2013. augusztus 06.

Tartalomgyáros márkák

A Médiapiac és a Thinkdigital Gondolkozz digitálisan! sorozatában ezúttal ICT-márkatulajdonosokkal beszélgettünk. Negyedik rész: tartalomgyáros márkák

Gondolkozz digitálisan! címmel indított tavasszal kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Második alkalommal az ICT-szektor szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat és elvárásaikat. A beszélgetés negyedik része következik a tartalomgyáros márkákról.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Negyedik rész. (A harmadik, szolgáltató marketinggel foglalkozó rész elolvasható itt.)

Gondolkozz digitálisan! A második kerekasztal-beszélgetés

Bármennyire hatékonyan kommunikáljon is egy márka, és bármilyen jól működjenek az ügyfélkapcsolatai, szinte biztos, hogy nem lesz képes túlkiabálni a saját fogyasztóit, akik a digitális térben, a közösségi felületeken beszélgetnek – többek között éppen a márkákról. Különösen igaz ez a telekommunikációs szektorra, ahol a brandeknek meg kell elégedniük azzal, hogy irányokat, támpontokat, témákat adnak e tőlük függetlenül is élénken folyó társalgáshoz, mondta Kallós András.

Az, hogy milyen témákat dob be egy-egy márka, egyáltalán nem mindegy. Az első lépés ugyanakkor a tartalomaggregátori gondolkodás elsajátítása. Grósz Judit úgy látja, a marketingnek ki kell használnia a digitális térben rejlő azon lehetőséget, hogy nagyon egyszerűvé vált a tartalomgyártás és - terjesztés. Korábban egy üzenet megfogalmazásához sok millióért kellett reklámfilmet forgatni, s bár ez az opció még mindig rendelkezésre áll, a márkák dönthetnek úgy is, hogy egyszerűbb, kevésbé nagyszabású, de gyorsabban és rugalmasabban eljuttatható tartalmakat kínálnak a fogyasztóknak.

Miközben a márkatulajdonosok még csak most tanulják a tartalomaggregátori gondolkodást, már azon is törniük kell a fejüket, hogy milyen formájú legyen az a bizonyos tartalom. Liptay Gabriella kiemelte: a fiatalabbak már nem is feltétlenül csak a Google-ön keresnek információkat a márkákról, hanem többek között a YouTube-on – ami tehát azt is jelzi, hogy az üzeneteket érdemes pörgős, rövid, infografika vagy videós tartalom formában is megfogalmazni. "Az jelenti az igazi fejtörést, hogy a következő generációkat hogyan tudjuk megszólítani márkáinkkal, miközben érzékeljük, hogy a digitális tér, a közösségi média egyfajta héjat is von a márkáink köré – amelyek – ha hagyjuk és tudjuk kontrollálni – akár egészségesen vissza is hatnak, alakulnak, közösen formálódnak" – hangsúlyozta a szakember.

A tartalom formátumán túl a hasznosság, az egyszerűség és legfőképpen a hitelesség sokkal fontosabbnak tűnik, mint hogy a megvalósítás professzionális legyen, tette hozzá Csókási Zsolt, aki emellett a rugalmasságot emelte ki. Szerinte most már nemcsak a kommunikációt és a marketinget, hanem a termékfejlesztést és a vállalati működés egyéb területeit is a felgyorsult, rugalmas, gyakran menetközben épülő és korrigáló működés jellemzi. Ez Grósz Judit meglátása szerint nagy fegyver a marketingesek kezében, Kallós András ugyanakkor úgy véli, az is igaz, hogy ilyen módon "állandóan a levegőben van az összes labda", a döntések "on the go" születnek, és nem használható ki teljes mértékben az a szaktudás, amire egyébként szükség lenne, és ami jelen is van a cégek marketingrészlegeinél.

Az, hogy a márkák kiteszik magukat a digitális térbe saját tartalmaikkal, és tőlük függetlenül is beszélgetnek róluk, a működést a transzparencia irányába tolja – értettek egyet a szakemberek. A transzparencia mellett a megérthetőség és a személyes élmény a vállalati ügyfélkörnél is lényeges, derült ki Bánhegyi Zsófia szavaiból, aki szerint hatékonyabb és hitelesebb, ha a T-Systems saját magán mutatja be, hogy mivé válhat az ügyfél vállalata, milyen szolgáltatásokkal támogatható a működése. Ez bátrabb, a digitális technikát előtérbe helyező marketingmegoldásokat is jelent. Például digitális bemutatótermük bárhonnan bejárható kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) technológia segítségével, 2013 nyarán pedig többfunkciós digitális recepciót építenek ki irodaházukban, amely már a belépésnél sugallja a cég innovatív jellegét. Ily módon az ügyfél maga élheti meg az egyes szolgáltatásokat, kipróbálva az egyébként bonyolultnak tűnő folyamatokat, mindezt a legújabb okoseszközök segítségével.

Grósz Judit szerint ha egy márkának jó tartalmai vannak, nyugodtan lehet proaktív a digitális térben, de van, hogy figyelni kell csupán, s persze olyan eset is akad, amikor be kell avatkozni, meg kell érteni a kritikák alapjait. Fontos, hogy a márkák tudják, mikor melyik hozzáállás működőképes, s ha bátran beleállnak a helyzetekbe, akkor marketingjük előbb-utóbb kibújik az elefántcsonttoronyból, és közelebb kerül a valósághoz.

A következő részben az adatdilemmákról esik szó. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.