2011. szeptember 27.

Reklámkonferencia: megéri tisztességesen versenyezni

A kutatások szerint az éles versenyhelyzetekben kifizetődő a kooperáció. A szabályok betartása meg nem puszta jófejség.

A kutatások szerint az éles versenyhelyzetekben kifizetődő a kooperáció. A szabályok betartása meg nem puszta jófejség - derült ki Dr. Fülöp Márta szociálpszichológus előadásából az egerszalóki Reklámkonferencia plenáris blokkjában. A kulturális tényezők nagyban befolyásolják, mit kezdünk a vereséggel vagy a győzelemmel.
forrás: mtapi.hu

Nem mindegy, hogy a versenytársat egy piacon többnyire ellenfélnek, vagy ellenségnek tekintjük. Ez ugyanis megszabja a verseny kereteit, s visszahat a saját teljesítményünkre is, derült ki Dr. Fülöp Mártának a Reklámkonferencia első napján tartott előadásából. A hiperversengő környezetben a tét óriási, s a versengő felek hajlamosak lerövidíteni elvárásaik időtávját, előkerülhetnek a nemtelen eszközök, sérülhetnek az egyezményes normák. Ez rövid távon működőképes stratégia lehet, hosszabb távon viszont kevéssé. Különösen fontos ennek a szem előtt tartása egy olyan nehéz piaci helyzetben, mint amilyet az utóbbi években a reklám- és médiapiac megél.

Az, hogy a versenyre hogyan tekintünk, jelentős mértékben kulturális gyökerű. A pszichológus által idézett amerikai kutatás szerint például minél nagyobb egy üzleti szektorban a verseny, annál magasabb a benne dolgozók bizalmi szintje. A bizalom szintje ráadásul a versengő környezetben eltöltött idő hosszával arányosan nő. A magyarázatot a kutatás készítői a csoportmunka mechanizmusában találták meg. E munkamódszer kitermeli ugyan a "potyautasokat", azokat, akik élősködnek a többiek teljesítményén, ám ez nem működik hosszabb távon. Ha ugyanis egy csoportban eluralkodik ez a fajta magatartás, az előbb-utóbb mindig rosszabbul teljesít, mint a jól kooperáló teamek. Ezt tehát többnyire szankció követi.

Egy másik kutatás szerint egyáltalán nem mindegy, hogy tisztességes vagy tisztességtelen versenyben győzünk vagy veszítünk. Az eredmény ugyanaz, ám a következménye korántsem. A fair győzelem után a győztes képes szolidáris és nyitott (mondhatni kollegiális) lenni, a vesztestől nem tart távolságot, s maga a vesztes is könnyebben gratulál és lép túl a vereségen. Abból könnyebben szűri le azt a következtetést, hogy még többet kell dolgozni a győzelemért. A csalással elért győzelem azonban mindkét fél számára destruktív, bosszúállást, gyanakvást eredményez és nem segít a kreativitás, a még jobb eredményekre sarkalló verseny felé.

A sportolók megkérdezésével zajlott kísérlet abban tesz különbséget, hogy a győzelem/vereség mennyire született tisztességes körülmények között. A következmények azonban kulturális szempontok alapján is eltérnek, ahogy egy kínai-magyar összevetésből kiderül. A kínaiak akár győznek, akár vereséget szenvednek, abból nagy eséllyel új energiát merítenek, új célokat jelölnek ki, és ezek felé még keményebben törnek, A magyarok azonban nagyobb eséllyel reagálnak a győzelemre "leeresztéssel", a vereségre pedig elbátortalanodással, a célok feladásával.

Pedig az, hogy egy ember vagy egy cég mennyire tudja adaptívan lereagálni a versenyhelyzetek kimenetelét, nagyban befolyásolja a siker esélyét. Bár elsőre furcsának tűnhet, éles versenyhelyzetben kifizetődőbbnek tűnik a kooperáció legalább olyan magas szinten tartása, mint a versengésé, a szabályok, a közös normák tiszteletben tartása azok felrúgásánál. Az "immoralitás" csak rövid távon működőképes, azt követően azonban minden szereplőt elzár a továbblépés, az új célok elérésének lehetőségétől - foglalta össze Fülöp Márta.

Magyarországon startol az UNICEF új programja

15 órája

A Youth Challenge egyfajta „szociális start-up”, amely hátrányos helyzetű fiatalok csoportjait vonja be abba, hogy dolgozzanak ki innovatív megoldásokat az őket leginkább foglalkoztató problémákra.