2017. június 14.

Rendületlenül nő a saját márkák piacrésze

Szociodemográfiai szempontból egyetlenegy háztartástípus sem emelhető ki az e márkákat választók köréből, tavaly minden háztartás legalább egy alkalommal saját márkás termék mellett döntött vásárláskor.

A tavalyi évben újabb egy százalékponttal 25 százalékra nőtt a kereskedelmi márkák részesedése a teljes FMCG forgalomból – állapítja meg a GfK évente összeállított Kereskedelmi Márkák Analízise című jelentése. Míg a korábbi években a kereskedelmi láncok nevével fémjelzett márkák piacrésze stagnált, addig 2015-höz hasonlóan a 2016. évben is elsősorban a marketingtámogatottságot nélkülöző kisebb márkák, azaz a B márkák rovására tudták növelni részesedésüket.

Ami a termékkategóriákat illeti, évek óta kiemelkedő a kereskedelmi márkák részesedése a fagyasztott élelmiszerek, valamint az állateledelek forgalmából, míg a nedves tisztítókendők és a vatta kategóriában bírnak a legmagasabb részesedéssel. A márkázott termékekhez a magyar háztartások leginkább a testápolási és tisztítószer kategóriák esetén ragaszkodnak, a kereskedelmi márkák e termékkörök forgalmából tudták a legkisebb szeletet kihasítani.

Változatlan a helyzet a kereskedelmi márkák csatornánkénti teljesítménye kapcsán: súlyuk immár évek óta a diszkont csatornában a legjelentősebb. E bolttípusban a sajátmárkás termékek az FMCG-forgalom közel kétharmadát adják. A második legerőteljesebb a kereskedelmi márkák jelenléte és teljesítménye a drogéria csatornában. Ráadásul ez az a csatorna, ahol a saját márkák részesedése a legerőteljesebben nőtt az elmúlt két évben.

A vásárlásokról elmondható, hogy 2016-ban minden háztartás vásárolt legalább egyszer kereskedelmi márkát, azonban az A és B márkához képest ritkábban – egy év alatt átlagosan 119 alkalommal – és vásárlásonként átlagosan 1119 Ft értékben.

A kereskedelmi márkák vásárlóinak szociodemográfiai profilját vizsgálva nem igazán látszanak specifikus háztartáscsoportok a vásárlók körében, akik kifejezetten e márkatípust részesítenék előnyben. A háztartás mérete, összetétele, jövedelme vagy az, hogy melyik régióban él, nem befolyásolják, hogy milyen mértékben költ az adott háztartás kereskedelmi márkákra. Egyedüli tényező e tekintetben a települések mérete, mert ez befolyásolja a háztartásoknak a kereskedelmi márkákhoz való hozzáférését. Példának okáért a falvakban kevésbé jutnak ilyen típusú termékekhez a háztartások.

Magyarországon startol az UNICEF új programja

2 órája

A Youth Challenge egyfajta „szociális start-up”, amely hátrányos helyzetű fiatalok csoportjait vonja be abba, hogy dolgozzanak ki innovatív megoldásokat az őket leginkább foglalkoztató problémákra.