hoffmann egyesülés hátteréről, az új cég jövőképéről.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom