2011. március 10.

Rekorder Ringier, javuló Népszabadság

A Ringier rekordévet zárt tavaly, a Népszabadság pedig felére csökkentette a veszteségét. 2010-ről és az idei tervekről beszélt Mihók Attila.

Immár az előzetes számokból tudható: a Ringier rekordévet zárt tavaly, a Népszabadság pedig felére csökkentette a veszteségét. 2010-ről és az idei tervekről beszélt Mihók Attila, a Ringier ügyvezetője, egyben a Népszabadság vezére. Idén több nagy dobásnak szánt újdonsággal készül a médiacsoport, főképp online területen. A vezető szerint sikerül eltávolodni a ″print only mamut″ képétől.
Mihók Attila

Ősszel úgy fogalmaztál, hogy a Ringier valószínűleg fennállásának legjobb eredményét fogja elérni 2010-ben. Azóta lezártátok az évet. Hogyan teljesült a várakozásod?

Azt történt, amit előre jeleztünk. Amióta a Ringier Kiadó Kft. létezik, még soha nem ért el olyan jó eredményt, mint 2010-ben.

A nemzetközi menedzsment március vége-április eleje táján szokta tájékoztatni a sajtót az előző év eredményeiről. De amíg a pontos számokra várunk, megnézhetnénk közelebbről, milyen eredményeket értek el a kiadó egyes divíziói.

Az az érdekes, hogy minden terület jól teljesített. A kiadó zászlóshajója, a Blikk folyamatosan jó eredményeket produkál, a Nemzeti Sport is szinte fillérre pontosan hozta a tervet, ami egyébként szintén a lap fennállásának valaha volt legjobb eredménye. A magazindivízió hosszú évek folyamatos beruházásai, lapindításai és a korábbi tulajdonostárs, a Heinrich Bauer Verlag kivásárlását követő átszervezések után fantasztikusan jó eredményt produkált – mindezt ráadásul egy olyan évben, ami nem kifejezetten kedvezett a lapkiadóknak és főleg nem a magazin-üzletágnak.

Az online területen is bekövetkezett egy trendforduló. Az NSO nyereséges és magasan piacvezető a maga szegmensében, a Blikk.hu látogatószáma napi 200 ezer fölött van. A kiadó teljes net-net hirdetési bevétele kicsit más struktúrában, de a 2009-es szinten maradt. Bevételeink jelentős része még mindig a print termékekből származik, de az online bevételek részaránya már meghaladja a kétszámjegyű százalékot a teljes hirdetési árbevételen belül. Minden terület odatette magát, nem nagyon lehet egyiket vagy másikat kiemelni. A 2010-es év eredménye ezért nagyon fontos a portfólió minden elemét tekintve.

Természetesen vannak nehezebb helyzetű szegmensek, a tinilapok például nagyon sok odafigyelést igényelnek, hiszen a fiatalok sokkal inkább a digitális média felé fordulnak, mint az idősebb generációk, de tartalmi megújulásokkal a fiatalokat célzó kiadványoknál is fenntartható az érdeklődés és a jövedelmezőség. Nagyon jól ment a gasztroszegmens, a női szegmens, a sportról pedig elmondhatjuk, nem csak a világbajnokság miatt teljesített kiválóan.

 

A tavasszal bejelentett Ringier-Axel Springer fúzió folyamata elég hosszú ideje tart már, és közben a Népszabadság vezetését is átvetted. Hogyan érintették ezek e tényezők a kiadó eredményességét?

Arra különösen büszke vagyok, hogy a rekorderedményeket egy fúziós eljárás árnyékában értük el. A tulajdonosi struktúrában bekövetkező változások, várható szervezeti átalakulások minden cég esetében belső feszültségekkel járnak. Az elmúlt egy év során nem csak a Népszabadság Zrt. átvétele jelentett számomra extra terhelést, hanem a fúziós eljárással kapcsolatos rengeteg teendő is. Mindezek mellett természetesen a munkatársak is folyamatosan érdeklődtek a jövőt illetően, hiszen egy ilyen méretű fúzió mindenkit érint. Ennek ellenére ha volt is bizonytalanságérzés a szervezetben, az elért eredmények azt jelzik, hogy a Ringier csapata a különösen nehéz piaci körülmények között egy változásokkal tűzdelt évben is képes kimagaslóan teljesíteni. Mindezt úgy, hogy menedzsment tagjaira június óta értelemszerűen több feladat hárult mind a Népszabadság mind pedig a Ringier kiadó esetében, hiszen a nap számomra is csak 24 órából áll.

 

Milyen tervekkel vágtatok neki a 2011-es évnek?

Természetesen a Ringier vonatkozásában még jobb számokat vállaltunk, mint 2010-re, de kicsit más struktúrában. Szeretnénk a jelenlegi rekorderedménynél is többet produkálni. Portfolió-szinten is jól állunk, a MédiaLOG az első néhány küzdelmes év után nagyon is rendbe jött – az első nyereséges évét zárta tavaly, ami elsősorban a logisztikai rendszer hatékony átalakításának és a bővülő tevékenységi körnek köszönhető. A Médialog rendszere ugyanis nem csupán napilapok és magazinok, de szórólapok vagy akár kisméretű csomagok kézbesítésére is alkalmas.

A Népszabadság 2010-es vesztesége a fele volt az előző évinek, az idén pedig további javulással számolunk, a lap EBITDA-szinten már pozitív eredményt érhet el. A Népszabadságnak a referencialapok negatív trendjén felül egyéb, egészen speciális problémákkal kell megküzdenie, de ez a lap továbbra is Magyarország legerősebb újságíró-szakmai műhelye és a piacvezető politikai napilap. A korábbi példányszámokat és bevételeket el kell ugyan felejteni, ugyanakkor a tematikus mellékletek, a könyv- és DVD-sorozatok és az online üzletág igéretesen fejlődnek és részben képesek kompenzálni a print üzletág csökkenő bevételeit. A Népszabadság, akár csak a legtöbb magyarországi médiavállalat elindult a modern multiplatform tartalomszolgáltató vállalattá váláshoz vezető úton.

 

Az elmúlt időszakot a médiapiacon leginkább a költségcsökkentés, a minden területen bekövetkező racionalizálás, a létszámleépítések jellemezték. Lesz-e ilyen szempontból változás, esetleg trendforduló 2011-ben?

Tavaly a Ringier kiadó összárbevétele is csökkent, de a profitunk jóval magasabb lett - jelentős létszámleépítés nélkül. Inkább az a folyamat ért be, hogy adott infrastruktúrán, adott létszámmal sokkal több kiadványt készítettünk. Az emberek többet dolgoztak ugyanannyi pénzért, miközben sokkal tudatosabb költséggazdálkodást valósítottunk meg.

A Népszabadságnál az a sajnálatos, hogy ha a szükséges lépéseket korábban megtesszük, akkor a jelenlegi nehéz helyzetet elkerülhettük volna, jobban reagálhattunk volna az árbevétel-csökkenésre. További racionalizálásra még szükség lehet létszámban, költségekben, de most már inkább építkezni kell, megkeresni az alternatív bevételi forrásokat, tovább építeni a digitális üzletágat, megtalálni azokat a kiadói - és esetleg nem szorosan vett kiadói - tevékenységeket, amiket a Népszabadság nyereségesen el tud végezni, hogy összességében egészséges gazdálkodást tudjon felmutatni. Az utak látszanak, de amíg a remélt eredményeket elérjük, eltelik majd egy kis idő, és a várt javulás a gazdasági helyzet alakulásától is függ. Bíztató jelek már most is vannak: a korábbi évek példányszámcsökkenése megállni látszik, vannak olyan területek ahol még növekszik is.

 

A legfrissebb statisztikák szerint a gazdaság túl van a mélyponton, az export már nő. Számoltok a fogyasztás, és annak következményeként a marketingköltések növekedésével?

Én is úgy gondolom, hogy 2011-ben már lesz érdemi gazdasági növekedés, nyilván nem 6-8 százalékos, de azért érezhető mértékű. Az adórendszerben bekövetkezett változások bizonyos társadalmi csoportoknál nagyobb elkölthető jövedelmet hagynak, ezek némi belső piaci növekedést generálnak. Ha a kormányváltást követő törvénykezési sietség után egy kiszámíthatóbb és nyugodtabb periódus következik, az a makró mutatók javulása mellett kedvező hatással lehet a külföldi befetetésekre és ezzel áttételesen a foglalkoztatásra is.

A fogyasztás, és azzal összefüggésben a reklámköltések terén két fontos tényezőt látok: az egyik a rengeteg elhalasztott vásárlás, amelynek eredményei szükségképpen megjelennek a piacon abban a pillanatban ha az emberek kezdik jobban biztonságban érezni magukat (van például munkájuk). Aki az elmúlt években nem vett új tévét, mosógépet, bútort, egyebet az előbb-utóbb megteszi. Élénkülhet az eddig szinte halott autópiac, az ingatlanforgalmazás is. A másik tényező, az adórendszer átalakítása ugyan csak 2011-től jelent több jövedelmet a középosztálytól felfele, de már a karácsony előtti időszakban is érezhető volt a kiskereskedelmi forgalom élénkülése. A fogyasztásban viszont a forint árfolyama negatív szerepet játszik, a drága hitelek miatt sokaknak még nagy terheket kell elviselniük. Ugyanakkor az is fontos kérdés, mi lesz lesz a KKV-kkal, illetve az állami nagyberuházásokkal – csupán csak a multinacionális vállalatok beruházásai ugyanis nem teremtenek elegendő munkahelyet.

Tavaly beszéltél a kiadónál idén beindítandó inkubátor-projektről.

Az első lépéseket megtettük ebbe az irányba, februártól elindult a Ringier belső Inkubátor-projektje. Időközben azonban egy ennél sokkal nagyobb lehetőség is adódott a Ringier előtt, ha minden jól megy, május közepére-végére várható az indulás. Az élet úgy hozta, hogy folyamatosan jelennek meg a jó ötletek, javaslatok, főleg az online szolgáltatások területén, amelyeket nem is kell sokáig nevelgetni. Számos olyan lehetőség nyílik meg előttünk idén, amelyekre tavaly még nem is gondoltunk. Lassan egy teljes szórakoztató divízió épül fel a Ringier kiadón belül, amely foglalkozik rendezvényszervezéssel, koncertekkel, jegyértékesítéssel. Rengeteg ötlettel, lehetőséggel keresnek meg bennünket kívülről is. Nekem talán ez a legszebb feladatom: innovatív környezetet teremteni, kiválasztani a jó ötleteket, látni azokat megvalósulni, beérni, profitábilissá válni. A korábbi negatív, lassan mozgó "print-only mammut" imázs egyre inkább a múlté.

A Ringier által kezelt online portfolió közelít a napi egymilliós látogatószámhoz, ezzel már a top internetes szereplők közé kerültünk, de ez még csak a kezdet: egy év múlva minden valószínűség szerint ennél sokkal magasabb számokról fogunk beszélni.

 

 

Az interjú teljes terjedelmében elolvasható a Médiapiac áprllisi számában.