Marketing
Sok bosszúsággal jár, mégsem hagyják ott a Facebookot a vállalkozók
Bár a közösségi oldalon bevezetett változások a hazai vállalkozókat is bosszantják, nem tudnak meglenni nélküle, sőt, egyre többet használják üzleti célokra az amerikai óriáscég egyéb platformjait is. A hatodik alakalommal készítette el az RG Stúdió a hazai kkv-cégek facebookozási szokásait elemző kutatását, amelynek eredményeit Lévai Richárd ismertette.
– kezdte el prezentációját a közösségi marketing specialista a kutatást bemutató szerdai sajtóbeszélgetésen.
A Facebooknak sűrű éve volt, megújult a küldetése, közel 150 millió új emberrel bővült a felhasználói kör, és majd 100 millióval azoknak a száma, akik naponta használják a közösségi hálózatot. A cég bevétele pedig az egekben, az első háromnegyed évben 50 százalékkal volt több, mint 2016-ban. Az utolsó negyedév még eredményesebb lehet a vállalatnak, legalábbis ha a hazai kkv-k marketing terveit látjuk. Persze ez valahol kényszer is, hiszen a vállalkozásoknak egyre többet kell költeni ahhoz, hogy eljussanak a célcsoportjukhoz a Facebookon.
„A fiatalok az Instagram, Messenger, Snapchat vonalon mennek. Ugyanakkor ebben a versenyben is a Facebook áll nyerésre, de nem mint platform, hanem mint cég, hiszen az Instagram és a Messenger is hozzá tartozik.” – mondta el Lévai Richárd. Hozzátette, azzal, hogy folyamatosan lenyúlják a Snapchat funkcióit, számos kellemetlen órát szereznek az említett vállalkozásnak. „A Snapchat teljes megújulásra kényszerül, meglátjuk mit hoznak ki ebből. Nagyon büszkék a Discovery funkciójukra, amelyen keresztül csak kurált tartalom kerül fel” – válaszolta a Médiapiac.com kérdésére a szakember. Hozzátette, hogy a Facebook és az Instagram a Live és a Story funkciókkal elszívja a levegőt a Snapchattől, amelynek látható eredménye van. „Lehet bánni fogják még, hogy annak idején nemet mondtak annak a többmilliárdos felvásárlási árnak” – tette hozzá.
A kisvállalkozások célja a Facebook jelenléttel az elmúlt évek során egyre inkább a megtérülést ígérő lehetőségek felé fordult: az új ügyfelek szerzése az elődleges cél. Bár a márkaépítés a második, jelentősége csökkent, a harmadik helyre a közvetlen értékesítés és a vevőkkel való a kapcsolattartás került, de a tendenciák a közvetlen értékesítésnek kedveznek. Fontos változás, hogy a marketingkeret csökkentése – ami a válság idején fontos tényező volt – már szinte senkinél nem merül fel, mint szempont.
 |
– mondta a szakember.
Ugyanakkor a cégek egy jelentős része nem örül a közösségi oldalon bevezetett változásoknak. Már nem jellemző, hogy naponta többször posztolnának, és a Facebookkal kapcsolatos kiábrándultságra utal, hogy egyre többen, egyre több problémát jelöltek meg arra a kérdésre, hogy mit nem szeretnek a közösségi hálózatban. Ráadásul a negatív érzések felerősödtek az utóbbi egy évben.
 |
Még mindig az a legnagyobb fájdalma a kkv-knak, hogy nem jelennek meg a bejegyzéseik az összes rajongójuknak, de nagy ugrással a második helyre került a rajongógyűjtés nehézsége is. Egyre többen gondolják a válaszadó cégek képviselői közül, hogy a Facebook kezd veszíteni a varázsából. Ennek ellenére nem tudnak meglenni a közösségi oldal nélkül – különösen az ünnepi bevásárlási, üzletkötési roham idején -, azaz, ha Grincs tényleg bosszantani akarná őket, akkor nem a karácsonyt, hanem a Facebookot lopná el.
A kutatás kíváncsi volt rá, hogyan viszonyulnak a cégek a Facebook-hirdetésekhez, amelyekre egyre többet kénytelenek költeni. Míg 2015-ről 2016-ra jelentősen nőtt azok aránya, akik úgy vélték, érdemes a közösségi oldalon hirdetni, és még akkor is költenének erre pénzt, ha nagyobb lenne az organikus elérés, ez a trend idén már megtorpant. A cégek egyre inkább elbizonytalanodnak azzal kapcsolatban, hogy megéri-e facebookozniuk. Ugyan közel 70 százalékuk még most is azt mondja, hogy megéri, de az arány csökkent.
 |
„Rossz időben volt rossz helyen: amikor Nyugaton befutott, nekünk még itt volt az IWIW. A Twitter nagy előnye annak idején a mobil kommunikációból fakadt, akkoriban viszont a magyar mobilnet még nem volt kellőképpen fejlett” – magyarázta a Médiapiac.com kérdésére Lévai, hogy miért nem népszerű a cég szolgáltatása Magyarországon.
A válaszadó kkv-k számára a második legfontosabb közösségi hálózat kommunikáció szempontjából az Instagram lett, harmadik pedig a Messenger, ezeken tartják ugyanis leggyakrabban a kapcsolatot a célcsoportjukkal.
 |
Karácsonyra azonban a legtöbb cég a Facebookot tartja a legfontosabb hirdetési felületnek. A válaszadók 77,3 százaléka mondta azt, hogy legalább annyit fog költeni a legnagyobb közösségi platformon, mint tavaly, miközben ugyanez AdWords keresőben 49,5 százaléka
Az Instagram feljött az AdWords display hálózat szintjére, hiszen a válaszadók 43,5 százaléka mondja, hogy legalább annyit fog költeni itt, mint tavaly, ugyanez az arány a Google Display hálózatnál 42,2 százalék. Érdekes, hogy a Messenger, legalábbis szándékok szintjén megelőzte a YouTube-ot annak ellenére, hogy itt sokkal kevesebb hirdetési lehetőség van, és kevesebb hirdetés is jelenik meg itt. De a jelek szerint ezt az új üzleti platformot már ennyivel fontosabbnak érzik a cégek, hogy itt is szívesen hirdetnének.
 |
– mondta el Lévai Richárd. „Hiszen a kommunikáció hirdetések nélkül egyre ritkábban elég, ugyanakkor jelen kell lenni több platformon is ha valaki sikert szeretne elérni. Ez pedig több terhet ró a cégekre, akik amúgy is gyakran küzdenek erőforráshiánnyal. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a Facebook platformjai mennyire dominálják a cégek marketingjét. Általában is többet kommunikálnak Messengeren és Instagramon, és a hirdetési tervekben is egyre komolyabb szerepet kapnak. Ez, a többi válasszal együtt, rámutat arra, hogy a közösségi média platformok közül már több is felnőtt korba lépett. A korábban csak játékszernek gondolt felületek ma már egyértelműen képesek arra, hogy jelentősen javítsák a nyitott, fejlődőképes cégek marketing eredményét, ezen keresztül pedig az üzleti lehetőségeket.” – tette hozzá.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.