Marketing
Sokcsatornás tévére, költséghatékony netre vágyunk
A Netrisk.hu három hónappal ezelőtt tette lehetővé oldalán távközlési szolgáltatások egyszerű összehasonlítását és megrendelését. Íme, az első tapasztalatok.
A Telenet.hu néven futó összehasonlító oldalon országosan több mint 50 szolgáltató televíziós, internetes és telefonszolgáltatási ajánlatai hasonlíthatók össze gyorsan, áttekinthető formában, rejtett költségek nélkül. Az elmúlt negyedévben született megrendelések adatai alapján a társaság a hazai lakossági távközlési piac számos sajátosságáról gyűjtött össze adatokat, melyeket az alábbi közlemény foglal össze.
Az egyes csomagok tartalmának megismerése mellett a szolgáltatások összehasonlításának lehetősége abból a szempontból is érdekes mivel használatával transzparensé válik többek között, hogy a havonta fizetendő összegen túl számolnak-e fel egyéb plusz költséget is a választani kívánt szolgáltatók – magyarázta a cég közleményében Sebestyén László, a Netrisk.hu vezérigazgatója. – Ezek a költségek egyébként számos formát ölthetnek az igényelt szolgáltatástól függően: találkozhatunkmodembérleti díjjal, szerelési díjjal, különböző eszközök (antenna, set-top box stb.) díjával, vagy éppen egyszeri belépési díjjal is. Az elmúlt negyedév megrendeléseinek vizsgálatából az tűnik ki, hogy az ügyfelek 52 százaléka éves szinten semmivel nem fizet többet, mint a havi előfizetési díj, ugyanakkor 34 százalékuk számára az egyéb költségek több mint 10 százalékos plusz kiadást jelentenek.
A Telenet.hu oldalain keresztül leadott vásárlói igények 25 százaléka a csomagban kínált szolgáltatásokra vonatkozik. Ezek zömmel televízió-internet-telefon hármas szolgáltatáscsomagok (3-Play), melyeket 7100 forintos átlagos havidíj mellett vettek igénybe az ügyfelek.
Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a legtöbben önálló internet-előfizetésekre adnak megrendelést, melyek átlagdíja az elmúlt negyedévben 5500 forint volt. A legtöbben (41%) a 10-19 Mbps maximális letöltési sebességű sávszélesség mellett tették le voksukat (ebben az adott területen szolgáltató cég infrastrukturális adottságai mellett valószínűleg az ügyfelek költségtakarékossági törekvései is jól tükröződnek), ugyanakkor a szerződések 15 százaléka legalább 50 Mbps sávszélességre vonatkozik.
A távközlési összehasonlító portál adataiból egyértelműen kitűnik, hogy a hazai előfizetők egyértelműen kedvelik a széles tévécsatorna-választékot. A megrendelt televíziós előfizetések átlagos csatornaszáma 52 volt, melyből az ismeretterjesztő csatornák 9, míg a sportcsatornák 7 helyet foglaltak el. HD minőségben is nézhető csatorna átlagosan 6 volt ezekben a csomagokban.
A hazai lakosság körében ma már egyre népszerűbbek a korszerű, számos plusz szolgáltatást is nyújtó, igaz, valamivel drágább digitális szolgáltatást kínáló cégek ajánlatait: a Telenet.hu elmúlt negyedévi televíziós előfizetéseinek több mint 90 százaléka már ilyen szolgáltatás volt. Ez nem meglepő, hiszen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015-ös adatai szerint már mindössze a háztartások 24 százalékában van analóg kábeltévé, szemben a két évvel korábbi 44 százalékkal. A tévé- és távközlési szolgáltatások szélesedő választéka ugyanakkor az ügyfelek egyre nagyobb hányadát ösztönzi arra, hogy más iparágakban ma már igen elterjedt gyakorlat mintájára ezen a területen is összehasonlító oldalak segítségével válasszák ki a számukra legmegfelelőbb lehetőséget – tette hozzá a Netrisk.hu vezérigazgatója.
A helyhez kötött telefont a mobilszolgáltatások elterjedését követően sokan temették már, de még ma is megtalálható a háztartások 46 százalékában, ami az elmúlt öt évben mindössze 5 százalékpontos csökkenést jelent. A fennmaradó arányszám oka, hogy ezt a szolgáltatást a csomagban értékesített 3-Play elemei között gyakorlatilag ingyen, maximum néhány száz forintos előfizetési díj mellett lehet elérni, és mobilhálózatba történő hívás esetén is kedvező díjakat kínál: az elmúlt negyedév megrendeléseiben szereplő átlagos belföldi mobil percdíjak csúcsidőben is mindössze 16 forintot tettek ki a Telenet.hu adatai szerint.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.