2010. október 06.

Stabilan halvány a fogyasztói bizalom

Az idei év harmadik negyedében is emelkedett a lakosság vásárlási hajlandósága. Csakhogy igen alacsony szintről kell kibontakoznia a mutatónak.

Az idei év harmadik negyedében is emelkedett a lakosság vásárlási hajlandósága. Csakhogy igen alacsony szintről kell kibontakoznia a költekezési hajlandóságnak. A család reáljövedelmének csökkenésére a válaszadók 55 százaléka számít.

A komplex Fogyasztói Bizalom Index emelkedése lelassult, a Vásárlási Hajlandóság Indexének lassú növekedése pedig megtorpant az előző negyedévi eredményekhez képest – derül ki a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös felmérésének legfrissebb eredményeiből. A Fogyasztói Várakozások Indexének növekedése viszont az elmúlt negyedévhez hasonlóan folytatódott, miután javult az ország rövid és hosszú távú gazdasági helyzetének megítélése. A háztartások jövő évi pénzügyi helyzetére vonatkozó megítélések azonban nem változtak. Már csak a lakosság negyede gondolja úgy, hogy a munkanélküliség növekedni fog. Az inflációs várakozások stabilak, a lakosság háromnegyede számít az árak emelkedésére.

A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) emelkedése 2010 harmadik negyedévében lelassult, ezúttal 175,7 ponton áll.

„Bíztató számunkra, hogy Németországban három éves csúcson áll a fogyasztói bizalom. 2010 szeptemberében legfőbb exportpartnerünknél a gazdaság általános helyzetére és a személyes jövedelmekre vonatkozó várakozások jelentősen javultak, a fogyasztók pedig bíznak benne, hogy a gazdasági fellendülés tovább folytatódik a következő hónapokban. Ebben a környezetben reális várakozásnak tűnik a jövedelmek emelkedése, amely elősegíti a vásárlási hajlandóság erősödését. Hazánkban egyelőre viszonylag alacsony, de stabil a vásárlási hajlandóság. Jelentősebb növekedés akkor következhet be, ha a gazdasági enyhülés kézzelfogható jelei megjelennek az emberek mindennapjaiban” – idézi a GfK közleménye a trendeket értékelő Kozák Ákos igazgatót.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatban közel tízből négy válaszadó azt válaszolta, hogy szerinte nem fog változni a ráta a következő 12 hónapban, már csak a lakosság negyede számít a munkanélküliség növekedésére. Az inflációs várakozások stabilak, a lakosság háromnegyede az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 8 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban. A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlennek mondhatók: a megkérdezettek több mint fele (55%) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis a reáljövedelmük csökkenésére számítanak. Változatlan a hitelfelvételi kedv: tízből három válaszadó úgy gondolja, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, kétharmaduk pedig soha nem venne fel hitelt. 35 százalékuk számít a hitelkamatok növekedésére a következő 12 hónapban (előző időszakban 44 százalék volt az arányuk). A vélemények a megtakarításokról alig változtak az előző negyedévhez képest: a megkérdezettek 42 százaléka továbbra sem használná fel megtakarításait, hogy ebből finanszírozzon egy nagyobb, korábban tervezett vásárlást. A korábbi, tartósan 50 százalék körüli eredményekhez képest enyhén csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, jelenleg 43 százalék az arányuk. A lakásuk eladását mindössze a válaszadók 9 százaléka tartja érdemesnek.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.