2013. augusztus 08.

Szeretik a CSR-ra odafigyelő cégeket a fogyasztók

Nielsen: 100 magyarból 43 kész akár többet is fizetni egy termékért, ha tudja, hogy az érintett cég nyereségéből fontos társadalmi célokat támogat.

100 magyarból 43 kész akár többet is fizetni egy termékért, ha tudja, hogy az érintett cég nyereségéből fontos társadalmi célokat támogat - állítja a Nielsen legújabb kutatása.

Egyre több magyar fogyasztó hajlandó többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha tudja, hogy az érintett vállalat saját programja keretében közvetlenül támogat társadalmi célokat. Ha tud cégek ilyen tevékenységéről, akkor kínálatukból száz magyarból negyvenhárman készek magasabb áron is vásárolni. Két évvel ezelőtt csak harmincketten nyilatkoztak így. Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat kutatása a vállalatok felelősségvállalásáról.

Megtérül a jófejség

A magyar fogyasztók 31 százaléka a felmérés előtti hat hónap során vett legalább egy árucikket vagy szolgáltatást olyan cégtől, amelyről tudta, hogy közvetlenül juttat pénzt társadalmi törekvésekre. Ebből a szempontból a magyarok pozitívabban viszonyulnak a vállalatok társadalmi célokat támogató programjaihoz, mint az európai átlag.

Ugyanis Európa huszonkilenc vizsgált országában csak a megkérdezettek átlagosan 27 százaléka vásárolt szolgáltatást vagy terméket a kutatás előtti fél év alatt, ha rendelkezett az érintett cég társadalmi felelősségvállalására vonatkozó információval.

Szintén a magyarokénál kisebb arány, a válaszadó európaiak átlag 36 százaléka mondta, hogy hajlandó többet fizetni társadalmi célokat támogató vállalat szolgáltatásáért vagy árucikkéért.

Ötvennyolc országban több mint 29 ezer internet-használót kérdeztek meg a Nielsen kutatásának keretében. A felmért országok 74 százalékában emelkedett azok aránya, akik hajlandók több pénzt kiadni, ha a társadalmi felelősségvállalásban aktív vállalatoktól vesznek valamit. Globálisan pozitív trend egyformán jellemzi a nőket, férfiakat, és valamennyi korcsoportot is.

- Amíg társadalmi célú marketing programok leginkább fiatal fogyasztók körében találnak visszhangra, addig a középkorúak véleménye is gyorsan, pozitívan változott, és ez újabb lehetőségeket kínál a vállalatok és márkáik kommunikációja számára – állapítja meg Nic Covey, a Nielsen társadalmi felelősségvállalásért illetékes elnökhelyettese. – Ma a márkák ilyen tartalmú üzeneteiket nyugodtan fókuszálhatják nem csak fiatalabb fogyasztókra, hanem idősebbekre is.

Földrajzilag is jelentősen eltér a fogyasztók véleménye. Például a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Indonézia válaszadóinak kimagaslóan magas aránya, több mint kétharmada mondja, Indiában pedig háromnegyede, hogy hajlandó magasabb árat adni társadalmi felelősséget vállaló cégek áruiért.

Egyes országokban a fogyasztók készek többet fizetni szolgáltatásért vagy termékért olyan cégnek, amelyről tudják, hogy támogat társadalmi célokat. Viszont csak jóval kisebb részük állítja, hogy vásárolt már tőlük. Például Bulgáriában a válaszadók 53 százaléka hajlandó többet fizetni, de csak 30 százalék mondja, hogy vásárolt is ilyen vállalattól, a felmérés előtti fél évben. Szlovákiában a válaszadók 49 százaléka hajlandó drágábban vásárolni, ellenben csak 22 százalék vett valamit társadalmi felelősségvállalásáról ismert cégtől, hat hónap alatt. Peruban a két mutató 62 és 42, Hong Kongban pedig 52 és 32 százalék.

- Ma nem az a kérdés, hogy a fogyasztókat foglalkoztatják-e a társadalmi hatások, hanem az, hogy mely hatások, és azokra milyen módon lehet felhívni a figyelmet – foglalja össze az eredményeket Nic Covey. – Megoldást nem feltétlenül olyan kampány hozhat, amely kapcsolódik a hagyományos társadalmi felelősségvállaláshoz. Ugyanis megnyerheti a fogyasztókat, ha egy vállalat általában felelősségteljes magatartást tanúsít, fenntartható újításokra törekszik, és céljairól, valamint szándékairól tájékoztatja a közvéleményt. Jó márkák megtalálják a módját, hogy marketingjük kapcsolódjon gyártójuk társadalmi felelősségvállalásához.

A kutatás módszere

A Nielsen globális felmérését a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról 2013. február 18.- március 8. között végezték. Több mint 29 ezer fogyasztót kérdeztek meg ötvennyolc országban; Európa mellett Ázsiában és Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Keleten valamint Afrikában. A minta mindegyik országban reprezentatív az internet-használók kora, valamint neme szempontjából, és maximális hibahatára plusz-mínusz 0,6 százalék. A felmérés csak az internet-hozzáféréssel rendelkezők fogyasztási szokásait veszi számba. Az internethez hozzáférők aránya országonként változik. A Nielsen a kutatást csak olyan országokban végzi, ahol az internet penetrációja legalább 60 százalék vagy minimum 10 millió lakos rendelkezik internet-hozzáféréssel. A Nielsen Globális Omnibusz Kutatása, amely magában foglalja a Fogyasztói Bizalmi Indexet is, 2005-ben indult.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.