2017. március 07.

Reklámadó: kinek és mekkora összeg jár?

Egyelőre nem tudni, mi lesz a reklámadó-vita vége, azonban az adófizetésre kötelezetteknek addig is be kell vallaniuk és meg kell fizetniük a közterhet – hívja fel a figyelmet egy adójogi szakértő.

Az Európai Bizottság 2016. november 4-én hozott határozatában két hónapot biztosított Magyarországnak a reklámadó törvény módosítására, amely határidő 2017. január elején lejárt. Törvénymódosításra nem került sor, Magyarország ugyanakkor 2017. január 16-án eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál a Bizottság határozatával szemben. Az ügy iratai jelenleg nem nyilvánosak.

A 2014-es adóbevételekkel együtt az elmúlt két évben nagyságrendileg 22 milliárd forint költségvetési bevétel származott a reklámadóból. A Bizottság döntése alapján ugyanakkor kérdés, hogy amennyiben az Európai Bíróság álláspontja szerint is tiltott állami támogatást valósít meg a reklámadó törvény, úgy kinek és mekkora összeget kell majd fizetnie vagy visszafizetnie.

A 2014-ben bevezetett, komoly vitákat generáló reklámadó törvény sávosan progresszív adókulcsokat határozott meg a reklámbevételek adóztatására: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, míg 20 milliárd forint felett – az ide eső rész után – már 40 százalékos, 2015-től pedig 50 százalékos adót kellett fizetniük az adózóknak. Az Európai Bizottság 2015 márciusában a belső piaccal össze nem egyeztethető, jogellenes állami támogatásnak minősítette a sávosan progresszív magyar reklámadót. A reklámadó törvény 2015. júniusi módosítása megszüntette a többsávos jelleget, így a százmillió forint fölötti reklámbevétel után egységesen 5,3 százalék lett az adókulcs.

A Bizottság 2016. december 20-án közzétett határozatában ugyanakkor megállapította, hogy a magyar reklámadó törvény az adóalanyok közötti indokolatlan megkülönböztetéssel jogellenes állami támogatást valósított meg, amelyet a 2015. júniusi törvénymódosítás sem orvosolt.

Az Európai Bizottság két megoldást nevesített határozatában, amelyek alkalmasak lehetnek a közösségi joggal való összhang megteremtésére:

  • az 5,3 százalékos adókulcstól eltérő, egységes, minden adóalanyra vonatkozó adókulcs bevezetését vagy
  • a reklámadó visszamenőleges eltörlését.

„A Bizottság által javasolt két megoldás közül a reklámadó törvény visszamenőleges hatályon kívül helyezése esetén a megfizetett adó kamattal növelt összegének visszafizetésére kerülhet sor, míg az egységes adókulcs bevezetése esetén a jogalkotó a jövőre nézve állapíthat meg valamennyi adóalanyt terhelő adókötelezettséget. Az egységes adókulcs bevezetése esetén ugyanakkor azt is vizsgálnia kell majd, hogy a korábban különböző adóterhelés alá eső adózók reklámadó-kötelezettségét az új szabályozás hogyan egyenlítheti ki annak érdekében, hogy az adózók eltérő kezelését a múltra nézve is kiküszöbölje.

A reklámadó kérdésében az Európai Bíróság ítélete jelent majd végleges döntést. A reklámadó fizetésére kötelezett adózók addig is – a Bizottság határozatától függetlenül – kötelesek a reklámadó bevallások benyújtására és a reklámadó megfizetésére. Ennek elmulasztása esetén az adózók adóhatósági ellenőrzésre és szankciókra számíthatnak" – mondta Dr. Pásztor János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.