Marketing
TOP 500: 67 magyar cég a régió legnagyobbjai között
Idén eggyel több, 67 magyar cég került a legnagyobbak közé. A MOL megőrizte második helyét, és többek között az Audi Hungaria, a GE Infrastructure, az MVM, a Magyar Suzuki Zrt., a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary és a Samsung Electronics Hungary is növekedni tudott az egy évvel ezelőtt eredményeihez képest – derül ki a Deloitte Közép-európai TOP 500 felméréséből.
Merthogy a Deloitte idén tizedik alkalommal végezte el a 18 közép-európai ország és Ukrajna legnagyobb vállalatainak (500 cég, 50 bank és 50 biztosító) elemzését.
Továbbá a ranglistán helyet biztosító legalacsonyabb éves árbevételi adat 3,0%-kal 473 millió euróra nőtt.
Közép-Európa legnagyobb 500 vállalatának euróban számított éves árbevétel-növekedésének középértéke a 2014-es 0,3%-ról 3,5%-ra nőtt 2015-ben. Ez nagyobb annál a GDP-növekedésnél, melyet három ország (Cseh Köztársaság, 4,6% ; Románia, 3,8% ; Lengyelország, 3,6%) kivételével a közép-európai országok teljesítettek. A régió növekedésének elsősorban a legnagyobb gazdaságok növekvő lakossági fogyasztása volt a motorja, ami a Cseh Köztársaságban 5,9%, Lengyelországban és Magyarországon pedig 3% körül volt.
2016 első negyedévi adatai azt sugallják, hogy a 2015-ben megfigyelt általában pozitív tendenciák megtorpanni látszanak. Az euróban számított bevételek 2016 első negyedévében átlagosan 3,3%-os csökkenést mutatnak, ami a régió üzleti vezetői szerint aggodalomra adhat okot.
Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere a társaság közleményében kiemelte: az idei rangsor elemzéséből kialakított kép alapján 2015 jó év volt a legnagyobb közép-európai vállalatok számára.
Ha az uniós támogatásokat és a megszorító intézkedések lazulását is figyelembe vesszük, a régió gazdasága egészséges összképet mutat: a 2014-es 52%-kal szemben 2015-ben a vállalkozások 66,6%-a számolt be árbevétel-növekedésről. Az optimizmus a legfrissebb negyedéves teljesítmény- és makrogazdasági adatok miatt már némileg visszafogottabb, ki kell azonban emelni, hogy az első negyedéves eredmények nem mindig alkalmasak arra, hogy pontos előrejelzést adjanak az egész évre vonatkozóan. Ha némileg gyengébb időszakba is lépünk, nincs kétségünk afelől, hogy a régió GDP-növekedése lényegesen erősebb lesz, mint Ázsia kivételével bárhol máshol a világon. Ezzel Közép-Európa továbbra is fontos célpontja marad a külföldi tőkebefektetéseknek – mondta.
A rangsor első három helyezettje az előző évhez képest változatlan maradt: a PKN Orlen 17,2%-os árbevétel-csökkenése ellenére megőrizte vezető pozícióját, a MOL második alkalommal végzett a második helyen annak ellenére, hogy árbevétele 15,6%-kal csökkent. Harmadik helyen 6,3%-os árbevétel-növekedéssel a cseh Škoda Auto végzett.
67 magyar cég a régió legjobbjai közt
A Deloitte Top 500-as listájára idén a tavalyihoz képest eggyel több, immár 67 magyar vállalatnak sikerült felkerülnie, összesen 93,6 milliárd euró konszolidált árbevétellel. A listán szereplő magyar vállalatok közül a legtöbb a gyártószektorból került ki, de az energiaszektor és a fogyasztói ágazat is húzóágazatnak számít itthon. Az autóipar gyors gyarapodása is meglátszik a hazai eredményeken: az Audi Hungaria (12,4%-os növekedés, 6. hely), a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary (21,1%-os növekedés, 34. hely), a Magyar Suzuki Zrt. (28,3%-os növekedés, 75. hely) és a Porsche Hungaria (16,1%-os növekedés, 272. hely) is előrébb tudott lépni a rangsorban a tavalyi összeállításhoz képest.
A bankok rangsorában mindeközben az OTP Bank a 2014-es harmadik helyről az ötödik helyre csúszott
Iparági fókusz
A TOP 500 rangsor aktuális képét valamennyire befolyásolja az energiaipari szektor vállalatainak folyamatosan gyenge teljesítménye, ami a jövőben az olaj és a szén csökkenő ára miatt várhatóan így is marad. A régió energiaipari vállalatainak hatékonyságnövelése viszont azt eredményezte, hogy a szektor összességében stagnált, de nem esett vissza.
Ennek ellenpontjaként a gyáriparban, a fogyasztási cikkek piacán és a közlekedési szektorban erőteljes növekedés figyelhető meg: az előző évi 4,1%-ról 7,4%-ra ugrott az árbevétel növekedési rátája. Különösen a gyáripari árbevételek növekedtek gyorsan, amit leginkább az autóipar hajtott: a vállalatok átlagos árbevétel-növekedése ebben a kategóriában 12,9% volt. Az összes közül az építőiparban volt a legnagyobb árbevétel-növekedés (19%-os), melyet nyolc lengyel és cseh vállalat képvisel a rangsorban. Ez a 2012-es és 2013-as kétszámjegyű visszaesés után jelentős változás.
A bankszektorban a régió vezető bankjainak eszközértéke 734 milliárd euróra rúgott, ami 5,8%-os növekedést tükröz. (A bankok 76%-a eszközérték-növekedéséről számolt be.) Amint az elmúlt évben, idén is a PKO Bank Polski és a Bank Pekao a két legnagyobb bank, őket követi a Česká Spořitelna és a ČSOB, melyek a tavalyi ötödik és hetedik helyekről jöttek fel.
A bruttó díjbevételek 2014-es visszaesése után a régió biztosítótársaságai 2015-ben 4,5%-os növekedést produkáltak. A legerősebb biztosítónak ismét a PZU bizonyult, a második és harmadik helyen az ERGO Hestia és a Warta áll.
Digitális átalakulás
A 2016-os TOP 500 jelentés összeállításakor a Deloitte a régió számos üzleti vezetőjét kérdezte a digitális átalakulással kapcsolatos nézeteikről és tapasztalatairól is. A technológia fejlődésével párhuzamban a vásárlói szokások is megváltoztak a Deloitte tapasztalatai szerint. Mára a fogyasztók „útja” nem a bankok, a biztosítók és az üzletek ajtajában, hanem az online térben és a zsebben hordozható digitális platformokon kezdődik. Azok a szolgáltatók, akik megfelelően reagálnak az új trendekre és személyre szabott digitális szolgáltatásokat nyújtanak, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.
Úgy látjuk, hogy a digitális átalakulás a kereskedelem történetének egyik legfontosabb trendje. Ma már szinte lehetetlen lenne a szervezetek fejlesztését digitális technológiák, illetve azok előnyei nélkül folytatni. A digitális átalakulás az ahhoz vezető út, hogy lényeges hatékonyságnövekedés és rendszerszintű javulás mellett szorosabb és sokkal produktívabb kapcsolat alakulhasson ki vállalat és ügyfele között. A közép-európai régió gazdasága a jövőben kibogozhatatlanul össze fog kapcsolódni a vezető vállalatok digitális stratégiájával – tette hozzá közleményükben Seres Béla.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.