2013. szeptember 02.

Szakik, porszívóügynökök, üzleti partnerek

Soós Gergellyel, a neo alapító-tulajdonosával beszélgettünk ügynökségi és ügyfélszerepekről, az üzleti fókuszú együttgondolkodás esélyeiről.

Soós Gergellyel, az idén 12 éves Neo Interactive alapító-tulajdonosával beszélgettünk ügynökségi és ügyfélszerepekről, az üzleti fókuszú együttgondolkodás esélyeiről. A szakember többek között erről beszélget ügynökségi vezetőkkel és marketingesekkel a Digitália ’13 Konferencián szeptember 10-én.
Soós Gergely

Miért nevezitek a neo-t interaktív ügynökségnek a szokásos "digitális" formula helyett?

Digitális ügynökségnek becézik a műfajt manapság, de én jobban szeretem az "interaktív ügynökség" elnevezést, mert nem a platform, a technológia vagy az online média a lényeg, hanem az ezekből eredő lehetőség, hogy a márkák és a fogyasztók interakcióba léphessenek.

 

Ha egy ügyfél azt kérné, hogy szervezzetek neki rendezvényt, furcsán néznél?

Mivel rendezvényeket szoktunk szervezni, nem lenne olyan különleges kérés. Annyiban mégis furcsán néznék talán, hogy ez nem szokásos kérés egy digitális ügynökség felé. A címkék léteznek, ez alapján keresnek partnereket a megbízók.

Nemrégiben egy amerikai cikk azért kritizálta a digitális piac szereplőit, mert az internetnemzedék megszólításakor ész nélkül a platformot nyomják, ahelyett, hogy magán az interakció szükségességén és annak módjain gondolkodnának el. Te is ennyire kockafejűnek látod a digitális világot?

Az az érdekes ebben, hogy maga a "digitális" kifejezés sem volt használatban a kezdetekkor. A cégünk nevében is azért szerepelt az "interaktív" kifejezés, mert úgy gondoltuk, hogy ez fedi le a legjobban, hogy mivel szeretnénk foglalkozni. A "digitális" kifejezés 2005-2006 táján terjedt el, akkor került be az új cégek nevébe is.

Bár mondhatnánk, hogy ezek csak szavak, de azok sokat elmondanak egy piacról. Nem vitte félre a digitális piac pozicionálását egy kicsit, hogy éppen az interaktivitás gondolata szorult háttérbe?

Talán egy kicsit túl technológiai irányba mentünk, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a 2000-es évek elején az internet idegen világ volt a megbízók és a fogyasztók többsége számára is. Létezett egy valós és egy érzékelt technológiai korlát is, amit lehetetlen volt nem figyelembe venni. Kétféle reakció létezett ügyféloldalon: az egyik a technológiai indíttatású bizonytalanságból eredő félelem és távolmaradás; a másik pedig az, hogy specialistával kezdtek el dolgozni, aki értett a területhez, aztán lesz, ami lesz. Annak, hogy a kezdetekkor az ügynökségek online szakértőként pozicionálták magukat, oka volt, mert tudáshiány volt ezen a területen, és eltérések mutatkoztak a működésben a szakma klasszikus reklámügynökségi ágához képest.

2013-ban már máshol tartunk – bár a mobillal kapcsolatban látok hasonló jeleket megbízói oldalon, mint anno a klasszikus internettel kapcsolatban. De tény, hogy sokkal többen interneteznek, ez már nem egy idegen világ. Most már néha úgy érzem, feleslegesen van ott az a különbségtevő "digitális" kitétel. A technológiát lehetőségként élem meg, ami által több eszközt használhatunk a célok eléréséhez, de már nem olyan izgalmas, hogy csak a digitális világban dolgozzunk.

Amerikában és Nyugat-Európában 3-5 éve már lezajlott az, amiről beszélünk. Volt egy érdekes élményem: állásinterjúztattam egy magyar lányt, aki korábban Kaliforniában dolgozott egy digitális ügynökségnél. Megkérdeztem, milyen digitális referenciái vannak, és azt mondta, hogy semmilyen, mert ő kizárólag klasszikus ATL megjelenéseken dolgozott – egy digitális ügynökségnél.

Az ügynökségekre időnként az ügyfelek– némi túlzással – szakikként tekintenek, és ami még érdekesebb: mintha néha az ügynökségek is így gondolkodnának a saját szerepükről. De hol van itt az üzleti szemlélet? Ez a kérdés a kiindulópontja a Digitália konferenciánkon helyet kapó azon kerekasztal-beszélgetésnek is, melyre néhány szakmabeli barátodat hívtad meg.

A konferenciára olyan beszélgetéssel készülünk, amely kifejezetten nem marketingszakmai, hanem üzleti szempontból közelíti a digitális piac friss fejleményeit. Olyan embereket igyekeztem magam köré szervezni a beszélgetésre, akik online marketingben jártasak, de otthon vannak az üzletépítésben is, legyen szó saját vagy más üzletéről. A szakmai és az üzleti résznek nem lenne szabad elválnia egymástól, az lenne az ideális, ha az ügyfelek felé üzleti partnerként tudnának az ügynökségek fellépni. Éppen ezért nagy dicséret egy ügynökség felé, ha azt mondják, "az ügyfél fejével gondolkodik", és képes mögé nézni a marketingkommunikációs céloknak, amennyiben erre lehetőséget kap. Erre törekszünk mi is, és ezért nem is annyira szeretem az "ügynökség" szót, mert van ezzel kapcsolatban egy rossz asszociáció. Könnyen a szaki vagy a porszívóügynök polcra lehet kerülni, és nem jelenik meg a hozzáadott érték.

Mit tehetnek az ügynökségek azért, hogy a szaki vagy az ügynök polcról az üzleti polcra kerüljenek?

Mondok egy példát: korábban konferencia-sorozatunk volt, most van egy képzés-sorozatunk ügyféloldali szakemberek számára. Nem biztos, hogy ügyfeleinkké lesznek, de piacépítő munkát végzünk, és ez már egy olyan pont, ahol nem a klasszikus ügynökségi szerepben jelenünk meg. Ilyen módon jobban meg tudjuk mutatni, hogy széleskörű támogatást tudunk nyújtani, mint, mondjuk, egy olyan tenderen, ami már konkrét eszközre – például közösségi médiára – vonatkozik. Szívem szerint némelyik ilyen tenderre azt mondanám, hogy nem is kellene a megbízónak azzal az eszközzel foglalkoznia, mert nem tart még ott. De azzal nem lehet egy eszközszempontú tenderre odamenni, hogy ezt ne csinálja az ügyfél. Ahhoz, hogy üzleti támogatást tudjunk adni, az ügyfelek részéről türelem, bizalom és befektetés kell. Ha fragmentálódnak a megbízások, akkor éppen a tesztelés, az együttgondolkodás lehetőségétől esik el ügyfél és ügynökség egyaránt.

Az ügynökségeknek sok a teendőjük, ez világos. De mit tehetnek az ügyfelek?

Nehéz dolguk van a marketingeseknek, akikkel együtt dolgozunk. A digitális média térhódítása óriási lehetőséget jelent, de egyben olyan kihívások elé állítja a cégeket, amelyek nem állnak meg a marketingosztály keretein belül. Ahhoz, hogy egy cég a digitális médiában sikeresen meg tudjon jelenni, a marketing mellett pl. a jogi osztálynak, a beszerzésnek és a felsővezetésnek is meg kell csinálnia a "házi feladatát". Azt látom, hogy marketing oldalon – a körülményekhez képest – többnyire megvan a pozitív hozzáállás, de a cég többi része vagy akár a döntési mechanizmusok nem teszik lehetővé, hogy ez megvalósuljon. Ezekre a kihívásokra tudatosan kell készülniük a cégeknek.

Az interjúban elhangzottakról és más, a digitális üzletet érintő témákról bővebben szó esik a Digitálián. Soós Gergely és vendégei - Bálint Viktor/IND Group, Bánki Attila/Wunderman Budapest, Kaszás Miklós/Look and Feel és Végvári Imre/MOSAIC - 11.00 órától beszélgetnek a digitális üzletről. REGISZTRÁCIÓ: http://digitaliakonf.hu

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2 napja

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.