2011. augusztus 25.

Stagnál a reklámpiac

A Kantar Media listaáras adatai szerint a különadóval sújtott kereskedelem mellett a gyógyszeripar költött sok pénzt, de voltak nagy vágások is.

A Kantar Media listaáras adatai szerint a különadóval sújtott kereskedelem mellett a gyógyszeripar költött sok pénzt, de voltak nagy vágások is. A legnagyobb esést az első félévben a szolgáltatások produkálták, de kétszámjegyű költéscsökkenést élt meg a távközlés és a szépségápolás is. Áprilisban még örülhettünk, de júniusban megindult a csökkenés.

Vegyes a kép

Vegyes a kép a magyar reklámpiacon a Kantar Media 2011 első félévére vonatkozó listaáras adatai alapján. Összességében 1,8 százalékkal nőtt a médiaköltés, de emögött ellentétes folyamatok húzódnak meg. Áprilisban például még örülhettünk, mert éves összehasonlításban 10 százalékkal nőtt a piac, júniusban azonban már csökkenést mértek. A jövőre nézve nem kecsegtet gyors javulással, hogy a makrogazdasági mutatók és a gazdasági kilátások romlanak.

 

Akik nőttek...

Nemcsak az egyes hónapok, hanem az egyes szektorok teljesítménye között is nagy különbségek vannak. A legnagyobb arányú növekedést (46%) egy különadóval sújtott szektor, a Kereskedelem produkálta. A hipermarketek 82, a bevásárlóközpontok 36 százalékkal emelték költésüket. A 20 éves Spar és a Tesco kb. kétszer annyi pénzt szánt reklámra, mint egy évvel korábban.

Szintén erős növekedést ért el a Gyógyszerek, gyógyhatású készítmények szektora: ezek költése 22 százalékkal bővült, s ezzel első helyre kerültek a 45,4 milliárdos listaáras büdzsével, azaz lehagyták az egyébként "örök első" Élelmiszert. Utóbbi szektor maga is emelte reklámköltését, ám mindössze 5 százalékkal.

Jó hír, hogy a válság miatt leginkább visszaesők között számon tartott autóipar, illetve a szintén különadós pénzintézetek is növelni tudták hirdetési büdzséjüket. Előbbiek 18, utóbbiak 7 százalékkal költöttek többet reklámra, mint egy évvel korábban. Az autós sikerhez hozzájárult, hogy az összes nagy autómárka kétszámjegyű emelést hajtott végre a büdzséjében.A pénzintézeteken belül pedig a a bankok költése 4, a brókerek, alapkezelők költése 24 százalékkal bővült, viszont a biztosítóké 5 százalékkal csökkent.

 

...és akik csökkentek

A különadóval sújtott szektorok közül a Távközlés 18 százalékos esést szenvedett el. A telekom szektor legfontosabb hirdetői, azaz a mobilszolgáltatók 18, a készülékgyártók 45, a vezetékes internet szolgáltatók 11 százalékkal fogták vissza médiaköltésüket az első hat hónapban. A legnagyobb büdzsécsökkentést a Samsung Electronics (-60%), a T-Home (-37%), a T-Mobile (-27%) és a Telenor (Djuice-szal együtt, -18%) hajtotta végre, de a Vodafone is 5 százalékkal kevesebbet költött reklámra.

Nem épp jó hír, hogy a reklámpiaci szempontból kulcsfontosságú napi fogyasztási cikkek (FMCG) reklámköltése 4 százalékkal csökkent. Ezen belül a szépségápolási termékeké 11, az italoké 10, a háztartási cikkeké 6 százalékkal esett, egyedül az élelmiszerek médiaköltése nőtt 5 százalékkal (élelmiszerüzletek nélkül). A Unilever és a Henkel 16 illetve 14 százalékkal, a Danone 19, a L’Oréal 21, a Coca-Cola pedig 18 százalékkal fogta vissza médiaköltését. Pozitívum viszont, hogy a Procter & Gamble, a Kraft Foods és a Johnson & Johnson ellenben többet reklámozott, mint egy évvel korábban.

 

Nőtt a kábel és a net

A médiaköltések médiatípusonkénti alakulása az elmúlt két évben megfigyelt trendet követi. A print reklámbevételei tovább csökkentek: listaáron a napilapoknak 6, a magazinoknak 8 százalékkal kevesebb pénz jutott, mint egy évvel korábban.

A televíziók összbevétele pár százalékkal emelkedett, de ez leginkább a kábelcsatornák erősödésének köszönhető, utóbbi szegmens listaáras bevételei 25 százalékkal nőttek, miközben a három földi sugárzású országos adóé 10 százalékkal csökkent. Ha nem a költéseket, hanem az értékesített reklámidőt nézzük, a kábeltévéknél 13 százalékos növekedést, az országos csatornáknál együttesen 11 százalékos csökkenést látunk.

A rádiók 4 százalékkal kevesebb reklámidőt adtak el, a közterületen pedig 12 százalékkal kevesebb plakáthelyet értékesítettek, mint 2010 első félévében. Az online piac szereplőinek saját bevallásuk szerint internetes display hirdetésből és szponzorációból 6 százalékkal több bevételük származott idén, mint tavaly ilyenkor.

 

További részletek + ábrák a kapcsolódó dokumentumban.

Kapcsolódó dokumentumok