Marketing
Tágítja a fókuszt a SUU
Ötödik alkalommal rendezik meg a startup konferenciát, idén jobban nyitnak a régió, Amerika és a nem online cégek felé. Újdonság, hogy valójában két rendezvény lesz, a második tétje egy tíz hetes ösztöndíj a Singularity Universityre, ahol az az alapkérdés, hogy hogyan lehet innovációk segítségével egymilliárd embernek segíteni. Ha tévedés is azt gondolni, hogy Amerika idehozható, de a támogatási és vállalkozói kultúráért azért érdemes a ″szomszédba″ menni.
Idén ötödik alkalommal kerül megrendezésre a StartUp Underground (SUU) konferencia, melynek március 8-án a Corvin mozi ad helyet. Mint Berényi Konrád és Miskolczy Csaba, az egykori alapítók közül máig megmaradt főszervezők elmondták: tavaly került válaszút elé – a még mindig inkább missziós célú és nem profitorientált – rendezvény: az első évek fésületlensége után megváltozott a helyzet, a startup témával sokan kezdtek el foglalkozni, és professzionalizálódni kellett.
Szándékaik szerint e folyamat újabb lépése az idei rendezvény, ahová 400-500 embert várnak a szervezők. A konferenciát G. Noel, az Európai Befektető Egyesület (EVCA) elnöke nyitja meg, Startupok a globális gazdasági fejlődésért című előadásával. Mellette más külföldi előadók is eljönnek, de nemcsak ebben nyit a SUU a határokon túlra.
2012-ben valójában két esemény lesz, az egyik maga a konferencia március 8-án, a másik pedig egy régiós startup verseny, melynek tétje egy 30 ezer dolláros ösztöndíj a Singularity Universityre (SU), melyet többek között a Google, a Cisco és a NASA alapított a Szilícium-völgyi – és azon túli – tudás összegyűjtésére és sikeres, “világmegváltásban” gondolkodni képes startupok “kitermelésére”.
A régiónkból nem sokan vettek még részt a tízhetes amerikai kurzuson, itthonról elsőként Szabó Csaba, aki a sajtóeseményen elmondta: a SU-képzés célja, hogy az innovatív fiatalokat és a Szilícium-völgyben meglévő tudást hozzák össze, más oldalról pedig az exponenciálisan fejlődő technológiákat állítsák a globális léptékű kérdések megválaszolásának szolgálatába. Hozzátette: nem egy újabb hagyományos startup verseny a cél, hanem hogy az induló vállalkozások valódi piaci visszacsatolást kapjanak.
Ott volt az eseményen Nagy Andrea, a Singularity University egyik önkéntes kommunikátora is, aki szerint a díjként nyerhető képzés nem csak az átadott tudás miatt érdekes, hanem elsősorban a szemléletformálás miatt. Bár szerinte sem érdemes feltétel nélkül Amerikával példálózni, mivel más a magyar és az amerikai piac, üzlet és kultúra, de a vállalkozószellemet, illetve céges oldalról a támogatási kultúrát be lehetne hozni, s ezek elsajátíttatását már az iskolában el kellene kezdeni.
Miközben itthon is javul a helyzet (például a szponzortárgyalások a szervezők szerint nyitottságot jeleznek a nagy cégeknél), sok vezető ma még nem látja be, miért fontos és érdemes az innovációkat támogatni, akkor is, ha kívülről érkeznek az ötletek. Persze itthon erős korlátot jelent az anyavállalati függés, de a mozgástér még tágítható a jelen állapothoz képest.
Az idei rendezvénysorozat nem csupán annyiban jelent nyitást, hogy a tervek szerint a magyarok mellett a régió ígéretes induló vállalkozásaira is nagyobb figyelem jut, illetve Amerikában adódhatnak lehetőségek a legjobbaknak, hanem abból a szempontból is, hogy a szervezők igyekeznek tágítani az indulók körét iparág szerint is. Itthon egyelőre a startupokról mindenkinek a netes, mobilos cégek jutnak eszükbe, pedig ez nemzetközileg nem állja meg a helyét, s a versenyre várják a jelentkezőket akár a nanotechnológia vagy bármely más terület képviseletében is.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.